Ez a cikk nagyon hasonló lesz a korábban már látott Zeiss Ikon tudásanyaghoz, ahol szintén egy sok évtizedes viewfinder gépet keltettem életre és teszteltem. Ma azzal spékelem meg a dolgot, hogy nappali fényességnél próbálok hosszúexpós fotókat csinálni, illetve az egészet elmesélem videóban is!
Magát a kis Welta Weltax gépet egy zsibvásárban szereztem, és az volt vele a célom, hogy átalakítsam az optikai blokkját GFX-re, hiszen a rajta lévő Zeiss Tessar T 75mm f/3.5 parádés állapotban van.
Aztán az alaposabb feltárás során kiderült, hogy maga a gép is szinte minden tekintetben hibátlan, azaz megy például a zárja és rajta az összes záridő, meg nem ereszti a fényt a kihuzata sem. Így kár lett volna elbontani, ezért arra gondoltam, hogy készítek vele egy kísérleti sorozatot! Az alábbi videóban megtudhatsz minden fontosat, ha pedig olvasni szeretnél, a videó után jönnek a részletek a masináról, illetve a sorozat 15 képének bemutatása is, mindannyiunk okulására:
@hispansphotoblog #photography #analogphotography #hispansphotoblog #magyartiktok #budapest ♬ original sound - hispan
A videót elérheted TikTokon, YouTubon, Facebookon és Instagramon is.
A Weltax a Welta által gyártott harmonika kihuzatos, nyitható-csukható fényképezőgép, amely 6×6 vagy 6×45 méretű kockákat tud készíteni 120-as filmre. Az eredeti, 1938-ban bemutatott modell tekerőgombja a fényképezőgép alján van, ezt később a háború után, amikor 1947-ben újraindult a gyártás megváltoztatták, és a tekerőgombot a kereső melletti felső panelre került. Ez a példány is ilyen.
A fényképezőgép a 120-as film ellenére meglehetősen kicsi, különösen összecsukott állapotban. A keresője a tetején található, és ad némi segítséget a komponáláshoz (erre majd visszatérünk), viszont mivel ez egy viewfinder gép, sem a tárgytávolság meghatározásában nem ad segédletet, sem pedig a fénymérésben vagy más funkciókban.
Az évek alatt a gépet többféle zár és objektív kombinációjával is készítették. Ez a konkrét darab Prontor-S zárszerkezettel, 1 és 1/250 mp közötti zársebességgel, valamint B üzemmóddal büszkélkedhet. Ennél fontosabb azonban az optikája, ami egy Carl Zeiss Jena Tessar T 3,5/75, ráadásul nagyon szép állapotban (még bevonatsérülése sem nagyon van).
Pár rövid sor az alkatrészeiről és funkcióiról:
Az összecsukott gépet a váz alján lévő kis karral lehet kinyitni. Ha jól működik a mechanika, akkor ez nem igényel kézi rásegítést. Összecsukásnál a front blokkot nyomod befelé a vázba. Az egész mechanika nagyon precíz, hiszen minden alkalommal a pontos optika-filmsík távolságot kell felvennie, illetve stabilan áll kinyitott és becsukott állapotban is.
A keresője, ahogy már volt róla szó, csak egy kis segítség ahhoz, mit láthat éppen az objektív, de nincsen tényleges kapcsolatban a felvétel elkészítésével, hiszen ez egy viewfinder konstrukció. Van rajta viszont a parallaxis-hiba kompenzálásához és a képméret váltásához is egy-egy kis kapcsoló.
A képméret meghatározását a film befűzése előtt tehetjük meg a 6*6-os képmezőt szűkítő 645-ös keret behelyezésével vagy kiszedésével.
A film befűzése egyszerű, a 120-as rollfilm egyik orsóról tekeredik a másikra, az orsókat tartó kis fél-hengerek kifordíthatóak.
A filmtovábbítás egy mechanikus tekerő karral megy. A forgatás mértékét a kockamérettől függően a hátsó kis nyitható-zárható keresőablakban lévő, a filmtekercs hátuljára nyomtatott számok határozzák meg.
A központi zár a gép első blokkján található meg, itt lehet a záridőket illetve a B időt beállítani, valamint itt kell a zárat felhúzni is; T idő sajnos nincsen rajta.
A rekesz szintén a front blokkban van, a záridő alatt lehet beállítani az értékét. Belül egy 10 lamellás csodát nyit és zár, közvetlenül a zárlamellák mögött.
