hispan's photoblog
site version 10.2.3.5


10 tipp
régi objektív vásárláshoz


Milyet, hogyan, hol, mennyiért és mikor? Kisokos vintage-optikák beszerzéséhez.


2016. május 11. • frissítve: 2018. június 26. • Horváth Krisztián

Fontos: ez a cikk évekkel ezelőtt jelent meg először, és bár azóta minden bizonnyal frissült, tartalmazhat olyan információkat, amik mostanra elavultak.

Tetszik a manuális lencsék világa, de visszatart használatuktól a tény, hogy ezeket nem kaphatod meg a boltok polcairól dobozban, garanciával? Félve vásárolsz használt fotós kellékeket? Netán rossz tapasztalatod volt a second-hand árukkal? Úgy érzed, nem tudod, mire figyelj, amikor antik optikát vásárolsz? Nem szívesen fizetsz interneten keresztül külföldi portékáért? Összeszedtem neked 10 tippet a témával kapcsolatban, így nem lesz többé kifogás, ha szembe jön álmaid Heliosa!

Nem csak azt tudhatod meg, mivel legyél óvatos beszerzéskor, de tanácsokat kaphatsz a piszkos lencsék megtisztításához, a gomba, a sárgásodás és az opálosodás kérdéséhez, a reális árak megállapításához, valamint a sikeres eBay-es vásárláshoz is. A cikk végén listázom a legfontosabb magyar adok-veszek facebook-csoportokat is, így neked már csak a belépés és a vadászat lesz a dolgod.



1) Hogyan tisztítsam a piszkos objektívet?



A külső üveg felületek tisztítása

Sokszor találkoztam már olyannal, aki zsebkendővel, ingujjal próbálta megpucolni koszos, véletlenül megérintett frontlencséjét. Pedig ha tudná, mit művel... Először is fontos tisztázni, hogy nem maga a szövet vagy zsebkendő karcolja össze a lencsét, hanem a közéjük került por, mely tartalmazhat az üvegnél/bevonatnál keményebb részecskéket is. A különböző anyagok keménységével kapcsolatban alább egy kis adalék:

Adott anyag keménysége egy összetett tulajdonság, mely arányban áll a szilárdsággal, rugalmassággal, a kopásállósággal, és fordítottan arányos a képlékenységgel. Mérésére többféle mechanikai módszer is használatban van, nekünk viszont a Mohs-skála lesz hasznos. Ezen egytől tízig osztályozták a különböző keménységű anyagokat (eredetileg az ásványokat), ahol a keményebb mindig képes megkarcolni a nála puhábbakat. A levegőben található porban az emberi bőrön kívül főleg kvarcból álló szemcsék vannak, melyeknek 7-es a Mohs-skála szerinti mutatója. Ezzel szemben az objektívek bevonata keményebb, 8-as értékkel rendelkezik.

Igen ám, de ha a bevonat megsérül (mert bár karcálló, mégis rideg, így ütés hatására törhet), akkor az általa védett, nála puhább, alatta található üveg már karcolódhat. Éppen ezért ha éles eszköz, például kés vagy valamilyen kemény apró szemcse végigsérti a lencsét (akár a rongyra tapadva, amivel tisztítjuk), akkor a kemény, 8-as mutatóval rendelkező védő felület már nem intakt, és sérülés keletkezhet az üvegen is. Ezért fontos - lentebb majd láthatod is -, hogy tisztítás előtt másképpen szabaduljunk meg a lerakódott portol.

A saját módszerem a lencse felületének megtisztítására:

Ezt a módszert természetesen szűrők tisztítására is használhatjátok.

Mondhatjátok, hogy nem túl életszerű ennek a folyamatnak a végigjárása, azonban szerintem jobb esetben ilyen alapos tisztogatásra csak ritkábban van szükség, hiszen nem szoktuk szándékosan összetapogatni üveg felületeinket. Ráadásul ha van napellenző az objektíveken (mindig legyen), eleve nehezen tudunk véletlenül hozzáérni a frontlencséhez.


Olvastad már a friss cikkeket a tudásbázisban?



A belső üveg felületek tisztítása

Ha egy objektív belül koszos, értelem szerűen szét kell szednünk. Ez komolyabb szakértelmet és speciális szerszámokat igénylő feladat, így csak akkor vágjunk bele, ha biztosak vagyunk benne, hogy nem fogunk további kárt okozni az optikának, illetve össze is tudjuk azt szerelni.

Magára a szétszedésre itt nem térek ki, mert az egy külön cikket igénylő művelet, ráadásul típusonként erősen eltérő lehet a módja, azonban a két legfontosabb szerszámot megmutatom. Az egyik egy gumi készlet, mellyel az olyan névtáblákat lehet kihajtani a menetekből, melyeken nincsen szerszámhely, a második pedig egy változtatható szélességű eszköz, mellyel magukat a meneteket, gyűrűket lehet kitekerni. Előbbi egyébként helyettesíthető különböző méretű kupakok házilagos gumírozásával, utóbbira viszont feltétlenül szükségünk lesz, mert bár egy tolómérő is hasonló elven működik, azzal sokszor nem lehet elég mélyre jutni, nem elég vékony és hosszú bizonyos helyek eléréséhez. Kattints a képekre a kínálathoz.

