hispan's photoblog
              tudásbázis
              vintage pub
              műhely
              frissességek

    hispan's photoblog   |   műhely   |   feliratkozás

h

hispan's photoblog

F

Képzelt beszélgetés
egy TFCD/portré fotózás
előtt, alatt és után

Nem voltál még portréfotózáson? Akkor olvass bele egy beszélgetésbe, amiből minden kérdésedre választ kaphatsz a témáról (nem csak modellként).

Manapság hatalmas divat fotózni, de talán még nagyobb divat lett a kamera másik oldalára lépni. Fiúk és lányok egyaránt keresik a tehetséges fotósokat, és a social media felületein jó eséllyel meg is találják őket. Szép új világ ez, amivel kapcsolatban azonban nagyon sok félreértés és még több megválaszolatlan kérdés van.

Ezeket gyűjtöttem most össze neked. Az elmúlt évek portréfotózásainak esszenciáját hozom. A gyakran ismételt kérdések talán segítenek kicsit jobban rávilágítani arra, mi folyik egy-egy ilyen fotós alkalmon, mik a dolog előzményei és mik a következményei.

Szia! 🙃
szia 🙂
Mit jelent, hogy TFCD alapon fotózol? 🙃
Szuper kérdés! A rövidítés felbontása Time For CD, vagyis “idő a lemezért”, amit manapság már inkább TFP-nek hívnak (Time For Pictures), mert már nem CD lemezen szokták átadni az elkészült fotókat. 💿
Most, hogy belegondolok, 3 éve nincs is CD/DVD meghajtóm. 😅
A fogalom jelentése tulajdonképpen "időt képért".
A fotós és a modell (és minden más közreműködő is) anyagi ellentételezés nélkül vesz részt a fotózáson. Az viszont nem igaz, hogy ingyen dolgozik! Mindenki, aki a projektben benne volt, megkapja végül a képeket a fáradozásaiért cserébe. Ezeket tudja használni a portfóliójában és a saját felületein.
Jól értem, hogy a TFCD képeket bármire használhatom? 🤩
Saját felhasználásra, portfólióba, profilképnek a neten, sztorinak az instádon és a nagyinak adott albumban is bátran használd.
TFCD képeket viszont nem lehet anyagi haszonszerzésre használni (hacsak erről utólag meg nem állapodtok a résztvevőkkel).
Azon kívül, hogy használod a képeket, TFCD fotózások során készült anyagok közzétételekor illik megjelölni a résztvevőket (hacsak ennek ellenkezőjét külön nem kérik), hiszen munkájuk gyümölcse végül így érik be.
Lefotózol engem is TFCD alapon? 😇
Nem biztos.
Manapság sajnos igen nagy divat lett, hogy ha a portréalany valamilyen ötlettel áll elő vagy csak új profilképeket szeretne magáról, megkeres fotósokat, hogy TFCD alapon (vagyis a modell olvasatában ingyen) fotózzák le őt.
Néha egészen részletes kívánságlistával (hely, idő, időtartam, stílus, közreműködők, buszjárat és a csillagok helyzete) állnak elő a lelkes modell-jelöltek, és bele sem gondolnak abba, hogy gyakorlatilag semmilyen alkotási vagy más szabadságot nem hagytak a fotósnak. 😏
Tulajdonképpen nekik van egy megvalósításra váró ötletük, és ehhez keresnek szakembereket, csak fizetni nem szeretnének érte?
Igen...
És ezzel egészen addig semmi gond nincs, amíg amatőr modellek (olyanok, akik nem ebből élnek, de szívesen lépnek kamera elé) amatőr fotósokat (és másokat: fodrászokat, stylistokat, sminkeseket, stb.) keresnek meg. Ebben az esetben mindkét (vagy több) félnek lehetősége van anyagi vonzattól mentesen gyakorolni.
És ez itt a lényeg: gyakorolni. Sokszor ugyanis a “TFCD projektet” megálmodó portréalanyok profi fotósokat várnak. Ők természetesen nem dolgoznak ingyen, hiszen ebből élnek. Az amatőr fotósok pedig sokszor igen vegyes minőségű munkát adnak le megfelelő felszerelés vagy tudás hiányában, és ezen a ponton jön a sértődés, mert a modell úgy érzi, elpazarolták a drága idejét.
