hispan's photoblog
site version 10.2.3.5


Így készülnek
a félbevágott objektív-szobrok

Videós útmutató értéktelen optikáid feltámasztásához és új életéhez.


2021. december 10. • frissítve: 2023. november 5. • Horváth Krisztián

Vintage kalandozásaim és szervizeléseim során számtalan olyan objektív gyűjt össze, amik menthetetlen állapotban vannak ilyen vagy olyan okokból. Eddig ezek csak kallódtak a polcon, vagy alkatrész-kannibalizmus áldozatai lettek, de ma mutatok egy olyan megoldást, amivel - ha rászánod az időd és energiád - akár műtárggyá is változhatnak.

LÁSSUK A VIDEÓT, HAGYJUK A RIZSÁT

Igyekszem legyőzni a régi dolgokkal kapcsolatos szentimentalizmusomat, de nem szívesen dobok ki semmit. Sokszor még olyasmiket is megtartok, amiknek a későbbiekben vélhetően tényleg semmi haszna sem lesz. Ilyen az általános iskolai negyedikes leckefüzetem, pár turbórágós autóspapír, illetve használhatatlan (és sokszor értéktelen) objektívek. Bár az elmúlt években sokat gyakoroltam az elengedés mentális aktusát, és jelentős fejlődések mutatkoznak, azért mégiscsak jobb új célt és értelmet találni valaminek a kuka helyett.


Olvastad már a friss cikkeket a tudásbázisban?

Ma pontosan erről lesz szó, vagyis anyagot fogunk reinkarnálni. Mondhatnám úgy is: egy műtárgy szelleme fog újjászületni egy vintage objektívben.

Korábban volt már két ilyen projektem, az egyik egy Canon FD 1.8/50 silver nose objektív volt, a másik pedig egy SMC Takumar 1.4/50. Előbbiből egy harmadot vágtam ki, utóbbi felezve lett, de a folyamat szempontjából a lényeg ugyanaz lesz.

Kezdjük az egészet azzal, hogy ha nem akarsz olvasni, itt van videón is a folyamat. Egészen konkrétan egy üvegeiben opálos, rekeszét rozsdaette, ütődött EXA bajonettes Zeiss Tessar 2.8/50-es optikát fogunk félbevágni és szoborrá konvertálni:

elérhető még:    youtube    instagram    tiktok    facebook    linkedin    hispan

Ez az apróság nagyon a szívemhez nőtt. Két éve szereztem a tihanyi piacon rettenetes állapotban, egy Exa géppel együtt. Nem mondom, hogy megérte megvenni 10.000 forintért, mert előzetes gyanúm hamar beigazolódott: mindkét eszköz teljesen használhatatlan és menthetetlen állapotban volt. Az objektívből rozsda formájában hullottak ki a lamellái, az üvegei pedig teljesen opálosak (helyesebben: mattosra kopottak) voltak. De azzal, hogy most félbevágjuk, mintegy szimbóluma lesz annak a boldog kapcsolatnak, melyben közös gyerekként hozzánk került, s mely az élet rendje és módja (és Zorán dala) szerint idővel felbomlik.


[X] hirdetés

A fenti videót elérheted egyébként instagramon, facebookon és tiktokon is. (És érdemes is követned ezeken a felületeken, mert sok tartalom előbb, vagy csak ezeken jelenik meg).



A folyamat összefoglalva

Első körben válassz egy hibás vagy felesleges, de mindenképpen hiánytalan vintage objektívet. Fontos, de nem szükségszerű, hogy minden szerkezeti eleme fémből legyen, mert így a végső csiszolási művelet során sokkal egyszerűbb dolgod lesz (a műanyag darabok súrlódás hatására sajnos olvadhatnak, deformálódhatnak, így nem lesz olyan szép a metszeted).

Második lépésként jelöld be az optika külső részén a vágás helyét. Ha felezel, akkor határozd meg a vágási síkot, ami az optikai tengelyen fog feküdni. Ha harmadolsz vagy más arányt választasz, akkor kicsit többet kell fejben tervezni, de annak sincsen semmi akadálya. Érdemes karcolni, hogy a későbbiekben ne kopjanak le a jelek.