Összeszedtem neked egy másik cikkben az összes, javításhoz és szereléshez szükséges eszközt. Ide kattintva meg is nézheted!

Ha szétszedtük az optikát, az egyes lencsék tisztítása ugyanúgy történik, mint a fentebb jelzett külső felületi tisztítás: portalanítás - zsírtalanítás - csíkmentesre törlés. Természetesen itt a művelet bonyolultabb, mert visszahelyezés közben is megfoghatjuk a felületeket, ráadásul az összeszerelés előtt is juthat por a rendszerbe, így a körtepumpa és a mikroszálas törlőkendő is nagy segítséget nyújthat.


[X] hirdetés

Fontos dolog: a lencsék, főleg a vastagabb lencsetagok szélén fekete festés lehet, mely a lencserendszeren belüli tükröződések, becsillanások ellen véd. Ezt bizonyos esetekben az alkohol oldhatja, ezért mielőtt tisztításhoz látunk, ellenőrizzük, milyen festékkel van dolgunk a lencsék szélén.

A lencsék visszahelyezésének van egy trükkje, melyet érdemes megjegyezni. A kiszedett, majd megtisztított lencsetagokat nagyon precízen kell a helyükre visszatenni, így a felülről való "beejtés" szóba sem jöhet. A legjobb, ha az egész házat fejjel lefelé fordítjuk, és a lencsetagot ujjaink begyére helyezve alulról illesztjük finoman a helyére. Így érezni fogjuk, mikor van pontosan jó pozícióban, majd az egészet visszafordíthatjuk és jöhet bele a rögzítő gyűrű.

Még egy fontos dolog: minden esetben asztal felett dolgozzunk, mert ha egy lencsét elejtünk és az a földre esik, szinte garantált, hogy szilánkosra törik. Pótalkatrészt pedig - mondanom sem kell - lehetetlen szerezni.

Ha nem vagy biztos a tisztításban/szerelésben, írj nekem, és segítek!



A lencse házának tisztítása

Az objektív külsejének megtisztítása általában egyszerűbb feladat, és itt is hasznos eszköz lesz a fültisztító pálca és az alkohol. A pálca végein levő vattát ujjainkkal összenyomhatjuk, elvékonyítjatjuk, így a kisebb résekbe is be tudunk hatolni és előbb a pálca alkoholba mártott, majd száraz végével töröljünk át mindent.

Ha nagyon piszkos a vásárolt optika, akkor nem ússzuk meg a szétszedését, hiszen lesznek olyan forgó alkatrészek, amikhez nem férünk hozzá kívülről, de ez már nem is csupán esztétikai kérdés.



2) Merjek-e gombás objektívet vásárolni?

A rövid válasz: igen! A legtöbb gombás optika árát általában elég alacsonyan állapítják meg, hiszen nem tekinthetőek hibátlannak. A kérdés csak az, hogy szabad-e ilyet venni, másképpen fogalmazva: "javítható-e a gombás objektív"?

Magáról a gombatisztításról és az antik optikák szétszedéséről itt írtam egy hosszabb cikket, így azt most nem szeretném külön részletezni, miképpen szabadulhatuk meg a kéretlen életformától a lencserendszerben. Beszéljünk inkább arról, hogy tehet-e valami maradandó, visszafordíthatatlan kárt az objektív-gomba a lencsékben?



A gomba és a lencsebevonat kérdése

Kezdeném a saját tapasztalatommal: nagyon ritkán találkozok olyan gombás "megbetegedéssel", ami véglegesen tönkretenne bármit is egy objektívben, pedig volt a kezemben olyan példány is, melyen át sem lehetett látni (minden egyes lencsetagját a közepéig benőtte a gomba, elég macerás volt kitisztítani).

Nagy valószínűséggel azért ez a tapasztalatom, mert főleg régebbi, kb. 1980 előtt gyártott gombás optikákat tisztítottam. Miért fontos ez? Azért, mert a régebbi bevonatok a lencséken jóval egyszerűbbek, mint a maiak (sokkal kevesebb rétegből állnak), és ezeket a gomba kevésbé képes tönkretenni. Láttam olyat, hogy - modernebb optikáknál - a gomba "aláment" a bevonatnak, vagyis leválást idézett elő, ami viszont már javíthatatlan károsodás, és a gomba kipucolásával sem lehet rajta segíteni.

Régi manuális optikákkal kapcsolatban tehát nekem az a tanácsom, hogy ha tudjuk és merjük tisztítani őket, akkor bátran vegyünk gombás darabot, mert így igen sokat spórolhatunk és jó vételeket csinálhatunk, ráadásul végtelenül hálás feladat megmenteni az enyészettől, és aztán saját örömünkre használni ezeket a csodákat.



Visszanő-e a gomba a megtisztított objektívbe?

Nem. Az igazság az, hogy bármennyire is szívósnak tűnik az objektív-gomba (vagyis az azt alkotó többféle gombafaj), valójában neki is jól meghatározott körülményekre van szüksége a növekedéshez. Amint ezek a körülmények megszűnnek, a gomba növekedése többnyire magától is abbamarad. Ha a nedves, nyirkos, sötét és meleg helyről (melyet a gomba szeret) a lencse napfényre, száraz hideg levegőbe kerül, akkor a gombafonalak növekedése is leáll. Ezzel persze még nincsen kitisztítva a lencse.

