hispan's photoblog
site version 10.2.3.5


Így készült a forgó Parlament

Pár egyszerű tipp épületek látványos stop-motion/timelapse forgatásához.


2021. március 23. • Horváth Krisztián

A Margit hídon áthaladva egy illegális hajnalon támadt az az ötletem, hogy stop-motion formában akár meg is lehetne kicsit forgatni a Parlamentet, mert éppen ideális hozzá a helyzete. Az ötletből projekt lett, most pedig leírok pár tanulságot, hogy ha ilyenhez lesz kedved, elkerülhesd a buktatókat.

Erről a videóról fogunk ma beszélni, ez összesen 100 fotót és 50 percnyi idősávot ölel fel:

Az elkészítésénél az alábbiakat kell előre átgondolni:



Lehet-e az adott épületről forgatós videót csinálni?

Kezdjük a dolgot az elején. Nem minden épületről lehet a Parlamenthez hasonló videót csinálni, éspedig azért, mert az elhelyezkedése nem engedi meg. A Parlament abban a szerencsés helyzetben van, hogy helyzete kiváló rálátást biztosít. A Dunán ringó pár hajótól, uszálytól és darutól eltekintve a budai oldalról nem takarja ki semmi.

Eredetileg ez az oldal volt az épület frontja. Szerencsére nem várható, hogy bármi olyan kerülne elé, ami akadályozza a rá való kilátást, de sosem lehet tudni.


Olvastad már a friss cikkeket a tudásbázisban?

Amikor tehát valamilyen nagy objektumot választasz a projektedhez, akkor először mérd fel, hogy honnan, és milyen rálátással számolhatsz. Ha szűkebb térben álló épületet választasz, készülj fel rá, hogy közelebb leszel hozzá, nagyobb látószög kell, több lesz a torzítás, szóval macerásabb lesz az egész (de nem lehetetlen). Meg kell állapítani, honnan tudsz majd fotózni, ha nem drónt alkalmazol. Ez a Parlament esetében így néz ki:

A térképen pirossal jelöltem a Margit hidat és a kapcsolódó rakpartokat (Angelo Rotta rkp., Sztehlo Gábor rkp.), mert ezekhez jelenleg szabad a hozzáférés. Naranccsal jelöltem a Lánchidat, mert ez a felújítás állapotában leledzik, és gyalogosan már nem lehet rajta átmenni. Szerencsére utóbbi nem is hiányzik, mert ha megnézitek, akkor a Parlament frontjának síkja nem párhuzamos az amúgy is kanyarodó partvonallal, így ha ugyanolyan szögben akarjátok befejezni a képeket, mint amilyenből elindultatok, akkor nincs is szükség a Lánchídra.

Ezek az információk máris jelzik a következő problémát: a képek felvételének egyes pontjai eltérő távolságban vannak az objektumtól, vagyis ehhez kell majd felszerelést választani.



Milyen felszerelésre van szükség?

Ahogy láthatod, a kék vonalak eltérő hosszúságúak, vagyis nyilvánvalóan zoom optikára lesz szükségünk, ugyanis a videón az a cél, hogy az épület nagyjából azonos nagyságúnak tűnjön végig.

Hogy milyen zoomtartomány kell, azt előre meg tudod állapítani, mégpedig úgy, hogy a legrövidebb kék vonal pozíciójában és a leghosszabb kék vonal pozíciójában is megnézed, milyen gyújtótávolságra van szükséged azonos kivágáshoz. Tapasztalatból tudtam előre, hogy a Margit hídról kb. 100mm kell a Parlamentes képekhez, a Batthyány térről pedig 40-45mm (fullframen számolok, croppos géppel szenzormérettől függő crop-faktorral kell szoroznod). Így tehát egy 35-105mm-es alapzoom pont elég lesz, ezért esett választásom a frissen felújított Canon nFD 3.5/35-105mm-es objektívemre.

A művelet egyszerűbb, ha parfokális optikád van, vagyis olyan zoomod, ami a képszög változtatása közben végig ugyanoda fókuszál. Ilyen optika például a Tokina AT-X SD 2.8/80-200-as teléje is. Bár a netes híradások szerint az említett Canon nFD 3.5/35-105 is parfokális, biztosan állíthatom, hogy nem az, mert zoomolás közben ha csak kicsit is, de elmászik a fókusz. Ez annyiban jelent problémát, hogy minden esetben, amikor zoomoltál, az élességet is ellenőrizned kell majd a képen. AF-es optikáknál természetesen ez lényegtelen, ott csak arra kell figyelned, hogy az autofókusz jó helyre megy-e.