És tényleg... Csak éppen ő pazarolta el a saját idejét. 🙁
Dehát a profi fotósnak is jó reklám, ha ingyen csinálhat rólam képeket, nem? 🤔
Ez egy közkeletű tévedés. Igen, a fotósoknak néha (évente párszor), pályájuk elején, vagy akkor, ha valamiért egy projektjükhöz kifejezetten illik a TFCD alapon jelentkező fiú/lány/egyéb arca, tényleg jó lehet.
Ez azonban ritka.
És ha betagellek a képeken, amikor kirakom őket? 🏷️
Mondjuk ez az elvárható minimum... 🤣
Másfelől sajnálom, de ebből a hivatásos fotósok nem élnek meg. Senki sem mondhatja reggel a péknek, mikor megveszi tőle a lilahagymás-virslis croissant 🥐, hogy “majd betagellek cserébe, köszi!” A jó felszerelés sokba kerül, van amortizációja (zár, akkuk, rendszeres szervizeltetés, stb.), ezen kívül vannak fogyó eszközök és adott esetben üzemanyag vagy stúdió költség is, amik szeretetből meg szépen nézésből nem jönnek ki.
A fotós feladata nem a lájkok gyűjtögetése a te képeiddel vagy azokon keresztül (erről egy másik cikkemben már sokat írtam), hanem hogy létrehozza kreatív céljai alapján a fotókat és közben egyrészt megéljen, másrészt fejlődhessen is.
De én influencer vagyok, van ezerszázmilliárd-tizenkettő és fél követőm, tehát te is jól jársz, ha ingyen lefotózol. 😉
Szerintem ne szédítsük egymást: manapság akinek ezernél több követője van instán, az már influencernek tartja magát. Egyesek még ki is írják ezt a szót a profiljukra... 😑
(influencer szó jelentése: pénzért bárki sz@arával termékével hajlandó vagyok pózolni)
A probléma csak az, hogy semmire sem megyek azzal a rengeteg követőddel, ha őket körömlakkozós videókkal 💅, a dekoltázsoddal 🍒 vagy a cuki kutyáddal 🐶 szerezted (ne adj' ég vetted őket pár száz dollárért valamelyik indiai weboldalon).
Ők nekem nem fizetőképes kereslet/célcsoport.
Röviden és tömören: elsősorban akkor van lehetőség igazi TFCD együttműködésre, ha a fotós vagy a modell kifejezetten keresik erre az alkalmat, és a jelentkezők így találnak egymásra. Bátran írj rá azokra a fotósokra, akik modellek jelentkezését várják, de alaposan nézd meg, milyen munkára számíthatsz tőlük (mindjárt írok még erről).
Hol találkozhatnak a TFCD alapon dolgozni vágyók?
Például az alábbi facebook csoportokban:
Portré fotós ↗️
TFCD Pro ↗️
TFCD Hungary ↗️
TFCD Budapest ↗️
Korrekt TFCD fotózások ↗️
BFT (budapesti fotós és modell társaság) ↗️
Szoktatok szerződést írni TFCD fotózásokon?
Én még sosem tettem ilyet, ez egyébként is bizalmi kérdés nálam, de tény, hogy sokan írnak hozzájáruló nyilatkozatot vagy modellszerződést, illetve például kiskorúak esetében kötelező is a szülői beleegyező nyilatkozat.
Akkor most merjek írni a fotósnak, ha szeretnék vele dolgozni TFCD/TFP alapon?
Igen! 🙂
Csodálkozzak azon, ha esetleg ezt TFCD/TFP alapon mégsem vállalja? 😱
Ne! 🙂
Megsértődjek ezen? 😭
Ne. 🙂
Ha már fizetős a dolog, lehetne olcsóbb ez a fotózás? 😊
Nem. 🙂
Civilben marketingesként dolgozok, és a cégek, amiknek a munkáját segítem, sokszor néznek szembe árversennyel vagy alkudozó vásárlókkal. Az amerikai marketing-irodalomban (létezik egyáltalán ilyen kifejezés?) ez évtizedek óta visszatérő kérdés, így van egy nagyon egyszerű megoldás, amivel az alkudozókat le lehet (és le is kell) szerelni.
Ha valaki alkudni akar, nem tesz mást, mint értékeli az én időmet és munkámat. Én mondok egy árat, ő mond egy másikat. Ezen a ponton tiszteletteljesen megkérdezem, hogy milyen jogon árazza be ő az én produktumomat vagy az időmet? Erre persze nem lehet mit felelni, és általában jön a szabadkozás és a sűrű elnézések.
Bocsi, de XY fotós féláron is lefotózna... 😶