Az exponálás a gép tetején lévő kis gombbal lehetséges, de a zár tud önkioldó-visszaszámláló funkciót is. Bizonyos esetekben a kihuzatos rész kinyitása után a mechanikus kapcsolat pöcke a zár elsütője alá kerül, így hiába nyomjuk a gép tetején a gombot, nem indul el a zár. Ilyenkor csak összecsukod és kinyitod a gépet újra, és már meg is oldódott a probléma.
A fókuszálás mechanikus, az optika elején található meg, végtelentől nagyjából 1 méterig lehetséges; a tárgytávolságot külső méréssel kell megállapítanod.
A fénymérés szintén külső eszközzel történhet, hiszen a vázban nincsen fénymérő.
Röviden ennyit kell tudnod a gép működéséről, most pedig vigyük terepre!
Az volt az eredeti ötletem, hogy hosszú expós nappali fotókat készítek, ezekhez pedig egy ND1000 filtert használtam. Mivel nincs a gép elején szűrőmenet, ezt szigszalaggal ragasztottam fel az optika elejére ott, ahol szükség volt rá. A 120-as tekercsre 645-ös képméretből 15 darab fért el, ezeket mutatom meg sorban, és mindegyiknél írok is egy kicsit a háttérről meg a beállításokról.
A filmtekercs egy Kodak Portra 160-as volt, a hívást a Cafe Analognak köszönöm. A scanneken igazítások és színkorrekciók történtek.
Parlament hajnalban: hosszú expozíciós kép ND filterrel, ND1000, 60sec f/5.6 beállításokkal. Itt jó lett volna, ha csatlakoztatható távkioldó a géphez, mert a 60 másodperc alatt nagyon picit be is mozdult. Utálok korán kelni, továbbra is.
Villamosmegálló este: hosszú expozíciós kép a szerelvény és az autók suhanásával. Itt már nem kellett az ND filter, elég sötét volt, így simán csak 8sec, f/8 beállításokkal jött ki a végeredmény.
Futár a hídon: ez csak a kompozíció miatt tetszett meg. A beállítások 1/250, f/11 voltak, kézből lőttem.
Portré Eszterről: itt nagyon pontosan lemértem a tárgytávolságot, és sikerült is élesen kiexponálni a felvételt, ami nagy öröm volt, mert közelponthoz igen közel jártunk. A beállítások 1/25, f/3.5 voltak, a viszonylag hosszabb záridő miatt állvány kellett.
Az óriáskerék mozgása: hosszú expozíciós felvétel nappal, ND1000, 20sec, f/22 filterrel és beállításokkal készült. Itt szerencsére nem mozdult be az állványon lévő masina, így szép éles lett minden.
Jómagam a fák alatt: teszteltem az önkioldót. Kb. 20 másodpercem volt a gomb megnyomásától számítva a helyemre futni és beállni. A beállítások 1/250, f/6.3 voltak, a zár pedig jó hangosan kattant, szóval még ilyen távolságból is hallottam, amikor elkészült a felvétel.
Parlament este: hosszú expozíciós felvétel, amihez a sötétben már nem kellett az ND szűrő. A beállítások 20sec, f/11 voltak. Sajnos a híd kicsit mindig remeg, így ez is lehetne csöppet élesebb.
Lombkorona alulról: az volt az ötletem, hogy az ágak nem mozdulnak, de a levelek igen, azonban sajnos a szél nem fújt eléggé, hogy rendesen megmozgassa a leveleket, így ezt majd megpróbálom újra. A beállítások ND1000, 20sec, f/8 voltak.
Égbolt lombkerettel, csak mert szép volt, meg mert első kocka. A beállítások 1/100, f/8 voltak. Azt figyeltem meg, hogy ha filmre fotózok, sokkal jobban észreveszem ezeket képi lehetőségeket. Vajon miért?
Zászlók a szélben: hosszú expozíció nappal, ND1000, 5sec, f/8 beállításokkal.
Eszter a fák alatt: ez afféle "szellemfotó" lenne, mert a hosszú expozíciós kép készítésének felénél megkértem Esztert, hogy sétáljon ki a képből (nem lett tökéletes a fénymérés, ezért ezt is ismétlem majd). A beállítások ND1000, 60sec, f/11 voltak.
Dupla expozíció: a második felvételnél kicsit világos lett a háttér, és a kivágások sem hibátlanok. A rekeszérték f/3.5 volt mindkét fotónál. Legközelebb jobb lesz.
Fa lombkerettel: itt is csak a kompozíció tetszett meg. A beállítások 1/25, f/5.6 voltak, így állványt használtam.
Tekercs végi szelfi: ez megmutatja, hogy tükrös kép esetén nem a filmsík és a tükör távolságát kell beállítani, hanem annak kétszeresét (szóval ezt elrontottam). A beállítások 1sec, f/3.5 voltak.