A kérdés az, hogy mekkora a gombásodás újraindulásának esélye? Ha a tisztítás megfelelő és alapos volt, vagyis nem csak a lencséket, de az optikai tubus belsejét (és minden más alkatrészt, ami a gombával kapcsolatban kerülhetett) is megfelelően gombamentesítettük, valamint az összeszerelt objektívet ideális körülmények között tartjuk (nem túl meleg, száraz, jól szellőző környezetben), akkor az nem fog újragombásodni. Sokat segíthet, ha időről időre természetes vagy mesterséges UV-fénynek is kitesszük az objektív lencserendszerét, mert ez fertőtlenítő hatású.

Ha szakszerű gombaölésre vágysz, keress meg ide kattintva!



3) A mikrokarcos lencse felfedezése

A mikrokarcok a karcolások talán legveszélyesebb fajtáját jelentik. Amíg egy fényerős objektíven a nagy, szabad szemmel látható karc sokszor csak a bokeh-karikákban jelentkezik, és egyébként szinte nyomtalan az alkotott képen, addig a mikrokarcok tevőlegesen befolyásolhatják az egész alkotott képet: lágyítják, rontják a minőségét.

A mikrokarcokat azonban nehéz felfedezni, hiszen sokszor a nagyfelbontású, a front- vagy hátsó lencsetagról készült képeken sem látszanak (egész egyszerűen azért, mert ha a fókusz csak egy kicsit is odébb kerül, a mikrokarc méreténél fogva már láthatatlan). Ehhez a trükkhöz sokszor folyamodnak az eladók, és bár ezt önmagában nem lehet elkerülni, a személyes átvétel során hamar meggyőződhetünk arról, hogy vannak-e apró karcolások.

Vigyünk magunkkal egy fényerős (legalább f/2) 50mm körüli objektívet, és azt megfordítva (tehát a hátsó lencsetagjával a vizsgált objektív frontlencséje felé) nézzünk bele közelről. A segítségül hívott optika így nagyítóként fog működni, és szépen láthatjuk benne a vásárolni kívánt objektív üvegének felületét.

A mikrokarc egyébként a helytelen tisztítástól is kialakulhat, így mi magunk is okozhatjuk. Ha helyesen akarod megtisztítani a lencsédet, az első pontban kaphatsz pár tippett.



4) Mekkora gond a sárgás / opálos üveg?



A sárga radioaktív mumus

Válasszuk ketté a problémát: a lencsék sárgásodása többnyire azért következik be, mert a készítés során enyhén radioaktív összetevők is kerültek bele (ez jellemzően tórium-oxid, amit manapság már kiváltottak nem sárgásodó anyagokkal; bővebben itt olvashatsz róla). Számtalan objektívet készítettek tórium-oxidos lencsetagokkal, ezekről itt találsz listát.

A sugárzástól természetesen nem kell félni, általában bőven az egészségügyi határérték alatt van, és nagyrészt alfa-részecskék alkotják, amik már levegőben is 4-6 centiméter után elnyelődnek, bármilyen más szilárd anyag pedig még hatékonyabban árnyékolja le. Egy kellemes termálfürdőzés alkalmával a vízben levő radonnak köszönhetően jóval nagyobb sugárdózist kapunk, mint amekkorát egy radioaktív lencse okozhat.

Sajnos az ilyen objektívek az évtizedek alatt enyhén sárgásodhatnak. Ez igazából nem jelent problémát, ugyanis a modern digitális vázak automatikus fehéregyensúlya korrigálja ezt, vagy ha nem bízunk benne, magunk állíthatjuk be a színhőmérsékletet. A sárgásodott lencséknek lehelletnyivel melegebb lehet a képük, mint más társaiknak, de ez egyáltalán nem befolyásolja működésüket. Ráadásul a sárgásodás részben orvosolható is UV-fényes kezeléssel. Ilyenkor az objektívet akár több napra is folyamatos UV-fénynek tesszük ki, és tapasztalataim szerint 40-60%-os arányban el is tünteti a sárgásodást (tehát nem teljesen).



Az opálos üvegek

Teljesen más a helyzet az opálos lencsetagokkal. Ezek változatos okokból nyerhették el "kevésbé átlátszó" formájukat, azonban többnyire sajnos nem javíthatóak. Hacsak nem valamilyen semleges lerakódás került valahogyan az optikai elemek közé, mely kitisztítható, akkor az opálos üveg opálos is marad, így ezek vásárlásától mindenkit óva intenék.



5) Miért vigyázz az olajos blendével?

Amikor manuális lencsét vásárolsz, több mint valószínű, hogy azt élete során párszor már meg kellett kenni. Erre szüksége van a forgó alkatrészeknek, leginkább a fókusz meneteinek, azonban a blendének nem!

A lencse felépítésétől függ, mennyire könnyen jut be a blendéhez az olaj. Ha régebbi fix objektíveket vizsgálunk, azokban a lencserendszer többnyire egy zárt tubusban van, melynek egyetlen nyitott része a külvilág felől a blendeállító pöcök (mely a blendeállító mechanikához kapcsolódik, ami már a lencserendszeren kívül van). Az újabb objektívek esetében a gyártók az egyszerűsítések miatt már nem minden esetben használnak elkülönülő optikai tubust.