Ha zoomolnod kell majd a képek felvétele során, vagyis a te távolságod folyton változik az épülethez képest, akkor figyelj arra, hogy az objektíved fix fényerejű legyen vagy végig ugyanazon a rekeszértéken tartsd. Az olcsóbb, változó fényerejű zoomokat érdemes tehát mondjuk f/8 beállításba tenni, hogy minden zoomállásban biztosan ekkora legyen a rekeszértéked.

Őszinte leszek, lehet a dolgot nagyon precízen is csinálni, vagyis vihetsz állványt is meg mérhetsz vízszinteket, de erre sok szükség nem lesz, mert az utómunka során úgyis igazítani kell majd a képeket a pontos és szép videóhoz. Én is kézből lőttem a nyerseket. Ennyit tehát a szükséges felszerelésről.



Milyen beállításokra
van szükség a felvétel során?

Ahhoz, hogy a videó fényereje, színei és más jellemzői ne ugráljanak vagy vibráljanak, azonos képkockákra lesz szükséged. Ehhez a gépedet tedd M módba, a záridőt, a rekeszértéket és az ISO-t is tedd fixre. Ugyanilyen fontos, hogy a színhőmérsékletet is kösd ki (AWB kizárva). Ezek értékét előre mérd és határozd meg. Természetesen minél tovább tart a képek felvétele, annál nagyobb az esélye annak, hogy utólag változni fognak a fényviszonyok, de ezzel ne törődj. Az én videómon is láthatsz egy erősen napfényes részt a közepe felé, és a végén egy kis sötétedést. 50 perc alatt ilyen sokat is változhat az idő. Próbáld a képek felvételének idősávját úgy meghatározni, hogy az ne essen jelentős fényviszony-változásokra (például naplemente - hacsak nem épp ez a célod).


[X] hirdetés

Rendben Krisztián, de ha az előbb említett módon a változó távolságok miatt rendre változtatsz a zoomon, akkor hogyan tűnik pontosan ugyanakkorának az épület? Kiváló kérdés. Mivel átzoomolsz, kell valamilyen támpont, hogy mekkora részét töltse ki az épület a képmezőnek. Én erre egyszerű megoldást választottam: harmadoló segédvonalat állítottam be a gépen, és a Parlament kupolájának csúcsa esett mindig középre és a felső vízszintes harmadolóhoz, az épület talapzata pedig az alsó vízszintes harmadolóhoz:

Ez, bár nem hajszál pontos módszer, a terepen tökéletesen működik, a finom beállításokat pedig majd utómunka során elvégzed. Természetesen érdemes valamekkora ráhagyással dolgozni, hogy ha utólag kell, legyen honnan vágni a képekből. Egy átlagos, 24 megapixeles szenzor 6000*4000 pixeles képeiből még jelentős croppal is simán kijön egy 4K videó, tehát azon egy percig se aggódj, hogy mennyit vágsz le később a szélekből.

Azt már mondanom sem kell, hogy természetesen fotózz RAW formátumban, mert ha a fényviszonyok változnak és lesznek sötétebb vagy világosabb képeid, akkor nagy szükséged lesz rá, hogy utólag a lehető legnagyobb dinamikából tudj bányászni. Erre a jpg vagy más tömörített formátum alkalmatlan.

Érdemes a képeket azonos táv- és időközzel felvenni a környezet (főleg az égbolt és a felhőzet) változásai miatt. Tehát ha elindultál, és meghatároztad, hogy kb. 30 méterenként csinálsz egy képet, akkor ne állj meg a képek felvétele közben 30 percre pihenni, mert az alatt látványosan sokat változhatnak a felhők vagy a fény, és lesz egy nagy ugrás a videódban. Az időköz tehát adott, ha folyamatosan haladsz, a távolságot pedig számolhatod lámpaoszlopokkal vagy a lépéseid számával is.



Milyen utómunkára és programokra lesz szükség?

Ha a terepen ügyes voltál, akkor a képek távjának közétől és a teljes távolságtól függően lesz több-kevesebb képed.

Ezeket szépen behúzod CameraRAW-ba vagy Lightroomba, és az összesen elvégzed a szükséges korrekciókat. Beállítod a színeket, a világosságot, a sötét és fényes részek fel- és lehúzását, a lencsekorrekciókat, a kromatikus aberráció szűrést, meg ráteszed a clarity vagy texture beállításokat és leszeded a minden képen azonos helyen levő objektív- vagy szenzorkoszokat.

Ha ezzel megvagy, az összes képet kimented valamilyen gyorsabban kezelhető formátumba, mondjuk 100%-os jpg-be. Ha nagyon erős géped van, akkor dolgozhatsz tovább a nyersekkel is, de igazából minőség szempontjából ez már felesleges, hiszen kibányásztad a RAW képekből, amit akartál, innentől már próbálj inkább gyorsítani a feldolgozási folyamaton. Ezt a formátum mellett úgy is elérheted, hogy a kimentett képeket leméretezve rögzíted.