Harmadik lépésben kezdd el szétszedni az objektívet, és a külső alkatrészeken jelölt vágási jelölésekkel összhangban a belső darabokon is karcold be a vágások helyét. Amennyire lehet, dolgozz pontosan, de nem kell ezred milliméteres precizitás, hiszen a vágókorongnak is lesz vastagsága és magának a vágásnak is lesz hibahatára, amit később korrigálunk.

A szétszerelés közben természetesen nagyon jól jön, ha olyan típussal dolgozol, amit fejből ismersz, mert így nem kell külön rögzíteni, hogyan rakod majd össze a darabokat, és mi hova jön.

Lesznek olyan részek, amiket nem tudsz könnyen kiszerelni. Ilyenek például a ragasztott vagy préselt üvegtagok, amiket a fém tokozásban vegyi úton vagy hidraulikusan illesztettek. Ezeket óvatosan, a megfelelő oldószerekkel vagy a tokozás visszahajtásával tudod kiszedni (a kis Tessarban ilyen volt a középső lencsetag).

Ha minden alkatrészed szét van szedve, rendszerezetten tedd egy tálcára őket, és jelöld meg, melyik lesz majd az optika A és B fele (ha nem kell majd a levágott rész, akkor azt vágás során gyűjtsd külön). Ez nagyban megkönnyíti a munkát, mert vágás után már nem lesz egyértelmű, mi hova kerül.

Nagyon fontos óvintézkedés: innentől viselj védőszemüveget! Szerszámgépekkel dolgozol és fémet vágsz, így számtalan dolog repülhet le menet közben, amik néha a pupilládon és a retinádon át a koponyád belseje felé veszik az irányt, és ha odáig nem is jutnak el, azért könnyen megvakíthatnak, annyit pedig semmilyen projekt nem ér. Ijesztgetés vége.

Magát a vágást én egy kis Dremel géppel és vágókoronggal csináltam, hiszen ez vékony (kevés anyag megy kárba), precíz, és igazából nincsen szó sok vágandóról. Pont a kis alkatrészek miatt előfordulhat menet közben, hogy egyes darabok túlhevülnek, ezért a művelethez sok türelem kell.

Felmerülhet benned a kérdés, hogy miért nem waterjettel vagy más ipari eljárással vágom szét az egész optikát egyben, szétszerelés nélkül. A válasz nagyon egyszerű: ebben az esetben az eredeti rögzítések, csavarok, szorítások, alátétek és üvegek nem maradnak a helyükön, vagyis ha megpróbálod szétvágni az optikát összeszerelt állapotban, egyszerűen szét fog repülni.

Ha összegyűjtötted a félbevágott alkatrészeket, akkor mindent nagyon alaposan moss át szappanos vízben, illetve a menetekből távolíts el minden korábbi kenőanyagot. Ez nagyon fontos lesz majd a későbbiekben.

A megtisztított darabokat kezdd el összeragasztani. A művelethez én kétkomponensű ragasztót, más néven epoxyt használtam, mert ez a későbbi, végső csiszolás során is atombiztosan tart. Ha vannak olyan darabjaid, amiket az eredeti csavarozás is összefoghat, akkor használd azt, de az alkatrészek javát ezen a ponton már csak ragasztással fogod tudni egyben tartani. Fontos, hogy az üvegeket az összeragasztás után próbáld a helyükre, de még ne ragaszd be!

Azért fontos, hogy jól megtisztított, zsírmentes felületeket ragassz, mert bármilyen jól is tart az epoxy, a végső csiszolás során nagy erőhatásoknak (és hőnek) lesz kitéve a munkadarabod, és kenőanyaggal szennyezett felületeket nem fog összetartani a ragasztó.

Az összeállítás némi tervezést igényel, hiszen például nem egyértelmű, hogy milyen "tárgytávolság" lesz beállítva az optikán. Ezeket annak megfelelően határozd meg, hogy milyennek szeretnéd látni a végső szobrocskát és mi a leglátványosabb.

Ha ügyesen terveztél, akkor a vágásod érint majd apró alkatrészeket is. Én például imádok félbevágni csavarokat, mert ezek metszete nagyon látványos lesz a kész művön. A kis Tessar esetében is törekedtem arra, hogy az egyik fókuszvégponti csavar a vágás síkjába essen, és a kész művön a jobb oldalon láthatod is, hogy sikerrel jártam. A finom részletek még látványosabbá teszik a munkádat.