Ha a blendelamellák olajosak, az azt jelenti, hogy az optikát szakszerűtlenül kenték meg, vagyis eláztatták gépolajjal. A megfelelő kenés során ugyanis az olaj (vagy gépzsír) nem csöpöghet mindenfelé a lencsében, és főleg nem juthat be a blendékhez. Sajnos a régi Helios 44# és 40# típusú lencsék, azokon belül is a Helios 44, 44-2 és 44-3, 40, 40-2 típusok (melyek preset-es blendeállítással rendelkeznek) hajlamosak "beázni", blendéik sokszor olajosak.


[X] hirdetés

Ez nem azért veszélyes igazán, mert a blendék ettől nem fognak működni (azok továbbra is teszik a dolgukat), hanem mert egyrészt kontár karbantartásra utalnak, másrészt a blendelamellák szétfröcskölhetik az olajat a két velük határos lencsefelületre. Ez azért nagy baj, mert az egyenletesen felvitt olajréteg anélkül tompítja, életleníti a képet, hogy az elsőre nyilvánvaló volna.

A blendelamellák tisztítása ráadásul fáradtságos és nehéz feladat, mert azokat többnyire csak akkor lehet kiszedni, ha teljesen szétbontjuk az objektívet, beleértve az optikai tubust is. Nehézkes és időigényes művelet, amit jobb elkerülni, mert az összerakás után elég nagy türelmet igényel a blende kalibrálása (hogy minden rekeszértéken pontosan akkora nyílást hagyjon, amekkora szükséges).

Még egy dolog zárójelben: ha a blendékhez eljutott az olaj, félő, hogy az összeragasztott lencsetagokat is elérheti, ha pedig az illesztésbe beszivárog, helyrehozhatatlan károkat okozhat, mert onnan nagyon-nagyon nehéz eltávolítani.

Az összeragasztott lencsetagok tökéletesen egymásra simuló elemek. Régebben egy canada balsam nevű természetes gyantával, újabban speciális üvegragasztókkal rögzítik őket egymáshoz. Ezek az együttesek azért állnak két darabból, mert egyrészt olcsóbb két külön üveget csiszolni egy nagy helyett, másrészt így a törésmutatók manipulálásával jobb optikai teljesítmény érhető el.

Lencsetagok újraragasztásáról itt olvashatod el egy cikkemet.


6) Miért veszélyes a rossz fókusz?

Sokszor kerestek azzal a problémával, hogy a régi lencsék fókusza nem egyenletes, szorul, akad, nehéz tekerni. Ez két dolog miatt fordulhat elő, mindkettőnek a kopás a gyökere. A régi objektívekben sok-sok "kilométer" lehet már, ami nem probléma, ha karbantartották őket, és az évtizedek során szakszerűen és rendszeresen voltak kenve. Ha azonban ezt elhanyagolták, akkor komoly gondok lehetnek.

Attól függően, hogy milyen a lencse felépítése, egy fix gyujtótávolságú optika fókusza egy heliodikus menetből és egy hozzá kapcsolódó kisebb, lapos menetemelkedésű menetből vagy egyszerű forgó perselyből állhat. A régebbi Helios-típusok (44, 44-2, 44-3, 40-2) például perselyes megoldással készültek, ahol ez a forgó alkatrész egyszerű fém-a-fémen illesztésen alapul, így hajlamos a kopásra. De ugyanígy kophatnak a precíz menetek is, ha kenés hiányában forgatják őket.

A megfelelő sikosítás mellett is fennáll a kosz által okozott kopás veszélye. Bármilyen precíz is egy objektív felépítése, mindig juthatnak bele szennyeződések: por, homok, szerves összetevők (hajszálak, állatszőr, bőr), amik idővel felgyűlnek, és szépen elnyírják a meneteket. Ezért nem elég egy antik optika karbantartásánál csupán olajozni vagy gépzsírozni. Nagyon fontos, hogy a felgyülemlett korábbi kenőanyagot is eltávolítsuk a kosszal együtt.

A rosszul működő fókusz tehát azért veszélyes, mert nem biztos, hogy javítható. Ha csak az aktuálisan benne levő piszok vagy a kenés hiánya miatt egyenetlen és nehézkes a forgás, akkor karbantartással még helyrehozható, ha azonban a menetek és más forgó alkatrészek már sérültek, akkor sokszor nem.

Bizonyos optikák fókuszmechanikája gyárilag sem volt túl jó. Ilyenek a fém-a-fémen súrlódó zát perselyes kialakítás, pl. Helios 44, 44-2, 40 és 40-2 optikák. Ezeket részben át lehet alakítani, erről egy másik cikkemben olvashatsz részletesebben.

A rosszul működő fókusz lehet erősebb fizikai sérülés hatása is. Erről a következő részben olvashatsz.



7) Ütődött lencsék

Sokszor találkozhatunk az eBay-en vagy más aukciós felületeken olyan objektívekkel, melyeknek szűrőmenete vagy más külső alkatrésze látványosan deformálódott, benyomódott, ütődött. Ezekhez rend szerint odaírják, hogy a hiba csak esztétikai, nem érinti a képalkotást. Ez persze igaz is lehet, ha az optikát letesztelték és tényleg nem érinti a képminőséget a sérülés, azonban sokkal valószínűbb, hogy a leejtésből származó erőhatás érintette a lencséket is.