Sok boldogságot hozzá! 🙂
Igaz, hogy a fizetős fotózások piacán verseny van. Az viszont már csak szemléletmód kérdése, hogy ebbe beleállsz-e. Vannak nálad olcsóbbak? Persze. Szerinted a te munkád ér annyit, amennyit kérsz érte? Ha igen, nem szorulsz rá, hogy megvédd a kimondott összeget. Jellemzően azokat lehet árversenybe hajszolni, akik nem értékelik annyira a saját munkájukat, amennyit kérnek érte.
De nekem nem kell 10 kidolgozott fotó, csak 3.
Ha a megrendelő mindenáron alkudni akar, azt szoktam mondani, hogy “rendben, engedek, de akkor ez és ez nincsen benne a csomagban”. Ezt hazánkban először Weiser Istvánnál láttam rendesen leírva (talán az Árazás 48 törvénye című könyvében, sok példával illusztrálva).
Ez a tengerentúlon már rég bevált módszer arra, hogy az alkudozókat leszereld.
Igen, lehet olcsóbb az esküvőfotózás, de akkor nem reggel 10-re, csak délután 4-re megyek és nem 200, csak 140 képet adok le. Ez korrekt alku, és nem szorítod sarokba magadat.
Másrészt vedd figyelembe, hogy tíz helyett három képhez ugyanannyi utazás, sokszor ugyanannyi terepmunka és utómunka, tehát összességében nem sokkal kevesebb idő társul.
Nyilván ezen a ponton a jóérzésű fotós már el sem vállalja a munkát, hiszen gyengébb minőségű anyaggal akkor sem terjeszti a rossz hírét, ha a megrendelőnek "csak fele ennyije" lett volna...
Félpénzből lehet keresni fele olyan jó szakembert. 😋
Meg tudjuk oldani pénzen kívül másképpen is? 😉
Persze! 😋
Elfogadok még törtaranyat, birodalmi váltót, SpaceX részvényeket és 100 hektár feletti összefüggő birtoktesteket is.
Mit kell még megbeszélnünk fotózás előtt?
Nem árt, ha tisztázzuk, hogy hol és mikor találkozunk, ki hogyan jut oda és onnan majd vissza. Ez alap dolog.
Ezen kívül persze fontos tisztázni az elkészülő képek stílusát, a kidolgozás jellegét is. Ezekhez kapcsolódóan a fotós már tudja, milyen felszerelést kell hoznia, de további nagy segítség neki, ha megbeszéli a modellel (vagy fodrásszal, sminkessel), hogy milyen frizura, smink és ruha várható.
Ha van felmerülő költség (stúdió, üzemanyag, füstbomba, csillagszóró, bor, élőállat, csillámpor, csomagolópapír, pillanatragasztó és egyéb fontos dolgok), fontos azt is előre tisztázni, milyen arányban oszlanak meg ezek.
🐴 Lovat bérelni például nagyon drága, és nem is biztos, hogy a hátas akar TFCD alapon dolgozni velünk...
Én legtöbbször kültéri megyünk-lövünk fotózásokat csinálok (nem szeretem túlbonyolítani az életet), így sok a spontán elem és az időjárás is átírja néha a forgatókönyvet. Ilyen esetekben a modell rugalmassága is sokat számít.
Megmutatod a képeket fotózás közben?
Nem biztos.
Tudom, hogy minden fotós másképp dolgozik, személyiségétől és munkafolyamatától függően, sőt azt is tudom, hogy a két ember együttműködése önmagában új dinamikát teremt, mégis van egy általános gondolatmenet, amit talán érdemes itt megosztanom veled. 🤓
Senki sem látja magát kívülről. Én sem, te sem. Amikor egy fotóssal elmész 1-2 órára képeket csinálni, szükséges, hogy megbízz benne. Főleg azért, mert van gyakorlata abban, hogy megtalálja mások legjobb arcát, másrészt meg azért, mert abban az időszakban, amíg együtt dolgoztok, te aláveted magadat az ő látásmódjának. Ezt megismerted előtte, hiszen megnézted a referenciáit. Hinned kell abban, hogy kihozza majd belőled a maximumot. 💯
Munkámból fakadóan sok időt töltöttem azzal, hogy megértsem az emberek viselkedését. Aztán rájöttem, hogy inkább elfogadni érdemes azt. De a lényeg az, hogy ha én úgy ítélem meg, hogy neked nincs szükséged fotózás közben arra, hogy lásd a nyers képeket a gép kijelzőjén, akkor hidd azt nekem el.
