A GFX-es cikkben említettem, hogy Fujifilm középformátumra limitáltabb az adapterek elérhetősége, és drágábbak is, mint a kisebb szenzoros rendszerek megoldásai. Ennek egyik ékes példája a P6/K88 kérdés. Ezt fogjuk ma megoldani.

Miért érdekes a Pentacon SIX / Kiev 88 optikák adaptálása GFX-re? Azért, mert ezek az objektívek 6*6-os, azaz középformátumú, a GFX szenzoránál jóval nagyobb alapterületet rajzoló objektívek (kiválóan használhatóak fullframen is), így nagyon jó és sokszor költséghatékony alternatívát jelentenek a Fuji rendszerére, ha olyan üvegeket keresel, amik tényleg kirajzolják azt.

Miért kell erre házilag adaptert gyártani? Három oka van.

Egyrészt az utángyártott P6 adapterek többségébe valamiért nem illeszkedik a szintén utángyártott Kiev-88 - P6 adaptergyűrű, ami nagy baj, mert egy csomó 6*6-os objektív valójában Kiev-88 bajonettes, de simán továbbadaptálható P6-ra ezzel az egyszerű karikával, ha azt fogadja a P6 géped vagy adaptered bajonettje:

Másrészt a jobb minőségű K&F megoldás (ez sem fogadja a K88 adapterkarikát) valójában két adapterből áll: egy GFX - EOS és egy EOS - P6 részből. Ezek külön-külön és egyben is nagyszerű minőséget képviselnek, ám GFX-en használva van egy nagy hátulütőjük: ha lenézel a két adapter torkába, hamar felfedezed, hogy az EF bajonettnél eléggé összeszűkül a rendszer a GFX bajonett szélességéhez képest, vagyis megtörténhet, hogy az adapter belseje miatt fog vignettálni a 6*6-os optikád a nagyobb szenzoron.

Harmadrészt az eBayen beszerezhető "egydarabos" P6-GFX adapterek nem valami szépek (fene az ízlésemet...)

A jó hír az, hogy viszonylag egyszerű házi adaptert csinálni. Ehhez mindössze egy GFX-M65 gyűrűre, egy 58mm-es standard fém fényellenzőre és egy P6 közgyűrűsor darabjára lesz szükséged (csavarokkal és kézügyességgel együtt). A gyári/eredeti P6 közgyűrűnek olyan kialakítása van, hogy az minden esetben fogadja az említett P6-K88 adaptert is.

Egy fontos kiegészítés: két féle Pentacon SIX közgyűrű sor létezik. Az egyikben (jellemzően fekete) a négy különböző méretű közdarab mindegyik vége anyás-apás P6. A másik verziónál (általában ezüst színű) csak a teljes közgyűrű-sor eleje és vége apás-anyás, maguk a közdarabok egy sima csavarmenettel variálhatóak. Mindkét verzióból lehet adaptert építeni (és az eljárás is nagyon hasonló). Én ma az ezüst kivitelt fogom használni. A képeken külön látod majd a közdarab csavarmenetes részét és a tényleges P6 véget.

A logika egyszerű: a GFX-M65 gyűrű és a P6 közgyűrűsor önmagában sehogy sem illik össze, ezért közéjük kell majd egy áthidaló elem, amire biztonságosan rögzíthetőek. Ez egy 58mm-es napellenző lesz.

Vágni mindössze két dolgot kell: a napellenző alsó, menetes végét (itt nem fontos, hogy pontosan mennyit szedsz le), illetve a P6 közgyűrű sor menetes darabjaiból a hosszabbiknak az alját (itt fontos, mennyit vágsz).

Mennyit kell levágni a P6 közgyűrűből? Ez könnyen megállapítható. Egyrészt az M65 adapter és a P6 közgyűrű teljes együttes hossza adja majd az adapter hosszát, másrészt ha van már egy P6 adaptered két darabból (pl. az említett EOS + P6 megoldás), akkor annak hossza lesz a mérvadó. A valóságban biztonsági okokból kb. 1mm-el vékonyabbra terveztem az új adaptert, hogy az optikák fókusza biztosan elérje majd a végtelent.

