hispan's photoblog
              tudásbázis
              vintage pub
              műhely
              frissességek

    hispan's photoblog   |   műhely   |   feliratkozás

h

hispan's photoblog

F

Az orosz Trioplan:
Triplet-5M 2.8/100
építés és teszt


Orosz barátaink nem lacafacáztak sokat a névadásnál: triplet lencserendszer? Legyen a neve Triplet! De hogyan lesz belőle igazi objektív és vannak-e szappanbuborékjai?

Ismét vetítőzünk kicsit: ezúttal egy nem annyira régi, de kifejezetten érdekes optikából fogunk valódi objektívet építeni, és az is kiderül, mit tud az "oroszok Trioplanja". Össze fogjuk hasonlítani egy Pentacon AV 100-as és egy eredeti, ezüst Trioplan képével is.

De mi az a vetítőzés? Tulajdonképpen nem más, mint régi vagy új vetítőgépek (diavetítők, filmvetítők) objektívjeit digitális gépekre adaptáljuk, ellátjuk őket a fókuszáláshoz szükséges mechanikával, és reméljük a legjobbakat.
Mielőtt belevágunk a dologba, az előző részek tartalmából: a "vetítőzés" lassan öt év kezdődött nálam, az első átépített objektív egy 16KP 1.2/50-es volt, mely a keresztségben a Pöcsi nevet kapta. Őt követte a kistestvére, Töcsi, vagyis a 16KP 1.2/35. A dolgok ezt követően még komolyabbra fordultak, és érkezett Meometar, vagyis a Meopta Meostigmat 1/50-es átépítése. Később konszolidáltabb vizekre eveztünk, és műhely- valamint tesztpadra került a Pentacon AV 2.8/80-as, majd annak két nagyobb tesója, az AV 2.8/100 és az AV 2.8/150-es is. Bubis vonalon maradva itt van nekünk a Triplet 5M, avagy az "oroszok trioplanja" és a középformátumot is rajzoló Edar 2.8/100 triplet. A nehézfiúk közül a 35KP 140mm f/1.8 és az OKP (35KP) 1-100-1 1.8/100 képviselteti magát, az extrém megoldások sorából pedig itt van a Delft Rayxar 50mm f/0.75-ös röntgenobjektívje. Ha igazán penge rajzolatú portrévetítőre vágysz, érdemes megnézned a Leitz Colorplan 90mm f/2.5 vagy a Leitz Hektor 85mm f/2.5 adaptálásáról szóló cikket is. Különleges darab a hazai gyártmányú MOM Budapest 1.7/35 és a MOM Budapest 1.5/50 Kinga, ezekről is találhatsz egy-egy anyagot. Utóbbira képben nagyon hasonlít, de valódi kuriózum a Zeiss Kipronar 1.4/50. A vetítőknek elég speciális képalkotási tulajdonságaik vannak, ezek utómunkázásáról ide kattintva olvashatsz egy cikket.

Természetesen a Trioplan - triplet névhasonlóság nem koppintás eredménye. Az ilyen lencserendszereket a Trioplantól függetlenül is tripletnek hívják. Ismerjük meg kicsit jobban a mai alanyunkat!


Olvastad már a friss cikkeket a tudásbázisban?



Mi a csuda ez?

A Triplet-5M, melyre cirill betűkkel is felírták ugyanezt az információt (ТРИПЛЕТ-5M), egy 100mm-es 2.8-as fényerejű optika, amit eredetileg vetítőgépekbe gyártottak. A lencserendszere egy az egyben megfelel egy Trioplannak, vagyis klasszikus triplet:

Túl sok információt nem lelni róla a neten, igazából még a gyártási időszakát sem tudtam meghatározni. Kivitele alapján nem a 60-80 éves kategória, hanem annál jóval fiatalabb. Ami viszont biztos: a fullframe szenzort lefedi a képe, így mindenkinek érdemes lesz foglalkozni vele.