Jó sztori erre, mikor egyik ismerősöm úgy jött el fotózni, hogy aznap ott volt egy pattanás nyoma a homlokán. Mivel magára adó, igényes lány, ez őt nagyon zavarta. Én persze szóltam neki, hogy eltüntetni a képekről ezt nekem kb. 10 másodperces munka lesz, így ne is törődjön vele. Mégis láttam rajta, hogy egész végig a fotózás alatt (meg talán előtte nap közben is) ezen aggódott, és minden képen csak azt nézte. Végül már meg sem mutattam neki a nyerseket, csak mentünk és lőttünk. A fotózás végére teljesen megfeledkezett róla, és végre tudtunk jó képeket is csinálni.
Egy szónak is száz a vége: ha megmutatom a képeket közben, annak oka van (például mert olyan személyiség vagy, aki a látottaktól még jobban bepörög, még lazább lesz, még több ötlete támad), ha pedig nem teszem ezt, annak az az oka, hogy úgy ítélem meg, az adott helyzetben ezzel járunk jobban (a végeredmény szempontjából).
Segítesz majd fotózás közben? 😇
Természetesen igen.
Én látlak a gép keresőjén keresztül, és együtt alkotjuk meg a képeket, így alapvető fontosságú, hogy adok neked visszajelzéseket.
Az előző fotós hozzám sem szólt fotózás közben… 🤫
Már szinte kínos volt...
A legtöbb portréfotózás azért bukik meg, vagy a modell azért érzi magát kellemetlenül, mert a fotós nem képes kommunikálni.
Őszintén azt gondolom (és kövezz meg emiatt), hogy az a fotós, aki nem rendelkezik jó szociális és kommunikációs képességekkel, ne fotózzon embereket. 😬
Számtalan ismerősöm, akikkel én is szoktam képeket csinálni, számolt már be arról, hogy másokkal is elment fotózni, és borzasztó volt az egész. Sőt, sokszor mikor én keresek meg egy-egy embert, hogy szívesen dolgoznék vele, az az első mondata, hogy “ő már volt TFCD fotózáson, és köszöni szépen, nem kér belőle”.
Fotósként igenis felelős vagy azért, hogy egyrészt segítsd a modelledet a munka során, másrészt megteremtsd azt a nyitott, biztonságos légkört, amiben ő a legszebb arcát mutathatja. Hiszem, hogy egy-egy fotózás alkalmával 80% múlik azon, hogy a fotós mennyire tud egy hullámhosszra kerülni a modellel, és csak 20% azon, mennyire felkészült szakmailag.
Az is igaz persze - és hazudnék, ha nem írnám ezt le -, hogy a fotós dolga a fotózás, a modell dolga pedig a modellkedés. Nem véletlenül nevezik mindkettőt külön szakmának. Minden fotós ismerősöm és barátom tudja, hogy jóval könnyebb olyan emberekkel dolgozni, akik tudják, hogy mit kell csinálni a kamera túloldalán (mi áll nekik jól, hogyan kell adott helyzetben beállniuk, mit lehet és mit nem), hiszen ezekben a szituációkban több erőd és időd marad a saját dolgodra (jó képek készítésére) koncentrálni.
Akkor tapasztalat nélkül ne is írjak neked fotózás kapcsán? 🤨
De, nyugodtan írj. 🙂
Amikor fotósként olyan emberrel megyek terepre, akiről tudom, hogy nem, vagy csak alig rendelkezik modell tapasztalatokkal, az én felelősségem, hogy türelmes és segítőkész legyek vele. Az én felelősségem, nem másé, és ugyanígy ezekben az esetekben nagyobb a felelősségem az elkészült munka minőségét illetően is. Ezt nem háríthatom át senkire.
Éppen ezért azt javaslom azoknak, akik még nem vettek részt fotózáson, hogy modellként feltétlenül győződjenek meg előre arról, hogy a fotós tud-e és fog-e nekik segíteni abban, hogy a lehető legjobb és legszebb arcukat mutassák. Ez meg a kezdő és amatőr modellek felelőssége.
Megkapom tőled a fotózás során készült összes képet? 😊
Nem. ⛔
A terep- (vagy studió)munka során készült fotók még nyersek.
Mi az a nyers kép? ❓
