Némiképp rendhagyó dologról írok nektek. Nem vélemény, csak meglátás, háttér és egyebek, hogy akit érdekel, kicsit jobban képben legyen azzal kapcsolatban, miért nem azt látja mostanában a social médiában, amit szeretne. Nem (szigorúan) fotós téma, de belenézhettek a művészek/tartalomkészítők világába és kiderül, hogyan néz ki a harc az algoritmusokkal, illetve miért más ma a kék óriás, mint 10 éve volt.

A jelenség: képzeld el, hogy 10 éve kitettél egy posztot Facebookra, és 1.000 követőből mondjuk 950 látta is azt. Ha ma ugyanígy teszel, akkor megesik, hogy 1.000 követőből 10-15 ember látja a friss tartalmadat. Ez nem egy disztópia, ez ma a valóság.

A kérdés: hol "romlott el" a Facebook?

A háttér és a történet: hajdanán a Facebook úgynevezett közösségi platformként indult, ahol emberek tudtak egymással kommunikálni. A hírfolyam javát személyes jellegű tartalmak tették ki. Ehhez jöttek később az oldalak és csoportok (meg a Farmville), amiket lehetett lájkolni és követni, és ha így tettél, ezek tartalmai is megjelentek a személyes feededben. Ez a feedet addig tudtad görgetni, amíg volt új tartalom azoktól, akiket ismertél és követtél, és válogatás nélkül minden bele is került tőlük.

Manapság a dolog egészen másképpen néz ki: főleg reklámokat látsz, ezen belül is többnyire fizetett tartalmakat, és általában véve a rendszer erősen megszűri, hogy mit kiknek mutat meg, és mikor. Utóbbi igaz azokra az emberekre/oldalakra/csoportokra is, akiket kifejezett szándékkal követünk. De miért?

A modell (és annak változása): a kezdeti időszak volt az, amikor tisztán az adataiddal fizettél az oldal használatáért. A Facebook ugyanis sosem volt ingyenes. Vagy ahogy mi, marketingesek mondjuk: amikor valamit ingyen kapsz, te magad vagy az áru.

Évekkel később aztán a Meta (a Facebookot és más szolgáltatásokat üzemeltető cég) rájött, hogy pénzt keresni nem csak a felhasználókkal lehet. A Facebook egy üzleti és reklám-platformmá változott, ahol a kisebb és nagyobb cégek (azok oldalai) business alapon jelennek meg, és komoly pénzeket fizetnek azért, hogy látszódjanak is. Ezt értsd úgy, hogy ma a Facebookkal kapcsolatos döntések, fejlesztések és tervek kizárólag a profitnak vannak alárendelve, amit ez a gépezet termel. Ha a felhasználók érdekei egybeesnek a profit növekedésével, akkor szerencsés a helyzet, ha meg nem, akkor már tudod, merre billen a mérleg nyelve.

Egy percig se gondold, hogy mindez csak a Facebook keretein belül történik. A Meta már régóta lehetőséget biztosít a marketingeseknek, hogy kövessék és mérjék felhasználóik mozgását más weboldalakon is. Ezeket úgynevezett követő vagy mérőpixelekkel teszik, melyek ma már szinte minden nagyobb oldalba (és appba) be vannak ágyazva. Innen tudja a Facebook, hogy milyen reklámokat kell megjelentetnie neked és mikor, hogy azokat te ténylegesen le is kattintsd (ezt úgy mondják: releváns ajánlatokat ad neked az előzményeid és a viselkedési profilod alapján).

Hova vezetett ez? A felhasználó szemszögéből úgy néz ki a dolog, hogy javarészt ma már fizetett tartalmakat lát (akkor is, ha ez elsőre nem nyilvánvaló). Az oldalak és cégek részéről meg úgy, hogy fizetniük kell, ha el akarnak jutni az emberekhez. Az eredmény egy reklámokkal teli hírfolyam neked, és egy szinte nulla organikus eléréssel rendelkező hely azoknak, akik nem fizetnek a Metának (például nekünk, fotósoknak).