Akik a szappanbuborék-mánia áldozatai lettek, azok vagy vettek már irdatlanul drágán egy Trioplan 2.8/100-ast (itt láthatsz vele egy makrózós cikket), vagy költséghatékonyabban megoldották ezt a kérdés 80-as, 100-as vagy 150-es Pentacon AV optikákkal. Most egy újabb lehetőséggel bővül a sor, ami képes buborékosra bűvölni a hátteret, ráadásul az AV80-asnak megfelelő, alacsony áron.



Az optika átépítése

Azzal a jó hírrel kezdem, hogy bázistávolságából adódóan a Triplet-5M átépíthető bármilyen tükrös vagy mirrorless rendszerre is (Nikonra is). Az átépítés fizikájáról és optikájáról már rengeteget írtam a Pentacon AV80-assal és a Pentacon AV100-assal foglalkozó cikkekben, így érdemes azokat átnézned.

Mire lesz szükséged az építéshez? Összesen csak három dologra: egy Triplet-5M vetítőobjektívre, egy M52-M42 36-90-es helikoidra és egy, a saját rendszeredhez illeszkedő M42 adapterre (Nikonnál jó a lencse nélküli is).

Ezen a ponton megkérdezheted, hogy miért építem ilyen hosszú, 44mm-es teljes fókuszúttal rendelkező, kvázi "makró" mechanikával az optikát. Ennek magyarázatát az AV100-as cikkben leled: minél kisebb a tárgytávolság, annál nagyobbak a háttérben a bokeh-karikák, vagyis ha képessé teszed az optikát arra, hogy aránylag apró objektumokat is lefotózzon (mindenféle közgyűrűzés nélkül), akkor csodálatos háttereket alkothatsz. Ez egyszerű praktikum, és ha az objektív fizikai kialakítása lehetővé teszi, mindig igyekszem hosszabb fókuszutas mechanikákkal dolgozni.

Mielőtt nekilátsz az összeszerelésnek, jó eséllyel szükséged lesz egy tisztításra, mert a Triplet-5M "szigetelése" kritikán aluli. Szerencsére nem nehéz szétszedni. Szemből óvatosan nyomd ki a műanyag tubusból az optikai blokkot (ez fém házas, a külső tubusban maradó nameplateig van előre tolva) és a hátsó tükröződésgátló/rögzítő elemet. Miután ez megvan, az optikai blokkot szemből tudod bontani: egy menetkihajtóval szedd le a front lencse biztosító gyűrűjét és az összes üveg tag (és köztük a távtartó elemek) ki fognak jönni. Ezeket tisztítsd meg, rakd össze, majd tedd félre.

Miután a korábbi cikkekben már ismertetett módon kimérted, hogy mennyit kell a végtelen eléréséhez visszavágni a vetítő házából, lépj a tettek mezejére és marj egy kicsit a műanyagból. Ezt könnyen megteheted egy Dremel kézi fúróval és a hozzá való fejekkel.

A ház hátsó végét nem érdemes egyenes vonalban levágni. Jobban jársz, ha kis peremet is marsz, mert így sokkal precízebben és stabilabban tudod majd a mechanikára rögzíteni az optikát. A vágás után itt tartasz:

Én visszaragasztottam a hátsó tükröződésgátló elemet is a műanyag házhoz, hiszen ez a mechanikában elfér, és a nem kívánatos fényjelenségeket minimalizálni tudja.

A triplet műanyag házát ezek után epoxival már csak bele kell ragasztanod a mechanikába, és készen is vagy. A mechanika M42-es végződése a megfelelő adapterrel felhelyezhető a vázadra.

Bár az optika elején nincsen menet a szűrőknek, oda bármilyen 49mm-es illesztésű dolog felcsavarható kisebb erőbefektetéssel. A becsillanások minimalizálásra ezért erősen javasolt egy 49mm-es fém ellenzőt használni, amihez az eBay-en olcsón hozzá is juthatunk. Indulhat a fotózás.