A “nyers kép” az a fájl, ami kijön a fényképezőgépből. Persze a gép kijelzőjén vagy mobilon már ezek is igen jól tudnak kinézni, de a fotós munkája ezzel még nem ért véget. Ezt követi a kisebb vagy nagyobb utómunka, ami a projekt jellegétől vagy a fotós elképzeléseitől függ.
Nézd meg, mekkora lehet a különbség egy nyers és egy kidolgozott fotó között:
Átadod a fotózás végén a nyerseket? 🙂
Nem. 🙁
Néha a retusálás csak az apró bőrhibák, szöszök, egyebek eltüntetését jelenti, és a fotók természetes valójukban készen is vannak, sokszor viszont újra kell őket fényelni, beállítani a színeket, a kontrasztot és ezer millió más dolgot, ami a fotós tudásából csak kitelik.
Tehát akkor nem is mennék sokra a nyers fotókkal...
Nem bizony.
A másik ok, amiért a nyersek a fotósnál maradnak, az, hogy a legtöbb olyan esetben, amikor ezeket valaki mégis kiadta, a portréalany elkezdte őket megosztani nyilvános felületein, mégpedig a fotós megjelölésével. Viszont a fotósnak a félkész munka igencsak rossz reklám (még akkor is, ha a modell úgy ítéli meg, hogy “az egy szuper kép már így is”).
Éppen a fentiek miatt ahogy anyukád sem rakja az asztalra a félkész levest, úgy a fotósok sem szokták soha kiadni a nyerseket. Anyukádnak sem jó reklám egy sótlan, répától és tésztától mentes zsíros alaplé akkor sem, ha te már úgy is imádod az ízét. 🥣 Az még nem a legjobb húsleves, amit anyukád készíteni tud. Én is szeretem a nyers tésztát, mégsem terrorizálom a vendégeimet azzal, hogy eléjük rakom a kelőfélben lévő kalácsot.
Választhatok én is képeket a nyersek közül?
Természetesen igen.
A legtöbb modell azért akarja (megpróbálni) elkérni a nyerseket, hogy majd ő is válogathasson képeket, amik ki lesznek dolgozva. Ez egy teljesen jogos igény, és nincs is azzal gond, ha a fotózás végén végigpörgeted az elkészült munkákat és kiválasztasz párat, amiken nagyon tetszel magadnak.
A jó fej fotós ezeket - ha nincs velük valami nagy szakmai hiba - meg is fogja csinálni. A képek nagyobb részének átválogatását azonban érdemes olyanra bízni, akinek van ebben gyakorlata. Vagyis a fotósra.
Mi lesz azokkal a képekkel, amiken nem tetszem magamnak?
Természetesen azokat nem teszem közzé.
Ha van olyan fotó, amit nem szeretnél, hogy megjelenjen bárhol, az nálam örökre eltűnik a süllyesztőben.
Vannak kretének és címeres balfaszok a fotósok (és modellek) között?
Igen.
Örülök is a kérdésnek, mert idestova 6 év történetei és saját tapasztalatai kívánnak most a felszínre törni. Persze nem személyeskedés a cél, én nem fogok neveket írni. Jobb viszont, ha tisztában vagy pár dologgal...
Egyszer valaki fotózni hívott, de valójában csajozni akart. Ez általános?
Szerencsére nem az.
Viszont sajnos ebben a szakmában is, mint bárhol máshol, vannak szép számmal, akik kicsit félreértik ezeket a fotózásokat. Számtalan olyan rémtörténet kering az imént linkelt hazai TFCD csoportokban, amik arról szólnak, hogy egy-egy fotós félreérthetően, esetleg kifejezetten rámenősen vagy kellemetlenül viselkedett a fotózás alatt. Olyanról is széles körben tud a szakma, aki minden második modelljének szerelmet vall, majd a még le nem adott képekkel zsarolja őket. 💔
Az szép... 😨
Egyébként tisztelik a fotósok a modelleket?
Szerencsére általában igen.
Viszont hallottam már olyanról, hogy a kedves fotós kicsit kirúgott a hámból a fotózás előtti este, majd reggel - mivel ezt “poénosnak” tartotta - a fotózáson jelezte is, hogy mennyire másnapos, így “majd lesz ami lesz”. Szuper érzés lehetett a modellnek úgy kamera elé állni, hogy közben azt látta, mennyire nem tisztelik meg az idejét.