Azért valószínű, hogy leejtették az ilyen optikákat, mert a fém kizárólag nagy erőhatásra, például kemény felületnek történő csapódás során tud elhajlani (vagy egy présben, de oda csak a terminátorok kerülnek véletlenül). Az ilyen erőhatások viszont kimozdíthatják helyükről a belső lencsetagokat, ami elsőre, ránézésre cseppet sem egyértelmű, sőt alaposabb vizsgálatok után sem mindig derül ki. Egyszerűen csak azt fogjuk tapasztalni, hogy a kérdéses objektív nem ad az elvárásoknak megfelelő képet (például asztigmatizmus léphet fel).

A hiba általában javítható azzal, ha szétszedjük a lencserendszert és újra precízen összerakjuk. Ha viszont a sérülés nagyobb károkat okozott, nincs mit tenni.

Milyen egyéb rejtett kockázatai lehetnek a leejtésből származó torzulásnak? A lencsék elmozdulásán túl felmerülhet a veszély, hogy az objektív forgó alkatrészei (a rekeszállítás, a fókuszmechanika külső gyűrűi és belső menetei) is torzultak, elvesztették tökéletes kör alakjukat, kisebb vagy nagyobb mértékben ovális formát vettek fel. Ilyen esetekben ezek az alkatrészek részben vagy teljesen összeszorulhatnak, elcsavarásuk nehézzé vagy lehetetlenné válhat. Ez a termékről készült képeken nem látszik elsőre, viszont sokszor utólag javíthatatlan.

Ha csak az optika szűrőmenete nyomódott (legtöbbször ez a helyzet), akkor annak helyreállításához egy speciális szerszámra van szükség, mellyel "kinyomhatjuk", újra kör alakúvá tehetjük a kérdéses alkatrészt. (Ha nincs ilyened, keress meg, és megcsinálom neked.)

Olyan optikák vásárlását tehát, melyeken látványos deformálódás van, általában nem javaslom.



8) Mennyit ér és mennyit adjak érte?

Ez egy igen nehéz kérdés, de tehetsz lépéseket annak érdekében, hogy reális vagy legalábbis jó áron juss hozzá az antik lencsékhez. Az M42-es és más, régebbi csatlakozós objektívek döntő többségét már régen nem gyártják, így az értéküket manapság négy dolog határozza meg:

Az fenti négyes szempontrendszer alapján pár példa: az SMC Takumar 1.4/50 lencse a legjobb ötvenes, amivel valaha dolgom volt, adaptálhatósága jónak mondható (Nikonon kívül szinte minden), viszont nem túl ritka (sok eladó darab van), így ára 30-40.000 forint között mozog (átlagos). Ezzel szemben a Helios 40-2 1.5/85 bokeh-monster csodalencséje bár képminőségben nem feltétlenül versenyképes, képi világa utánozhatatlan, és nagyon kevés az eladó darab. Ennek megfelelően manapság már bőven 100.000 forint felett cserél gazdát. Végül itt vannak a Canon FD lencsék, amiknek az adaptálhatósága sajnos igen korlátozott (csak tükör nélküli gépekre mennek fel, ha pedig fullframe-en akarjuk használni őket, szinte csak az A7 vázak maradnak). Ennek megfelelően bár például az FD 1.2/85L képminősége és fényereje minden szempontból messze kiemelkedő (közvetlen elődje ez a mai EF 1.2/85L-nek, melynek ára 500.000 forint felett van), 200-250.000 forint körül megkapható, ahogy a többi FD optika sem drága a teljesítményéhez képest.

!

A fenti négyes szorzót persze a divat is befolyásolhatja. Mostanában (2016 elején) hatalmas a Helios 44-esek "keletje", így az 1-2 éve még 2.000-3.000 forintért várásolható 44-2-es változatokért is elkérnek manapság 8.000-9.000 forintot. Lehet zsörtölődni a tényen, de az biztos, hogy a kereslet-kínálat rendszere igen jól működik az olyan aktív közösségekben, mint például a facebook-os adok-veszek csoportok.

Az aktuális ár persze csak egy pillanatnyi állapotot tükröz. Ha igazán alaposak akarunk lenni, kövessük az árváltozásokat is. A pentaxforums.com oldalán például minden felvitt optikához tartozik egy kis grafikon, ami jelzi, hogyan alakult az évek során az ára. Ezt mi magunk is jegyezhetjük, ha figyelünk pár magyar kereskedőcsoportot vagy az eBay lezárt aukcióit. Ha egy manuális optika ára emelkedik, vegyük meg, mert olcsóbb valószínűleg nem lesz belátható időn belül (nem fog kiderülni a gyártójáról, hogy hamisította a károsanyag-kibocsátási adatait, így ne számítsunk hirtelen áresésre se).

Vegyük figyelembe azt is, hogy változik az objektívek "mögötti" digitális vázak parkja is. A tükörmentesek térhódításával például megnő a kompatibilis optikák száma, így hosszabb távon sok lencse ára felmehet, ahogy egyre nagyobb lesz rájuk a kereslet (hisz egyre többen tudják használni őket).