Hogy a helyzet még komikusabb legyen, ma már a reklámok is versenyeznek más reklámokkal, vagyis az fog nagyobb eséllyel megjelenni, aki többet költ. Különösen igaz ez például választási kampányok hónapjaiban, amikor az egyes politikai erők naponta a multik összesített költéséhez mérhető büdzsét tolnak fizetett politikai reklámokba (Facebookon, Instagramon, Youtubeon, Tiktokon, stb. csak ezek jönnek szembe), így a kisebb költésű reklámozók tartalmai sokkal kevésbé jelennek meg, hiába fizetnek érte. Bár a rendszer folyamatosan tolja felfelé az egyes reklámok árát (az algoritmus licitstratégiákkal dolgozik, hogy csökkentse a mennyiséget) és a megjelentethető fizetett tartalmak mennyiségét a hírfolyamban (hogy több hely legyen reklámoknak), ez összességében csak a költségek emelkedésével és még több megjelentetett reklámmal jár, amivel ismét csak a Facebook keres többet és a felhasználó jár rosszabbul..

Egy percig se gondold persze, hogy ez csak a Meta által üzemeltetett szolgáltatások esetében van így. Másképpen és máshol, de a legtöbb nagy forgalmú multi ma így jár el, többek között például a Google (Alphabet) vagy a Tiktok is.

Ez az egész nem új dolog, az átalakulás évek óta zajlik, fokozatosan. Én kb. 5 éve töröltem a személyes facebook-profilomat a rendszerből, mert számomra teljesen elvesztette eredeti célját, reklámokat nézegetni meg drága az időm. A fotós oldal persze fut, de ahogy a poszt elején említettem, úgy képzeld el a működését, hogy a jelenlegi 20.000 követő mellett (akiket nem Indiában vásároltam 100 dollárért; értsd: valódi emberek) egy-egy poszt általában 100-500 személyhez jut el (ha nem fizetek érte külön).

A konzekvenciák nekünk, tartalomkészítőknek/terjesztőknek, stb.: a Facebook nem "romlott el". A Facebook megváltozott. Modellt váltott, és ma már egy fizetős platform. Felhasználóként fizetsz az összes személyes adatoddal, viselkedésmintáiddal, gondolataiddal, álmaiddal (sokkal többet tud rólad a rendszer, mint hiszed), cégként pedig kemény valutával azért, hogy látszódj.

Mit javasolok? Ha oldalként/márkaként/stb. biztos elérést akarsz, legyenek saját csatornáid: saját weboldalad saját domainnel (ami ténylegesen a te tulajdonod), saját e-mail listád, saját (fizikai) eseményeid, valódi kapcsolatod a követőiddel. Minden más csatorna, amiket más platformokon üzemeltetsz, pénzügyileg (és minden más szempontból is) kiszolgáltat téged az adott csatorna kényének-kedvének. A Facebook például letiltja azokat a képeket, amiken mezítelen lányok nyalogatnak éles aknavetőket, miközben márkázott antibiotikumokat vesznek be alkoholos itallal. Ugyanezeket a saját weboldaladra nyugodtan kiteheted.

Mi lenne a megoldás? Felmerül a kérdés, hogy kell-e egyáltalán megoldás. Ha az embereknek valóban lenne igényük egy más modell szerint működő közösségi platformra (például egy olyanra, ami előfizetéses, de cserébe reklámoktól mentes, és nem kereskedik a személyes adatainkkal; ilyeneket tesztel folyamatosan például a Google), akkor az létrejöhetne, és piaci alapon kezdődne egy egészséges verseny.

De hol van ez a konkurens oldal? Az igazság az, hogy a Facebook algoritmusai nagyon jól szolgálják ki korunk tömegemberének igényeit (személyes, politikai, szexuális és egyéb területeken is), így a kényelmes többség egyelőre boldog itt. Ezen múlik a rendszer sikeressége és ez az a háttéralku, amit minden felhasználó napról napra megköt, amikor használja az oldalt. Ahol a tömeg van, ott vannak a cégek és a reklámok is.

Ha a jövőben érdekelnek a fotózás mellett marketing-jellegű tartalmak is, itt feliratkozhatsz rájuk.

Sose feledd: ha valamit ingyen kapsz, te magad vagy az áru.