!

A feldolgozott anyagod tehát már be van állítva és jóval kisebb is. Én 3600*2400 pixeles jpg fájlokat csináltam, hiszen nem akarok 4K videót, a fullHD felbontáshoz pedig még ez is bőven sok. Ezeket a fájlokat Photoshopban a File / Scripts / Load Files into Stack paranccsal egyetlen dokumentumba exportálom.

Az egész dokumentumra segédvonalakat állítok be, amikkel minden egyes képet pontosan elhelyezek. Jelen esetben a kupola csúcsát választottam függőleges középpontnak, ehhez adtam még egy vízszintest, hogy a kettő metszéspontjában legyen a csúcsa. A harmadik segédvonal az épület talapzatának vonalát jelöli majd az összes fotón:

A vágások, kis mértékű áthelyezések és forgatások miatt lesznek kockáid, amik nem töltik ki maradéktalanul a vásznat, ezért a művelet végén az egész dokumentumot croppold kicsit, hogy biztosan minden kocka 100%-ban lefedje azt. Erre jó a terepmunka során választott kényelmes méretű ráhagyás a képek szélén.

Ez összességében egy kicsit szöszölős munka, de ha szépen dolgozol, akkor nagyon látványos lesz, hogy az épület középtengelye folyamatosan a mozgókép középen van, így tényleg olyan lesz a végeredmény, mintha egyetlen tengely körül forogna az egész Parlament.

Ha készen vagy a beállításokkal, akkor File / Export / Layers to Files paranccsal minden képet (réteget) ments ki egy külön mappába. A videód képkockái gyakorlatilag megvannak.

Jöhet a Premiere Pro, ahol csinálj egy új dokumentumot, majd az időszalagra húzd be az összes fotódat.

Jelöld ki mindet, jobb kattintás rajtuk, majd Speed/Duration..., és válaszd ki, milyen hosszú legyen a teljes anyag. A kockák számától és a hossztól függ, hogy mennyire lesz "darabos" a forgás. Ha folyamatos jelleget szeretnél kölcsönözni az anyagnak, akkor sok képkockát rögzíts és/vagy rövid hosszt adj meg. Mielőtt leokézod, válaszd ki a Ripple Edit, Shifting Trailing Clips jelölőt, hogy az egyes képkockák szorosan kövessék egymást.

Ha nagyon profi vagy, akkor a véglegesen kimentett formátum frameratejéhez alkalmazkodsz, vagyis ha 25 kocka/másodperc beállítással importálsz majd, akkor érdemes a 100 képes anyagra pontosan 4 másodperces teljes hosszúságot alkalmazni, hiszen így minden képkocka a videón egy képnek felel majd meg a sorozatból.

Ha most elindítod a felvételt, akkor az animációd már gyakorlatilag készen is van. Ha szeretnéd visszafelé is lejátszani, akkor egyszerűen csak jelöld ki az összes képkockát, majd jobb klikk és Nest... paranccsal csinálj belőle egy klippet. Ezt másold le az idővonalon, majd jobb klikk a másolaton, Speed/Duration..., itt pedig Reverse Speed pipa. Ezek után annyiszor teszed be egymás után az idővonalra a két klippet, akárhányszor csak akarod.

Ha maradt a klippen olyan folyamatos hiba, amit korrigálnál, akkor azt is megteheted. Ilyen volt az én esetemben a videó vége felé bekövetkező sötétedés. Ezért rátettem egy Brightness/Contrast effektet a klipre, mértékét pedig kayframek segítségével igazítottam, hogy ne az egész hosszra legyen érvényes a változtatás. Így egy kicsit sikerült világosítani a videó végén és nem olyan látványos a sötétedés.

Premiere Pro helyett természetesen választhatsz bármilyen egyszerűbb videóvágó vagy animációkészítő szoftvert is, ami képes állóképekből valamilyen videóformátumot vagy vetítést csinálni.

Ha minden jól ment, akkor íme a végeredmény, újra:

Ha más terveid vannak a Parlamenttel, és szeretnél vele pontosan szemben állni, ezt a cikket javaslom hozzá.

Ha bármilyen kérdésed maradt, keress bátran, igyekszem neked segíteni.

A forgás és a fény legyen veletek!

Mutasd meg másoknak is, hogy mit találtál:




Közösködünk?

Ha maradt még bármi kérdésed, vagy elmondanád véleményedet, várunk a Vintage Pubban és a blog facebook-oldalán.