A ragasztó száradása után kapsz egy monolit tömböt, ez az összeállított "fél-objektíved". Ezen a vágási sík még egyáltalán nem szép, az alkatrészek el vannak csúszva és a vágások felülete is ronda.

A végső, finom csiszolás során lesz látványos a metszeted, ekkor ugyanis minden alkatrész vágása egy síkba kerül. Én nagyon finom, 180-as papírt használok a művelethez, de akár polírozni is lehetne a felületeket. Ha nagyon ügyes vagy, akkor a körkörös csiszolási nyomokra is figyelsz, és utolsó lépésben a csiszolókorong közepéhez érinted a tömböt, hogy koncentrikusak legyenek a nyomok. (Ha nem sarokcsiszolót használsz, és a vágási nyomaid párhuzamosak, akkor is tudsz azok szögével játszani).

A becsiszolt munkadarab természetesen telemegy majd fémporral, így azt egy végső, külső-belső tisztításnak kell alávetned, aminek keretében érdemes a (látható) közöket is finom eszközökkel megtisztítani. Ugyanilyen fontos, hogy az üveg elemek helyét is koszmentessé varázsold.

Ezen a ponton visszahelyezheted az üveg tagokat. Ezeket én nem vágtam el egy esetben sem, de ha rendelkezel üveg megmunkálására alkalmas eszközökkel, akkor ugyanúgy lefelezheted, mint a fém darabokat. Mivel az eredeti rögzítések a lencséket sem tartanák a helyükön, illeszkedő szélüket kevés epoxyval kend be, majd hagyd száradni. A művelet türelmet igényel, mert a behelyezett darabokat sokszor meg is kell tisztítanod, hogy a kész mű ne legyen tele az ujjlenyomataiddal.

A munkadarab aljára egy vagy két lyukat kell fúrnod attól függően, milyen nehéz az. Ezeket próbáld egy-egy masszívabb részben elhelyezni mert ezekben illeszkednek majd a tartó tengelyek (nálam általában egyszerű, fejüktől megfosztott szögek), amiket száradás után érdemes matt feketére festeni, mert így megfelelő fényviszonyok között olyan lesz, mintha az objektív lebegne a talpa felett.

A tartórudak egy előzőleg méretre vágott és finoman megmunkált fa talpba illeszkednek. Érdemes a fa festése előtt összerakni a kész szobrot, mert könnyebb színezni és lakkozni a fát, ha tarthatod az objektívnél fogva.

A festék száradása után, végső lépésként felkerül a szobor aljára a matrica és a kis filc talpacskák, valamint az elejére a gravírozott táblácska.

Tárolását pormentes helyen javaslom, mert az üveg elemeket később nem tudod kiszedni és nehéz tisztítani. Talán a legjobb az lenne, ha saját üveg búra alá raknád.

Szinte magától értetődik, de ha ügyesen dolgoztál, akkor a lefelezett alkatrészek másik kupacából is össze tudsz rakni egy szobrocskát, üvegek nélkül. A Takumar és a kis Zeiss esetében is ez történt (és a másik fél lehet például majd egyszer csodálatos ajándék annak a bizonyos lánynak, akivel az optikát vettem Tihanyban - most mondjátok rám, hogy nem vagyok romantikus lélek.



Elkészült szobrocskák

Mutatok további képeket az eddig elkészült projektekről. (Friss werk&gear tartalmakat egyébként ide kattintva böngészhetsz folyamatosan).

CZJ Tessar 50mm f/2.8 alu EXA

SMC Takumar 50mm f/1.4 M42

Helios 44-2 58mm f/2 M42

Industar 50-2 50mm f/3.5 M42

Pentax MG + SMC Pentax 55mm f/1.8

Ennek a szettnek az a különlegessége, hogy a benne levő összes optikai elem (lencsék, tükör, mattüveg, pentaprizma és a kereső lencséje is) pontosan és egyben lettek visszaillesztve, így rajtuk keresztülnézve valódi keresőképet kaphatsz. Videó erről ide kattintva...