Vannak persze olyan fotósok is, akik bár szakmailag egész ügyesek és nem próbálnak a fényképezőgéppel kompenzálni “csajozás” közben, mégis tudni róluk, hogy a modellekkel kifejezetten kritikusak, sőt modortalanok. Az ő munkamódszerük általában az, hogy már a fotózás elején a sárba tiporják a modell önbizalmát (végigkritizálnak rajtuk mindent), majd mikor kellőképpen összetörték az illetőt, megpróbálnak felépíteni valamit a nyomott légkörből, ami nekik tetszik. Lehet, hogy ez pár tinder-randiról vagy pszichológia tankönyvből már ismerős lesz...
Klasszikus... 😂
De gondolom a fotósoknak sem mindig könnyű a modellekkel...
Az biztos. 😀
Az amatőr modellek között is akadnak olyanok, akik nem számolnak azzal, hogy a fotósnak is megy az ideje és energiája a képek elkészítésével. Sokszor van lemondás az utolsó pillanatban, aminek akár anyagi vonzata is lehet a lefoglalt/kifizetett stúdióidő miatt, de ettől függetlenül is nagyon kellemetlen.
Az ilyen fotósoknak és modelleknek persze elterjed a híre az évek alatt, illetve a közösségek is kizárják őket, de mivel sok az új és lelkes belépő a területre, mindig találnak újabb és újabb “áldozatokat”.
Mit tehetek, hogy pozitív élmény legyen a TFCD/TFP fotózás és szép képeket kapjak?
A fentiek miatt nagyon fontos, hogy akár modellként, akár fotósként tervezel együtt dolgozni valakivel, informáld őt le. Ennek legegyszerűbb módja, ha kapcsolatba lépsz vele, és megnézed, képes-e egyáltalán kommunikálni, megnézed a referenciáit, vagy ha szükségesnek érzed, akár ráírsz olyanokra is, akikkel gyakran szokott fotózni. Ha valamilyen facebook csoportban jelentkeznél hirdetésre, keress rá ugyanabban a csoportban a fotós/modell által korábban posztolt referenciaképekre.
Eleve gyanús az is, ha a fotósnak évekre visszamenő képei között nincsenek ismétlődő arcok. Persze vannak, akik kifejezetten szívesen dolgoznak mindig új emberekkel, de a legtöbb portréfotósnak van egy bejáratott és megbízható köre, akikkel időről időre együtt alkot. Ha a fotós valamiért “gáz”, akkor ilyen kör nem alakul ki, ami árulkodó lehet.
De a kezdő fotósoknak is el kell indulnia valahogyan...
Nekik még nincsenek, nem is lehetnek referenciáik, nem?
Ez teljesen jogos. Viszont amikor elkezdi valaki a fotózást, mindig vannak körülötte olyan családtagok, rokonok vagy barátok, akikkel és akiken tud gyakorolni. Többnyire így kezdődik a sztori. Én is az ismerőseimet üldöztem az elején. 😆
Rólad egyébként mit kell tudni?
Nem vagyok hivatásos portréfotós (egyáltalán nem ebből élek), így a projektjeim java nem fizetős.
Miért fotózol?
Én elsősorban két okból portrézok.
Az első, hogy az általam kipróbált vagy épített optikákhoz tereptesztekre van szükség. Ezek főképp portréobjektívek, és a muskátli kattingatása helyett szeretem valódi körülmények között, valódi emberekkel próbára tenni őket. Így épül a tudásbázis és így marad életszagú az egész történet.
A második, hogy abban a speciális helyzetben vagyok, hogy hiperszociális egyén lévén a képeken látott portréalanyok java egyébként is ismerősöm/barátom, így szívesen töltök velük időt.
Nem munkaként vagy kötelességként gondolok a fotózásokra, hanem szabad alkotó szeánszokként, amik végén aztán - nem mellékesen - a velem együtt dolgozók is profitálhatnak az elkészült képekből.
Csak digitális gépekkel dolgozol?
Nem.
Ha szeretnéd, akkor régi analóg masinákkal, valódi filmre is megörökíthetünk téged.
Hogy az miben más és hogyan zajlik, arról ebben a cikkemben írtam neked...
Király! Akkor mikor fotózunk? 😁
Kattints ide és beszéljük meg!