[X] hirdetés

(Ha nem szeretnél az átépítéssel bajlódni idő vagy eszközök hiányában, akkor kattints ide a blog szerelőműhelyéhez, és szívesen segítek neked.)



A karikásostor tesztje

Kezdjük is rögtön a lényeggel, a bokeh milyenségével. Nagy csodák itt nincsenek, az optika csodálatos, éles szappanbuborékokat rajzol, ha a megfelelő körülmények közé kerül, vagyis kap pontszerű fényforrásokat a tárgytávolságon túl.

Itt érdemes a megfelelő tárgytávolság és a fényerő szerelemtáncára kitérni: 100mm-en a 2.8-as rekeszérték (már ha mondhatok itt ilyet, hiszen az optikában nincsen rekeszmechanizmus) nem túl combos, bár arra kétségkívül elég, hogy a hátteret szépen mossa (lásd majd a portré szekciót). A fénykarikák mérete azonban sokszor problémás, ha a célobjektum 2-3 méternél messzebb van.

A karikák az egész képmezőn közel ugyanolyan szabályosak, a képszélek felé minimálisan laposodnak csak. Ez a 100mm következménye, az eredeti Trioplan ugyanígy viselkedik. A jelenséget csak a gyújtótávolság növelésével lehet enyhíteni, ahogyan azt a Pentacon AV 150-es vetítőről írt cikkemben láthattad korábban.

Említettem az imént, hogy érdemes fényellenzővel felvértezni az újszülöttet, és íme, ennek itt van a tárgyi bizonyítéka is. Az első képen hagytam, hogy az utcai lámpa fénye kitombolja magát flarenyomok formájában, a másiknál meg nem. A különbség szemmel látható, lélekkel tapintható:

És ha nincsenek éppen távoli fényforrások, elég vizes autókat keresni, majd a fényezésen játszani kicsit. Ezt a rovatot a Nissan nem támogatta.

Összességében a kategória bármilyen versenyzőjéhez képest (legyen az Pentacon vagy igazi Trioplan) rajzban vagy kontrasztban nincsen szégyellnivalója a Triplet-5M-nek. Abszolút értéken a rajz természetesen harmatgyenge, már-már a rossz irányába csúszik, de nem is arra termett ez a megoldás, hogy más, jóval több lencsetagot tartalmazó rendszerekkel hasonlítsuk össze. Valamit valamiért.

És most a portré szekció következik. Ahogy fentebb már említettem, a 2.8/100 kombináció önmagában már elégséges a kellően gusztusos háttérmosáshoz, amit itt a kialakuló karikák csak tovább fűszereznek. Az utómunka során különösen javasolt a clarity és dehaze csúszkákat tologatni, valamit később valamilyen detail extractor eljárással élni, hogy jobban kiemelhessük a háttér szeretetgömbjeit anyai óvással körülölelő bokeh élfényeket.

Végül két összehasonlítás. Első: milyen az optika képe a hozzá minden dimenziójában és lelkivilágában hasonló Pentacon AV 100-ashoz képest? Kérem alássan, előbb a Triplet-5M képe, aztán a Pentacon AV 100-asé:

Igen, jól látjátok, akár fel is cserélhetném a kettőt, ugyanis a bokeh rajzolata gyakorlatilag tökéletesen azonos. Itt valaki lemásolt valamit, de ki tudja ezt már utólag kideríteni?

!

És most az érdekesebb, második kérdés: milyen a képe az "eredeti" Trioplan 2.8/100-ashoz képest? Lássuk, előbb a Triplet-5M, aztán a Trioplan:

Ember legyen a talpán, aki nagyobb különbséget tud felfedezni a híres-neves bokehkarikákban. És ne feledjük, a két eszköz között az árkülönbség majdnem tízszeres!