Tájkép a budai hegyekből: a tekercs utolsó kockája valahonnan a Kecske-hegyről, 1/250, f/8 beállításokkal, kézből.
[X] hirdetés
Filmre fotózni mindig jó móka, néha pedig igen olcsón lehet ehhez hasonló filmes gépeket kifogni. Az állapot és a pontos működés persze mindig kérdéses, de kockázat nélkül nincs győzelem.
Ha van egy ilyen géped, de technikai problémád akadt vele, támadj meg vele a szerelőműhelyben.
Ha tapasztalataidat vagy képeidet osztanád meg velünk, vár a Vintage Pub virtuális kocsmájának lelkes közössége.
A fény legyen veletek!
Legyél te is a vintage univerzum hőse! A tudásbázis anyagai ingyenesek és mindig azok is maradnak majd. Viszont a weboldalnak és minden hozzá kapcsolódó csatornának vannak fenntartási költségei. Ha szeretnéd segíteni a régi objektívek megmentését és bemutatását célzó munkámat, hozzájárulhatsz egy általad választott összeggel. Az egyszeri támogatást PayPal.me segítségével biztonságosan tudod elküldeni, vagy lehetsz folyamatos támogató is:
Köszönöm, hogy segítetted a tudás terjedését! Ha a megjegyzés rovatban megadtad a nevedet is (nem kötelező), szerepelni fogsz a hősök között: Rostás Csaba, Kováts Péter, Szász Márton, Hunyadi Áron, Tipold Gábor, Gyarmati Balázs, Tamás Éva, Zsoldos Tibor, Hajdu Máté, Horváth Kitti, Szlávik József, Tordai László, Keserű Gergő, Keresztes László Péter, Somogyi László, Rácz András, Szántó Sándor, Zubán Gergely, Erhardt Balázs, Kovács Attila, Magyar Antal, Szabó József, Máté Gyula, Boros András, Vaszkun Gábor, Erhardt Balázs, Kirner Richard, Tímea Bokodi, Káposztás Viktória, Bóka Zsuzsa, Hargitay Zoltán, Koncz Benő, Zubán Gergely, Josef Tiglezan, Gábor Balázs, Papp György, Bakos Béla, Mészáros Tamás, Kiss Péter Kálmán, Markus Holopainen, Szommer Tomi, Juhász George
Ha maradt még bármi kérdésed, vagy elmondanád véleményedet, várunk a Vintage Pubban és a blog facebook-oldalán.
A kép cikkanyagának összeállításában és véleményezésében köszönöm a kitartó segítséget Eszternek, Urbán Balázsnak és Tóth Gábor Szabolcsnak. A kódolásban nyújtott segítséget köszönöm Pintér Zsoltnak.
A cikk szerzője 2011-ben kezdett fotózni. A mai napig abszolút amatőrnek vallja magát, aki sokkal inkább az alkotás öröméért, mint bármilyen javadalmazásért dolgozik. Végigjárta a digitálisok ranglétráját (350D, 20D, 50D, 5DMII, A7, A7II, A7III, GFX 50S II), de egyre többet játszik analógokkal is. Időközben rájött, hogy az optika sokkal fontosabb, mint a váz. Valamiért ösztönösen szereti a mirrorlesst és a minél egyszerűbb, de agyafúrtabb megoldásokat. Saját magára a "géptulajdonos" megjelölést szereti alkalmazni, ami jobban lefedi technikai részletek iránti rajongását. 2021-ben okleveles fotográfus lett, legyen ez akár jó, akár rossz dolog.
Manuális objektívekkel 2014 eleje óta foglalkozik, 2015-ben pedig összegyűjtötte és letesztelte a legtöbb elérhető árú 50mm-es optikát. Nem csak gyűjti, de szereti, javítja, és használja is objektívjeit, hiszen a vitrinben tartott felszerelésnek csak ára van, nem pedig értéke. Ha hívják, örömmel osztja meg tapasztalatait és élményeit személyesen is élő előadásokon vagy a vintage pub személyes találkozóin, ezen felül pedig szorgosan építi az online is elérhető tudásbázist.
A fotózásnak minden lépését fontosnak tartja, ezért a gondolat teremtő erejéről és az alkotás önmagára visszamutató értelméről és boldogságáról is sokat lehet hallani nála. Ha csatlakoznál hozzá, a vintage pubban általában megtalálod, a pult mellett rögtön jobbra. Tovább...
hispan's photoblog C 2011-2024 (eredeti megjelenés: 2024. november 14., utolsó módosítás: 2024. november 14.)