Remélem, hogy minden kérdésedre választ kaptál. Ha szeretnél velem fotózni, ide kattintva megnézheted a referenciáimat, illetve írhatsz nekem közvetlenül, facebookon vagy instán is.

Ha nem csak a digitális portréfotózás érdekel, ide kattintva elolvashatod, milyen az, amikor filmre dolgozunk. Ebben a másik cikkben pedig egy igazán mesébe illő TFCD fotózásról találsz pár sort.

!

Mutasd meg másoknak is, hogy mit találtál:


Share



Hasznos tudást kaptál?

Legyél te is a vintage univerzum hőse! A tudásbázis anyagai ingyenesek és mindig azok is maradnak majd. Viszont a weboldalnak és minden hozzá kapcsolódó csatornának vannak fenntartási költségei. Ha szeretnéd segíteni a régi objektívek megmentését és bemutatását célzó munkámat, hozzájárulhatsz egy általad választott összeggel. A támogatást PayPal.me segítségével biztonságosan tudod elküldeni:

Köszönöm, hogy segítetted a tudás terjedését! Ha a megjegyzés rovatban megadtad a nevedet is (nem kötelező), szerepelni fogsz a hősök között: Rostás Csaba, Kováts Péter, Szász Márton, Hunyadi Áron, Tipold Gábor, Gyarmati Balázs, Tamás Éva, Zsoldos Tibor, Hajdu Máté, Horváth Kitti, Szlávik József, Tordai László, Keserű Gergő, Keresztes László Péter, Somogyi László, Rácz András


Ha maradt még bármi kérdésed, vagy elmondanád véleményedet, várunk a Vintage Pubban és a blog facebook-oldalán.



Érdemes követni:



Elmondhatod a magadét:

Népszavazol?

Vannak még itt további érdekességek is:


Balkán Disney

Egy elfeledett hercegnő kreatív TFCD fotózása. Tovább olvasom...

Képzelt beszélgetés egy TFCD/portré fotózás előtt, alatt és után

Nem voltál még portréfotózáson? Akkor olvass bele egy beszélgetésbe, amiből minden kérdésedre választ kaphatsz a témáról (nem csak modellként). Tovább olvasom...

8 kocka egy közel 100 éves, középformátumú Zeiss Ikonnal

Hét elfogadható és egy pocsék fotó története, avagy: hogyan fotózz 120-as rollfilmre egy évszázados fényképezővel. Tovább olvasom...

A szürke színei

Az író e ponton bevallja, hogy sokszor (s mentség nélkül álljon itt: nem csak lázálmaiban) történetek jelennek meg a fejében, hiába csak pillanatképeket akar látni. Álljon hát itt egy ilyen szilánkszövevény, Kodak T-Max400-assal elbeszélve. Tovább olvasom...

Sony A7III: a mirrorless jelene és jövője

Hol van, hova tart és mivé lesz a mirrorless forradalom? Miért váltottam A7III-ra? A7II vs. A7III. Provokatív gondolatok és desszertnek sajttorta. Tovább olvasom...

In memoriam Mamiya ZE

Rég elfeledett kisfilmes rendszer Japánból, mely a műanyag erejével ötvözi a minőséget. Tovább olvasom...

13 különleges kamera a fotózás történetéből

Időutazás elfeledett technikai megoldásokkal, képtelen és képes elképzelésekkel és sok minden mással, amivel az évtizedek során az emberek képesek voltak fényképezni. Tovább olvasom...

Miért radioaktív az objektívem?

Tudom, hogy izgatja a fantáziádat a kérdés: miért radioaktívak egyes objektívek? Vajon ez veszélyes? Szándékos vagy lekváros? Nő vagy csökken a sugárzás az idők során? Pokoli sebességű időutazásra invitállak a válaszokért. Tovább olvasom...

Kezdő fotós kisokos

Van egy hármas aranyszabály, amit csak egyszer kell megértened ahhoz, hogy átlásd fényképeződ (vagy telefonod) működését. Utána sokkal könnyebb lesz a fotózás, ígérem. Tovább olvasom...