Visszatérve a konkrét kérdésre: mennyit ér egy objektív? Egyrészt válaszd el az eBay-es és a magyar árakat (tedd ezt azért, mert az eBay áraira sokszor vám és ÁFA is jön még, és egyébként is nagyok lehetnek az eltérések az adott típus elterjedtségétől függően), másrászt figyeld a magyar piacot és nézd meg, mennyiért árulják az adott optikát, és mennyiért sikerül eladni. Ha valami azonnal kell, mert türelmetlen vagy, akkor rossz üzletet fogsz csinálni. A régi manuális lencséket már nem gyártják, számuk fix vagy inkább csökken, így sokszor várni kell, míg egy-egy típus felbukkan.



9) Mire figyelj az eBay-es vásárlásoknál?

Van pár klasszikus szempont, amire egy árverés során érdemes odafigyelni, és van pár olyan, amit tapsztalataim szerint csak sok-sok licitálással lehet kifigyelni.

A klasszikus ismérvek közé tartozik az eladó értékeléseinek megtekintése. Nézzétek meg azt is, hogy mire kapta a pozitívakat, mert ha HelloKitty-s matricákkal szerzett 4.000 pluszos véleményt, de a negatívjai mind-mind drága fotós termékekre vonatkoznak, akkor ott valami gyanús. Sajnos sok ilyen van. Természetesen tanulmányozzátok a termékleírást és a fotókat is. Ha kevés vagy rossz minőségű a kép, írjatok az eladónak és kérjetek jobbat/nagyobbat.

Vigyázzatok az as-is típusú, vagyis a "nem értek hozzá, csak árulom, olyan, amilyen" kezdetű hirdetésekkel. Itt az eladó vagy tényleg kapta/nyerte/örökölte/garázsárverésen szerezte a portékát, és nem akar átverni bennünket, vagy tisztában van az állapotával, de as-is árverésként nagyobb összeget remél érte.


[X] hirdetés

Ha már volt szó a termékleírásokról, nos a termékek állapotának értékelésében régiónként hatalmas az eltérés. Vegyünk egy klasszikus példát, mit is jelent az "excellent" besorolás? Japánban és Németországban hibátlan terméket, és többnyire az USA-ban és Kanadában is valóban nagyon szép árut. Ugyanez a megjelölés keleten, főleg Ukrajnában és Oroszországban bármit jelenthet, de általában semmi jót. Utóbbi két országban hajlamosak messze túlértékelni még a százezer forintos magasságban mozgó áruk állapotát is, és szemrebbenés nélkül siklanak el komoly sérülések vagy műszaki rendellenességek felett.

Az én orosz Helios 40-2-es lencsém "excellent" állapota 3-4 óra fókuszbütykölést, meg a menetekből falevelek eltávolítását jelentette. Ezt leszámítva tényleg excellent volt a portéka…

Az eladók segítőkészségében, kommunikációjában is hatalmasak az eltérések. Általánosítani fogok, de e sorok mögött nagyszámú rendelés tapasztalatai állnak. A Japánok mindenben előzékenyek, jól beszélnek angolul és bármilyen problémával kapcsolatban szívesen segítenek, sőt ha nincs más megoldás, pénzt is visszatérítenek. Az amerikai eladók kicsit könnyebben veszik az életet és nem hatja meg őket az esetleges negatív értékelés sem, de ők is hajlandóak refound-ra, ha jogosnak ítélik. A orosz/ukrán eladókkal nagyon nehéz szót érteni, angol nyelvjárásuk többnyire "google translator" típusú, és soha nem térítenek vissza pénzt. Ha hibás az áru, visszaküldést kérnek, mert tudják, hogy úgysem postázol vissza semmit…



A jó termékfotó téged is megvezet

Általános igazság az internetes kereskedelemben, hogy a jó termékfotó félig már el is adta a terméket. Hidd el, ez rád is igaz, és felmérések, nomeg saját tapasztalataim is igazolják, hogy egyazon terméket azonos leírással, de eltérő minőségű illusztrációval árulva a jobb képekkel körített kiadás mindig fölényesen győz. Könnyű beleszeretni a szépen fényképezett áruba, de sose feledjük el, hogy egy ügyes termékfotós egy kisebb tárgysátorral, vagy két megfelelő fényforrással és egy homogén háttérrel egyszerűen varázsol bármiről álomszerű fotókat.

Fontos szabály vásárlásnál, hogy a termékről egynél több fotó álljon rendelkezésünkre, és ezek a képek ne legyenek sötétek, alulexponáltak. A termékfotóknak nem kell művészi beállításúnak lenniük hatalmas mélységéletlenséggel. Az a feladatuk, hogy az áruba bocsájtott portékáról teljes és hiteles információkat közöljenek, ezért mindig kerüljük az olyan eladókat, akik sötét, életlen, kis felbontású képekkel dolgoznak. Viszont magunkat se hagyjuk elcsábulni csupán a szép fotók láttán.

Ha felmerül, hogy egy termék esetleg nem létezik, és átverés lehet az aukció mögött, használhatjuk a Google Images képkeresőjét, hogy kiderítsük, vajon eredetiek-e a fotók, vagy letöltötték őket valahonnan.

Fix áras terméket vegyek, vagy licitáljak?

Mindig licitálj! Minden terméknek van egy eladási és egy vásárlási ára. Előbbi mindig magas (hiszen az eladó sokat akar kapni a portékáért), utóbbi pedig alacsonyabb, hiszen azt a piac szabályozza. Ha fix áras terméket veszel, szinte biztos, hogy többet fogsz fizetni érte, mintha kivárnád a megfelelő árverést, és ügyes licitálással győznél. Az okos licitálás mikéntjéről a következő részben olvashatsz.