Vivitar Series 1 70-210mm f/3.5 "negyed" optika

Objektívet tervezni még akkor is komoly kihívás, ha "csak" egy fixről van szó, hiszeűn egyszerre kell optimalizálni az összes leképezési hibát (szférikus aberráció, kóma, asztigmatizmus, képsík, torzítás, saroksötétedés, kromatikus aberráció, tükröződések és flarek, diffrakció és még ezer más), ezek mellett pedig figyelni kell a méretre, a súlyra, az előállítás költségére és a használati ergonómiára is. Mindez szorzódik egy nagyságrenddel, ha zoomról van szó, hiszen ezekben a lencserendszere elemei számtalan tagban és módon elmozdulnak egymáshoz képest, ezzel változtatva a gyújtótávolságot. Ilyen esetben sok-sok esetre ki kell számolni a fentieket, ezért egy-egy zoom általában jobb képminőséget ad egy vagy több tartományban.

Ezzel a Vivitar Series 1 VMC 70-210mm f/3.5 optikából készült szoborral akartam emléket állítani mindazok fáradozásai előtt, akik zoomok megalkotására adták a fejüket, akár papíron, akár számítógéppel számolva. Az objektív házát nem egyszerűen félbe, de rögtön negyedbe vágtam, ami számos új rejtett illesztést tett szükségessé, a végeredmény azonban kárpótol a munkaórákért, hiszen a lencserendszer így olyan, mintha lebegne. Videó erről ide kattintva...

Nagyon kérlek, hogy ezt az útmutatót akkor tekintsd vonalvezetőnek, ha hibás objektívekkel dolgozol. Működő, még menthető vagy valamilyen formában használható vintage objektíveket ne tegyél tönkre, mert ezek száma limitált, már nincsenek gyártásban, egyre csak fogynak, és minden egyes példány nagy értéket képvisel.

Köszönöm, hogy velem tartottál ebben a kalandban is.

Ha esetleg van olyan vintage optikád, amiből szeretnél szobrocskát csinálni, keress nyugodtan a szerelőműhelyben, és megbeszéljük a részleteket.

!

Saját megoldásaidat, ötleteidet, tapasztalataidat szeretettel várom a Vintage Pub virtuális kocsmájában.

Mutasd meg másoknak is, hogy mit találtál:




Közösködünk?

Ha maradt még bármi kérdésed, vagy elmondanád véleményedet, várunk a Vintage Pubban és a blog facebook-oldalán.



Érdemes követni:


További szerelős tartalmak:


Megmutatom a reumám: Schneider-Kreuznach Reomar 45mm f/2.8 adaptálás és teszt

T-22 menni street pancake

Irix 4/11 GFX mod

Szervizkör: Canon nFD 100mm f/2

Schneideritis: a meg nem értett szépség

Kodak Retina ″félobjektíves″ univerzális adapter

Pentacon SIX (P6) / Kiev-88 (K88) - Fujifilm GFX adapter házilag

Univerzális Contax/Kiev C/K adapter házilag (Leica/GFX/bármi)

Így készülnek a félbevágott objektív-szobrok

Makró körfény házilag

Polírpercek: Alumínium vintage optikák felújítása

Zeiss Ikon Contaflex-NEX adapter házilag (+Zeiss Pantar 4/75 teszt)

Három objektív hiba olyan közelről, ahogy még sosem láttad

Praktina - NEX univerzális adapter házilag

Egyedi fényképező markolat fából, házilag

Canon nFD 300mm f/2.8 L IF tisztítás és tesztképek

A csapágyazott Helios 40-2 története

Így ragaszthatod újra az elvált objektív-lencsetagokat

Erre a 20 dologra lesz szükséged objektív szereléshez (+tippek)

Gyönyörű bokeh-robbantás frontlencse-fordítással

Retekobi újjászületése

Altix-NEX konverter házilag

És most beszéljünk az objektív-gombáról!


Vannak még itt további érdekességek is:


Kodacolor VR 100: fellelt tekercs új és régi képekkel

Nikon extravaganza

Szubjektív: így váltottam Sony fullframeről Fuji középformátumra

Kiszínezett történelem: Terra Nova 1910-1913 (Scott antarktiszi expedíciója)

A gép alkot, az ember pihen

Ezek a leképezési hibák rontják el a napodat

Miért emelkednek ilyen meredeken a vintage optika árak?