A 60 utolsó fotó a bontásra ítélt Olimpia Szellemhotelből

Haláltusájának utolsó óráiban készítettünk már pár posztapokaliptikus fotót a teljesen kifosztott, évek óta üresen álló Olimpia Hotelről, a Normafa csúfságáról. Tovább olvasom...

A kamu vörös karika pszichológiája

Avagy mi áll a “hamis” L-es objektívek hátterében? Mekkora bűn a csalás? Milyen hatással van ránk, ha csalunk? És jobb lesz az objektív képe a rá festett vörös karikától? Tovább olvasom...

Pirosszka (ingyom-bingyom TFCD fotózás)

Egyszer volt, hol nem volt, a fényerős üvegek hegyén is túl, de még a messzi-messzi galaxis határán belül... Tovább olvasom...

Viltrox EF-NEX III gyorsteszt

Mivel ad többet a Viltrox legújabb adaptere, mint a kategória többi versenyzője? Tovább olvasom...

A boldog fotós lájk nélkül él

Ne hagyd, hogy kedved szegjék a közösségi média fals visszajelzései. Legyél te is örömfotós! Tovább olvasom...

10 tipp régi objektív vásárláshoz

Milyet, hogyan, hol, mennyiért és mikor? Kisokos vintage-optikák beszerzéséhez, 10 hasznos tippel. Tovább olvasom...

Mi a gond a modern objektívekkel?

Hova vezet bennünket az egyre több lencsetag, és miért adnak sokszor a régebbi optikák életszerűbb képeket? Tovább olvasom...

Így ölte meg az A7 a DSLR-emet

(FRISSÍTVE A7II TAPASZTALATOKKAL!) Avagy a manuálozók álma, egy szelet XXI. század Tovább olvasom...

35mm történelem

Milyen képek lapulhatnak egy évtizedek óta rejtőző, előhívatlan 35mm-es tekercsen? Vajon sikerült megmenteni őket, vagy győz az enyészet? Tovább olvasom...

További cikkek a tudásbázisban...

Köszönetnyilvánítás

Az anyaggal kapcsolatos ötleteket és beszélgetéseket köszönöm Urbán Balázsnak, Benedek Lampertnek, Kovács Katának és Márföldi Eszternek. A cikk képanyagának összeállításához köszönöm a kitartó segítséget mindazoknak a hölgyeknek, akiket megcsodálhattatok. A kódolásban nyújtott segítséget köszönöm Pintér Zsoltnak.

BIO

A cikk szerzője 2011-ben kezdett fotózni. A mai napig abszolút amatőrnek vallja magát, aki sokkal inkább az alkotás öröméért, mint bármilyen javadalmazásért dolgozik (kivéve, ha pizzáról van szó). Végigjárta a digitálisok ranglétráját (350D, 20D, 50D, 5DMII, A7, A7II, A7III), de egyre többet játszik analógokkal is. Időközben rájött, hogy az optika sokkal fontosabb, mint a váz. Valamiért ösztönösen szereti a mirrorless-t és a minél egyszerűbb, de agyafúrtabb megoldásokat. Saját magára a "géptulajdonos" megjelölést szereti alkalmazni, ami jobban lefedi technikai részletek iránti rajongását.

Manuális lencsékkel 2014 eleje óta foglalkozik, 2015-ben pedig összegyűjtötte és letesztelte a legtöbb elérhető árú 50mm-es optikát. Nem csak gyűjti, de szereti, javítja, és használja is objektívjeit, hiszen a vitrinben tartott felszerelésnek csak ára van, nem pedig értéke. Ha hívják, örömmel osztja meg tapasztalatait és élményeit személyesen is élő előadásokon vagy a vintage pub személyes találkozóin, ezen felül pedig szorgosan építi az online is elérhető tudásbázist.

A fotózásnak minden lépését fontosnak tartja, ezért a gondolat teremtő erejéről és az alkotás önmagára visszamutató értelméről és boldogságáról is sokat lehet hallani nála. Ha csatlakoznál hozzá, a vintage pubban általában megtalálod, a pult mellett rögtön jobbra. Tovább...

hispan's photoblog C 2011-2019 (eredeti megjelenés: 2019. július 2., utolsó módosítás: 2019. július 3.)