10) Hogyan nyerj az eBay-en?

Egyszer régen írt erről egy cikket Ken Rockwell, és az az igazság, hogy az aranyszabály azóta sem változott: az aukciók az utolsó 5 másodpercben dőlnek el. Ha valamit meg szeretnél nyerni eBay-en, semmi más dolgod nincsen, mint meghatározni fejben az általad még maximálisan megengedhető árat, és az aukció lezárta előtt pár másodperccel az oldal előtt ülni (lehetőleg kis késésű/gyors internettel).

Elmondom a logikát a dolog mögött, és azt is meg fogod érteni, miért ne használd az autobidet. Az eBay és az eladó érdeke az, hogy minél magasabb áron keljen el a kérdéses termék, mert így mindketten többet keresnek (az eBay jutalék formájában). Ezért bevezették az autobidet, vagyis te előre megadhatod a még maximálisan megjátszott összeget, az oldal pedig a megadott licitlépcsőkben addig emeli az ajánlatod összegét, ameddig csak el nem éri a meghatározott maximumot (vagy tied nem lesz a legmagasabb ajánlat). Kényelmesnek hangzik, mert nem kell a gép előtt ülnöd, és ha az adott áru végső ára az általad rászánt összeghatáron belül van, akkor az autobidder meg is nyeri neked.

Igen ám, csakhogy rengetegen autobidelnek. Az automatikus tétek miatt már több nappal az aukció vége előtt elszabadulhatnak az árak, mert a rendszer minden pillanatban addig emeli a termék aktuális értékét, ameddig csak egy tét, a legmagasabb marad versenyben. A kezdők pedig ilyenkor újra meg újra emelik maxbidjük értékét. Ez valójában nem érdeke a vevőknek, ezért a dörzsöltebbek másképpen játszanak.

Ha csak az aukció utolsó 2-5 másodpercében adsz meg maxbidet, akkor a többieknek, akiket ezzel az értékkel meghaladsz, nem lesz idejük új maxbidet megadni, így a termék aránylag alacsony áron lehet a tied. Ha a maxbidet korábban adod meg, másoknak lesz ideje ráigérni, és az árak megintcsak felfutnak.

Ha az aukció vége előtt meghatározod a saját plafonszámodat, és azt az utolsó pár másodpercben viszed csak be, sokkal nagyobb eséllyel győzöl. Fontos a maximális érték a lelkednek is: döntsd el, mennyit áldoznál arra a valamire, azt add meg maxbidnek a végén, és ha sikerü azzal vagy az alatt az érték alatt nyerned, akkor szerencsés vagy. Ha még így is túllicitálnak (mert a tapasztaltabb versenytársak szintén csak a végén fognak ajánlatot tenni), akkor pedig nyugodt lehetsz, hiszen annyit már úgysem adtál volna az adott tárgyért, amennyiért végülis elment. A kulcs tehát az időzítés.

Személyes tapasztalatból mondom, hogy így a meghirdetett termékek javát meg lehet nyerni, de ha veszít az ember, akkor is normális vérnyomással áll fel a gép elől.



+1: Magyar adok-veszek-csoportok

Ígértem, hogy linkelem a legnépszerűbb magyar fotós adok-veszek csoportokat, ahol vadászhatsz régi manuális objektívekre. Ezek közül egyesek csak vintage objektívekkel foglalkoznak, mások az összes fotós felszereléssel, kortól függetlenül. Íme pár:

Ezek a közösségek azért nagyon jók, mert egyrészt a hirdetések alatti kommentekből rengeteget lehet tanulni, informálódni, másrészt a csalók a gyors visszajelzések miatt hamar kihullanak. Emellett többnyire a kérdéseinkre is szakszerű válaszokat kaphatunk. (Kivéve persze ha a kérdésünk túl általános vagy szakszerűtlen, mert akkor beindul a troller-coaster).

Ha idehaza üzletelnél, és nem bízol a netes vásárlásban, természetesen bolhapiacokat, fotós börzéket is felkereshetsz. Nagyon vegyes a tapasztalatom ezek kínálatával, az eladók segítőkészségével és az árakkal kapcsolatban, de egy próbát megérhetnek.

Amit sajnos minden magyar apróhirdetési oldalon is megemlítenek, azt én sem hagyhatom ki: legyünk óvatosak és körültekintőek, mert előfordulnak csalók. Ha nem győződtünk meg a termék valódiságáról és az eladó kilétéről, ne utaljunk előre! Sokszor csak a mi elővigyázatosságunkon múlik, hogy átverés áldozataivá válunk-e.)

Hogy milyen optikát vegyél, mire van szükséged pontosan, az persze már egy másik kérdés. Több ezer típus közül válogathatsz, és egy életen át tartó kaland lehet ezek felfedezése. Én csak egy szerény szelet áttekintését tudom a figyelmedbe ajánlani a nagy 50mm-es tesztben és a tudásbázis más típustesztjeiben.

Mutasd meg másoknak is, hogy mit találtál:




Közösködünk?

Ha maradt még bármi kérdésed, vagy elmondanád véleményedet, várunk a Vintage Pubban és a blog facebook-oldalán.



Érdemes követni:


Elmondhatod a magadét:

Népszavazol?

Ehhez a cikkhez nem tartozik aktív szavazás. Felháborító!