Érdemes követni:


Vannak még itt további érdekességek is:


Kodacolor VR 100: fellelt tekercs új és régi képekkel

Nikon extravaganza

Szubjektív: így váltottam Sony fullframeről Fuji középformátumra

Kiszínezett történelem: Terra Nova 1910-1913 (Scott antarktiszi expedíciója)

A gép alkot, az ember pihen

Ezek a leképezési hibák rontják el a napodat

Miért emelkednek ilyen meredeken a vintage optika árak?

Hol romlott el a Facebook?

Canon érdekességek és könyvajánló, Bob Shell nyomán

Életem hátterei (TFCD fotózás)

Így tehetsz színessé régi fekete-fehér fényképeket

Évértékelő @2021

TFCD poszt generátor

Lejárt tekercs: Konica FS-1 + Hexanon 1.2/57 + VX200 film

10 kérdés, 10 válasz. 10 éves a hispan’s photoblog

Szabad-e világító sirályt fotózni?

Időutazás: 5 fotós hír 2030-ból

Ilyen volt a fotós OKJ (+all-in-one tétel)

Te is fertőzött lehetsz: támad a vintázs-kór

Így készült a forgó Parlament

A legöregebb objektív, amivel valaha fotóztam (Petzval kaland)

Hogyan készül a minibolygó (és a csőpanoráma?)

Gangvadászati kisokos

Évértékelő @2020

Hogyan állj pont szembe a Parlamenttel?

Milyen objektívvel fotózzak portrét?

Miért működnek az objektívek?

Ezért imádod a vintage objektíveket

Évértékelő @2019

Hogyan és miért válassz (egy) analóg/vintage rendszert magadnak?

Robbantott ábra kisokos

Balkán Disney

Képzelt beszélgetés egy TFCD/portré fotózás előtt, alatt és után

8 kocka egy közel 100 éves, középformátumú Zeiss Ikonnal

A szürke színei

Sony A7III: a mirrorless jelene és jövője

In memoriam Mamiya ZE

13 különleges kamera a fotózás történetéből

Miért radioaktív az objektívem?

Kezdő fotós kisokos

A 60 utolsó fotó a bontásra ítélt Olimpia Szellemhotelből

A kamu vörös karika pszichológiája

Pirosszka (ingyom-bingyom TFCD fotózás)

Viltrox EF-NEX III gyorsteszt

A boldog fotós lájk nélkül él

10 tipp régi objektív vásárláshoz

Mi a gond a modern objektívekkel?

Így ölte meg az A7 a DSLR-emet

35mm történelem

További cikkek a tudásbázisban...

A hideg idő ellenére is elszántan velem tartó Julcsi segítségét nem tudom eléggé értékelni. A kész anyag áttekintését és kritikáit köszönöm Lampert Benedeknek és Tóth Gábor Szabolcsnak. A kódolásban nyújtott segítséget köszönöm Pintér Zsoltnak.

BIO

A cikk szerzője 2011-ben kezdett fotózni. A mai napig abszolút amatőrnek vallja magát, aki sokkal inkább az alkotás öröméért, mint bármilyen javadalmazásért dolgozik. Végigjárta a digitálisok ranglétráját (350D, 20D, 50D, 5DMII, A7, A7II, A7III, GFX 50S II), de egyre többet játszik analógokkal is. Időközben rájött, hogy az optika sokkal fontosabb, mint a váz. Valamiért ösztönösen szereti a mirrorlesst és a minél egyszerűbb, de agyafúrtabb megoldásokat. Saját magára a "géptulajdonos" megjelölést szereti alkalmazni, ami jobban lefedi technikai részletek iránti rajongását. 2021-ben okleveles fotográfus lett, legyen ez akár jó, akár rossz dolog.

Manuális objektívekkel 2014 eleje óta foglalkozik, 2015-ben pedig összegyűjtötte és letesztelte a legtöbb elérhető árú 50mm-es optikát. Nem csak gyűjti, de szereti, javítja, és használja is objektívjeit, hiszen a vitrinben tartott felszerelésnek csak ára van, nem pedig értéke. Ha hívják, örömmel osztja meg tapasztalatait és élményeit személyesen is élő előadásokon vagy a vintage pub személyes találkozóin, ezen felül pedig szorgosan építi az online is elérhető tudásbázist.

A fotózásnak minden lépését fontosnak tartja, ezért a gondolat teremtő erejéről és az alkotás önmagára visszamutató értelméről és boldogságáról is sokat lehet hallani nála. Ha csatlakoznál hozzá, a vintage pubban általában megtalálod, a pult mellett rögtön jobbra. Tovább...

hispan's photoblog C 2011-2024 (eredeti megjelenés: 2021. március 23., utolsó módosítás: 2021. március 23.)