Summa summarum

A Triplet-5M költsége az átépítéssel együtt sem vészes: maga az optika 7-10.000 forintért beszerezhető, ehhez a mechanika hasonló árban vásárolható meg. Az M42 adaptered pár száz forint, így ha a befektetett időt és energiát nem számoljuk, kb. 20.000 forintnál járunk. De megér ennyit az egész?

Ha egy normál 2.8/100-as Trioplan észveszejtő árát nézzük, akkor mindenképpen! Ha azt nézzük, hogy az AV 100-as Pentacon ennél jóval drágább, akkor ismét csak az a válasz, hogy igen! Összességében tehát ez az egyik legolcsóbb triplet megoldás, amivel jelenleg szolgálhatok neked. Ámen!

Ha van egy ilyen optikád vagy tervezel venni egyet, bátran keress a blog szerelőműhelyében, segítek az átépítésben.


Mutasd meg másoknak is, hogy mit találtál:


Share



Hasznos tudást kaptál?

Legyél te is a vintage univerzum hőse! A tudásbázis anyagai ingyenesek és mindig azok is maradnak majd. Viszont a weboldalnak és minden hozzá kapcsolódó csatornának vannak fenntartási költségei. Ha szeretnéd segíteni a régi objektívek megmentését és bemutatását célzó munkámat, hozzájárulhatsz egy általad választott összeggel. A támogatást PayPal.me segítségével biztonságosan tudod elküldeni:

Köszönöm, hogy segítetted a tudás terjedését! Ha a megjegyzés rovatban megadtad a nevedet is (nem kötelező), szerepelni fogsz a hősök között: Rostás Csaba, Kováts Péter, Szász Márton, Hunyadi Áron, Tipold Gábor, Gyarmati Balázs, Tamás Éva, Zsoldos Tibor, Hajdu Máté, Horváth Kitti, Szlávik József, Tordai László, Keserű Gergő, Keresztes László Péter, Somogyi László, Rácz András, Szántó Sándor, Zubán Gergely, Erhardt Balázs, Kovács Attila, Magyar Antal, Szabó József, Máté Gyula, Boros András, Vaszkun Gábor, Erhardt Balázs, Kirner Richard, Tímea Bokodi, Káposztás Viktória, Bóka Zsuzsa, Hargitay Zoltán, Koncz Benő, Zubán Gergely, Josef Tiglezan, Gábor Balázs, Papp György


Ha maradt még bármi kérdésed, vagy elmondanád véleményedet, várunk a Vintage Pubban és a blog facebook-oldalán.



Érdemes követni:



Elmondhatod a magadét:

További vetítőoptikás őrületek:


Német örvény: Zeiss Kipronar 1.4/50 adaptálás és teszt

Középformátumú triplet: Edar 2.8/100 adaptálás és teszt

Magyar csavar: MOM Budapest KINGA 1.5/50 adaptálás és teszt

Hazai vonatkozás: MOM Budapest 1.7/35 vetítő építés és teszt

Leitz Hektor 85mm f/2.5 adaptálás és teszt

Leitz Colorplan 90mm f/2.5 adaptálás és teszt

Gyöngyszem keletről: OKP 1-100-1 1.8/100 vetítőoptika adaptálás és teszt

Átlát a szitán: Rayxar 0.75/50 röntgenoptika adaptálás és teszt

Az orosz Trioplan: Triplet-5M 2.8/100 építés és teszt

Az óriásvetítő: 35KP 140mm f/1.8 építés és teszt

Bubicsászár: Pentacon AV 2.8/150 építés és teszt

2in1 portré&makró vetítőobjektív körfénnyel: Pentacon AV 2.8/100 építés + teszt

Filléres buborékgyáros házilag: Pentacon AV 2.8/80 építése Canon EF-re

Okos megoldás kis szenzorra: KP16 1.2/35 „Töcsi” vetítőoptika (átalakítás + teszt)

Nehézsúlyú vetítőobjektív: Meometar 50mm f/1 E-mount

Vetítőoptika képalkotás pro-kontra

Vetítőoptikából valódi objektív (RO-109-1A)


Vannak még itt további érdekességek is:


Szabad-e világító sirályt fotózni?