Vannak még itt további érdekességek is:


Kodacolor VR 100: fellelt tekercs új és régi képekkel

Nikon extravaganza

Szubjektív: így váltottam Sony fullframeről Fuji középformátumra

Kiszínezett történelem: Terra Nova 1910-1913 (Scott antarktiszi expedíciója)

A gép alkot, az ember pihen

Ezek a leképezési hibák rontják el a napodat

Miért emelkednek ilyen meredeken a vintage optika árak?

Hol romlott el a Facebook?

Canon érdekességek és könyvajánló, Bob Shell nyomán

Életem hátterei (TFCD fotózás)

Így tehetsz színessé régi fekete-fehér fényképeket

Évértékelő @2021

TFCD poszt generátor

Lejárt tekercs: Konica FS-1 + Hexanon 1.2/57 + VX200 film

10 kérdés, 10 válasz. 10 éves a hispan’s photoblog

Szabad-e világító sirályt fotózni?

Időutazás: 5 fotós hír 2030-ból

Ilyen volt a fotós OKJ (+all-in-one tétel)

Te is fertőzött lehetsz: támad a vintázs-kór

Így készült a forgó Parlament

A legöregebb objektív, amivel valaha fotóztam (Petzval kaland)

Hogyan készül a minibolygó (és a csőpanoráma?)

Gangvadászati kisokos

Évértékelő @2020

Hogyan állj pont szembe a Parlamenttel?

Milyen objektívvel fotózzak portrét?

Miért működnek az objektívek?

Ezért imádod a vintage objektíveket

Évértékelő @2019

Hogyan és miért válassz (egy) analóg/vintage rendszert magadnak?

Robbantott ábra kisokos

Balkán Disney

Képzelt beszélgetés egy TFCD/portré fotózás előtt, alatt és után

8 kocka egy közel 100 éves, középformátumú Zeiss Ikonnal

A szürke színei

Sony A7III: a mirrorless jelene és jövője

In memoriam Mamiya ZE

13 különleges kamera a fotózás történetéből

Miért radioaktív az objektívem?

Kezdő fotós kisokos

A 60 utolsó fotó a bontásra ítélt Olimpia Szellemhotelből

A kamu vörös karika pszichológiája

Pirosszka (ingyom-bingyom TFCD fotózás)

Viltrox EF-NEX III gyorsteszt

A boldog fotós lájk nélkül él

10 tipp régi objektív vásárláshoz

Mi a gond a modern objektívekkel?

Így ölte meg az A7 a DSLR-emet

35mm történelem

További cikkek a tudásbázisban...

Köszönetnyilvánítás

A kész anyaggal kapcsolatos építő kritikáiért hálával tartozom Lampert Benedeknek. A cikkben összefoglalt tapasztalatok számtalan fotóssal és fotózást kedvelővel történő beszélgetéseim során gyűltek fel, nekik is köszönöm a segítséget. A kódolásban nyújtott segítséget köszönöm Pintér Zsoltnak.

A borítókép ötlete nem saját, a kész kép viszont igen, így kérlek, hogy csak forrásmegjelöléssel használd.

Mint minden technikai jellegű cikkemben, itt is fontosnak tartom megemlíteni, hogy önmagában az eszköz mindig csak eszköz marad, egyetlen lencse vagy váz sem fog csodát művelni senkinek a szépérzékével, tehetségével vagy fotós tudásával, de megfelelő alázattal végigjárva az utat a végén különleges képekhez segíthetik a fotóst.

BIO

A cikk szerzője 2011-ben kezdett fotózni. A mai napig abszolút amatőrnek vallja magát, aki sokkal inkább az alkotás öröméért, mint bármilyen javadalmazásért dolgozik. Végigjárta a digitálisok ranglétráját (350D, 20D, 50D, 5DMII, A7, A7II, A7III, GFX 50S II), de egyre többet játszik analógokkal is. Időközben rájött, hogy az optika sokkal fontosabb, mint a váz. Valamiért ösztönösen szereti a mirrorlesst és a minél egyszerűbb, de agyafúrtabb megoldásokat. Saját magára a "géptulajdonos" megjelölést szereti alkalmazni, ami jobban lefedi technikai részletek iránti rajongását. 2021-ben okleveles fotográfus lett, legyen ez akár jó, akár rossz dolog.

Manuális objektívekkel 2014 eleje óta foglalkozik, 2015-ben pedig összegyűjtötte és letesztelte a legtöbb elérhető árú 50mm-es optikát. Nem csak gyűjti, de szereti, javítja, és használja is objektívjeit, hiszen a vitrinben tartott felszerelésnek csak ára van, nem pedig értéke. Ha hívják, örömmel osztja meg tapasztalatait és élményeit személyesen is élő előadásokon vagy a vintage pub személyes találkozóin, ezen felül pedig szorgosan építi az online is elérhető tudásbázist.

A fotózásnak minden lépését fontosnak tartja, ezért a gondolat teremtő erejéről és az alkotás önmagára visszamutató értelméről és boldogságáról is sokat lehet hallani nála. Ha csatlakoznál hozzá, a vintage pubban általában megtalálod, a pult mellett rögtön jobbra. Tovább...

hispan's photoblog C 2011-2024 (eredeti megjelenés: 2016. május 11., utolsó módosítás: 2018. június 26.)