Itt már vágás után láthatod a két alkatrészt. A P6 gyűrűt fel is políroztam kicsit, mert a felületét megették az évtizedek.

Ha pontosan vágtál, akkor az M65 gyűrű és a közgyűrű illeszkedése sima, és a képsík is tökéletes lesz. A kettő összeillesztésére az 58mm-es ellenző darabját fogjuk használni. A következő képen az M65 adapter külső és felső szélét és visszapolíroztam ezüst színre, mert így jobb lesz az összhatás:

Az 58mm-es ellenző az M65-GFX adapter M65-ös menetébe szinte pontosan illeszkedik (nem csavarodik bele, csak szépen belefér, de ez nekünk most elég), a P6 közgyűrű viszont lötyög rajta. Ezzel ne foglalkozz, mert később pontosan illesztjük. Az illesztéshez kétszer hat furatot és összesen 12 csavart alkalmaztam (hogy miért, az később kiderül). A furatok körben az M65 adapteren és a közgyűrűn vannak, egymástól 60 fokra, a két hatos szett 30 fok eltolással. Ugyanezeknek a lyukaknak az 58mm-es fényellenzőn is helyet kell csinálnod. Kb. így fog kinézni a dolog:

Én az M65-GFX adapter szélén készítettem kis mélyítést is a csavarfejeknek, de ez csak design, mert egyébként a GFX bajonetten akár kiálló fejekkel is elférne az egész. További tipp: ha teljes por- és vízzárásra törekedsz, akkor az 58mm-es ellenzőt a rögzítés előtt körben bekenheted epoxival is. Igaz, így később az adaptert nem lehet majd szétszedni (ha pontosan mértél, elvileg nem is kell), cserébe viszont teljesen időjárás-álló lesz. A felső hat csavar helyes behúzásával tudod a P6 közgyűrű részt pontosan tengelybe hozni a vázzal és az optikával (ezért nem volt gond az imént, hogy a P6 rész lötyög oldalirányban).

Az elkészült adapter belső részén a vágások miatt vannak még olyan részek, amik visszaverhetik a fényt, ezért az egészet lásd el matt fekete festéssel.

Száradás után a közdarabra immár rátekerheted a P6 bajonettes végdarabot is. Annak érdekében, hogy a P6 optika teteje nézzen majd felfelé a végleges adapteren is, a csavarmenetes közdarab és a P6 vég összecsavarása után kaptak egy biztosító csavart, hogy az orientációjuk mindig azonos legyen. Ez a csavar gondoskodik arról is, hogy magán az adapteren semmit se lehessen véletlenül kitekerni vagy meglazítani. Fő a biztonság.

Ha összeraktad a művedet, örömmel konstatálhatod, hogy nem csak egy Pentacon SIX - GFX adaptered van, hanem a P6 - K88 adaptergyűrű illeszkedése miatt egy Kiev-88 - GFX adaptered is!

Teszteljük a végtelent egy Industar-29 optikával:

Miért kellett összesen 12 csavar a szerkezetbe? Ennek oka az, hogy a P6/K88 optikák mérete és súlya jellemzően nagyobb, mint a fullframe objektíveké. A kifejezetten nehéz darabok viseléséhez jobb, ha több csavar tartja össze az adaptert. Minden bizonnyal elég lenne 3 - 3 is, de nyugodtabban alszok, ha az 1kg-nál is súlyosabb Kaleinar-3B 2.8/150 optikámat több biztosítja.

A gearporn szekció szerelmeseinek még két csoda GFX-re, amikkel várható is teszt a blogon: egy Arsat Zodiak-8 3.5/30 és egy Zeiss Sonnar 3.5/135. Utóbbi nem azonos a kisfilmes Sonnarral, hanem a Hasselblad 1000/1600 gépekhez gyártották, így 6*6-os kockát is rajzol:

Ha kérdésed maradt vagy szereléssel, javítással kapcsolatban keresnél, a nap 24 órájában megtalálsz a műhelyben.

A fény és az adapterezés legyen veletek!