Időutazás: 5 fotós hír 2030-ból

Ilyen volt a fotós OKJ (+all-in-one tétel)

Te is fertőzött lehetsz: támad a vintázs-kór

Így készült a forgó Parlament

A legöregebb objektív, amivel valaha fotóztam (Petzval kaland)

Hogyan készül a minibolygó (és a csőpanoráma?)

Gangvadászati kisokos

Évértékelő @2020

Hogyan állj pont szembe a Parlamenttel?

Milyen objektívvel fotózzak portrét?

Miért működnek az objektívek?

Ezért imádod a vintage objektíveket

Évértékelő @2019

Hogyan és miért válassz (egy) analóg/vintage rendszert magadnak?

Robbantott ábra kisokos

Balkán Disney

Képzelt beszélgetés egy TFCD/portré fotózás előtt, alatt és után

8 kocka egy közel 100 éves, középformátumú Zeiss Ikonnal

A szürke színei

Sony A7III: a mirrorless jelene és jövője

In memoriam Mamiya ZE

13 különleges kamera a fotózás történetéből

Miért radioaktív az objektívem?

Kezdő fotós kisokos

A 60 utolsó fotó a bontásra ítélt Olimpia Szellemhotelből

A kamu vörös karika pszichológiája

Pirosszka (ingyom-bingyom TFCD fotózás)

Viltrox EF-NEX III gyorsteszt

A boldog fotós lájk nélkül él

10 tipp régi objektív vásárláshoz

Mi a gond a modern objektívekkel?

Így ölte meg az A7 a DSLR-emet

35mm történelem

További cikkek a tudásbázisban...

Köszönetnyilvánítás

A képek elkészítésében köszönöm a segítséget Annának. A sok hasznos ötletet és technikai infót köszönöm Pap Gyulának. A kész anyag áttekintését köszönöm Tóth Gábor Szabolcsnak. A kódolásban nyújtott segítséget köszönöm Pintér Zsoltnak! A borítóképet egy S-M-C Takumar 2.8/105-ös optikával lőttem.

BIO

A cikk szerzője 2011-ben kezdett fotózni. A mai napig abszolút amatőrnek vallja magát, aki sokkal inkább az alkotás öröméért, mint bármilyen javadalmazásért dolgozik. Végigjárta a digitálisok ranglétráját (350D, 20D, 50D, 5DMII, A7, A7II, A7III), de egyre többet játszik analógokkal is. Időközben rájött, hogy az optika sokkal fontosabb, mint a váz. Valamiért ösztönösen szereti a mirrorlesst és a minél egyszerűbb, de agyafúrtabb megoldásokat. Saját magára a "géptulajdonos" megjelölést szereti alkalmazni, ami jobban lefedi technikai részletek iránti rajongását. 2021-ben okleveles fotográfus lett, legyen ez akár jó, akár rossz dolog.

Manuális objektívekkel 2014 eleje óta foglalkozik, 2015-ben pedig összegyűjtötte és letesztelte a legtöbb elérhető árú 50mm-es optikát. Nem csak gyűjti, de szereti, javítja, és használja is objektívjeit, hiszen a vitrinben tartott felszerelésnek csak ára van, nem pedig értéke. Ha hívják, örömmel osztja meg tapasztalatait és élményeit személyesen is élő előadásokon vagy a vintage pub személyes találkozóin, ezen felül pedig szorgosan építi az online is elérhető tudásbázist.

A fotózásnak minden lépését fontosnak tartja, ezért a gondolat teremtő erejéről és az alkotás önmagára visszamutató értelméről és boldogságáról is sokat lehet hallani nála. Ha csatlakoznál hozzá, a vintage pubban általában megtalálod, a pult mellett rögtön jobbra. Tovább...

hispan's photoblog C 2011-2021 (eredeti megjelenés: 2019. április 20., utolsó módosítás: 2019. április 20.)