Hol romlott el a Facebook?

Canon érdekességek és könyvajánló, Bob Shell nyomán

Életem hátterei (TFCD fotózás)

Így tehetsz színessé régi fekete-fehér fényképeket

Évértékelő @2021

TFCD poszt generátor

Lejárt tekercs: Konica FS-1 + Hexanon 1.2/57 + VX200 film

10 kérdés, 10 válasz. 10 éves a hispan’s photoblog

Szabad-e világító sirályt fotózni?

Időutazás: 5 fotós hír 2030-ból

Ilyen volt a fotós OKJ (+all-in-one tétel)

Te is fertőzött lehetsz: támad a vintázs-kór

Így készült a forgó Parlament

A legöregebb objektív, amivel valaha fotóztam (Petzval kaland)

Hogyan készül a minibolygó (és a csőpanoráma?)

Gangvadászati kisokos

Évértékelő @2020

Hogyan állj pont szembe a Parlamenttel?

Milyen objektívvel fotózzak portrét?

Miért működnek az objektívek?

Ezért imádod a vintage objektíveket

Évértékelő @2019

Hogyan és miért válassz (egy) analóg/vintage rendszert magadnak?

Robbantott ábra kisokos

Balkán Disney

Képzelt beszélgetés egy TFCD/portré fotózás előtt, alatt és után

8 kocka egy közel 100 éves, középformátumú Zeiss Ikonnal

A szürke színei

Sony A7III: a mirrorless jelene és jövője

In memoriam Mamiya ZE

13 különleges kamera a fotózás történetéből

Miért radioaktív az objektívem?

Kezdő fotós kisokos

A 60 utolsó fotó a bontásra ítélt Olimpia Szellemhotelből

A kamu vörös karika pszichológiája

Pirosszka (ingyom-bingyom TFCD fotózás)

Viltrox EF-NEX III gyorsteszt

A boldog fotós lájk nélkül él

10 tipp régi objektív vásárláshoz

Mi a gond a modern objektívekkel?

Így ölte meg az A7 a DSLR-emet

35mm történelem

További cikkek a tudásbázisban...

A kis Tessart köszönöm Briginek, a fúrással-faragással kapcsolatos tudást pedig édesapának. A kész anyag áttekintését és kritikáit köszönöm Lampert Benedeknek és Tóth Gábor Szabolcsnak. A kódolásban nyújtott segítséget köszönöm Pintér Zsoltnak.

BIO

A cikk szerzője 2011-ben kezdett fotózni. A mai napig abszolút amatőrnek vallja magát, aki sokkal inkább az alkotás öröméért, mint bármilyen javadalmazásért dolgozik. Végigjárta a digitálisok ranglétráját (350D, 20D, 50D, 5DMII, A7, A7II, A7III, GFX 50S II), de egyre többet játszik analógokkal is. Időközben rájött, hogy az optika sokkal fontosabb, mint a váz. Valamiért ösztönösen szereti a mirrorlesst és a minél egyszerűbb, de agyafúrtabb megoldásokat. Saját magára a "géptulajdonos" megjelölést szereti alkalmazni, ami jobban lefedi technikai részletek iránti rajongását. 2021-ben okleveles fotográfus lett, legyen ez akár jó, akár rossz dolog.

Manuális objektívekkel 2014 eleje óta foglalkozik, 2015-ben pedig összegyűjtötte és letesztelte a legtöbb elérhető árú 50mm-es optikát. Nem csak gyűjti, de szereti, javítja, és használja is objektívjeit, hiszen a vitrinben tartott felszerelésnek csak ára van, nem pedig értéke. Ha hívják, örömmel osztja meg tapasztalatait és élményeit személyesen is élő előadásokon vagy a vintage pub személyes találkozóin, ezen felül pedig szorgosan építi az online is elérhető tudásbázist.

A fotózásnak minden lépését fontosnak tartja, ezért a gondolat teremtő erejéről és az alkotás önmagára visszamutató értelméről és boldogságáról is sokat lehet hallani nála. Ha csatlakoznál hozzá, a vintage pubban általában megtalálod, a pult mellett rögtön jobbra. Tovább...

hispan's photoblog C 2011-2024 (eredeti megjelenés: 2021. december 10., utolsó módosítás: 2023. november 5.)