hispan's photoblog
site version 10.2.3.5


Bubicsászár:
Pentacon AV 2.8/150
építés és teszt


Kötelező kör a kistesók után a Pentacon vetítő nagyágyújának, a 150mm-es változatnak is a megismerése. Adaptálás és teszt, rengeteg szappanbuborék-bokehkarikával.


2019. március 2. • Horváth Krisztián

Fontos: ez a cikk évekkel ezelőtt jelent meg először, és bár azóta minden bizonnyal frissült, tartalmazhat olyan információkat, amik mostanra elavultak.

Ha követitek a blog tudásanyagait, találkozhattatok már a Pentacon vetítőcsaládjának két változatával, a klasszikus AV 2.8/80-assal és a kicsit ritkább AV 2.8/100-assal is, melyek tagadhatatlanul méltó ellenfelei bármelyik szappanbuborékos Trioplannak. Ma azonban még egy ezeknél is ritkább és szebb bokehval rendelkező változatról lesz szó, a 150mm-es óriásról.

De mi az a vetítőzés?

Tulajdonképpen nem más, mint régi vagy új vetítőgépek (diavetítők, filmvetítők) objektívjeit digitális gépekre adaptáljuk, ellátjuk őket a fókuszáláshoz szükséges mechanikával, és reméljük a legjobbakat. Ebben a dobozban a gombra kattintva láthatod az eddigi projekteket (cikkek vagy tesztalbumok) képi világuk szerint csoportosítva (jelezve azt is, kb. mekkora érzékelőt rajzolnak ki és milyen rendszerekkel kompatibilisek).
Mutasd őket!
tripletek / szappanbuborék bokeh
⦿ Leitz Wetzlar 200mm f/4 (fullframe és nagyobb / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ LZK Edar 100mm f/2.8 (fullframe és 6*6 / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ Pentacon AV 80mm f/2.8 (fullframe / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ Pentacon AV 100mm f/2.8 (fullframe / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ Pentacon AV 150mm f/2.8 (fullframe / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ T-3 80mm f/2.8 (fullframe / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ Triplet 5M 100mm f/2.8 (fullframe / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ Will-Wetzlar Maginon 85mm f/2.8 (fullframe / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ Wollensak-Rochester 80mm f/4 U.S.A. (fullframe és 6*6 / bármilyen DSLR vagy MILC)
háttércsavaró csodák / swirly bokeh
⦿ 16KP 50mm f/1.2 Pöcsi (crop / MILC)
⦿ 16KP 35mm f/1.2 Töcsi (crop / MILC)
⦿ IOR Bucuresti Supercin-2 50mm f/1.4 (crop / MILC)
⦿ MOM Budapest 35mm f/1.7 (crop / MILC)
⦿ MOM Budapest 50mm f/1.5 Kinga (crop / MILC)
⦿ MOM Budapest 50mm f/1.8 (crop / MILC)
⦿ Zeiss Kipronar 50mm f/1.4 (crop / MILC)
⦿ Zeiss Kipronar 9cm f/1.9 (GFX / MILC)
⦿ Zeiss Kipronar 12cm f/2.1 (fullframe és nagyobb / bármilyen DSLR vagy MILC)
krémes háttér / portré
⦿ 35KO 120mm f/2.1 (fullframe / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ 35KP OKP 1-100-1 100mm f/1.8 (fullframe / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ 35KP 120mm f/1.8 (fullframe / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ 35KP 140mm f/1.8 (fullframe / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ Leitz Elmarit-P 150mm f/2.8 (fullframe/GFX / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ Leitz Colorplan 90mm f/2.5 (fullframe / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ Leitz Hektor 85mm f/2.5 (fullframe / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ Leitz Hektor 120mm f/2.5 (fullframe vagy 6*6 / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ LOMO PO501-1 100mm f/2 (fullframe / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ Meopta "Meometar" Meostigmat 50mm f/1 (crop / MILC)
⦿ OKP6-70-1 70mm f/1.8 (fullframe és nagyobb / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ Rodenstock Heligon 100mm f/1.6 4401-333-824 (GFX / MILC)
⦿ Will-Wetzlar Zoom-Maginon 85-150mm (fullframe / bármilyen DSLR vagy MILC)
röntgenoptikák
⦿ Delft Rayxar 50mm f/0.75 (crop / MILC)
⦿ Meopta Stigmar 100mm f/1.5 (fullframe / MILC)
⦿ Rodenstock XR-Heligon 68mm f/1.1 (fullframe / MILC)
Petzval-optikák
⦿ Petzval (magic lantern) 150mm f/3.2 (fullframe és 6*6 / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ Zeiss Ikon Kinostar 10cm Serie III (fullframe és nagyobb / bármilyen MILC)
⦿ Zeiss Ikon Kinostar 12,5cm f/2 Serie IV (fullframe és nagyobb / bármilyen DSLR vagy MILC)
egyéb / speciális
⦿ vetítők képalkotási sajátosságai és kezelésük
összes tesztelt optika...

Először megmutatom, hogyan tudod ezt a vetítőgépekben használt optikát a fényképeződre is alkalmas objektívvé varázsolni, aztán közösen értékeljük a teljesítményét is, tesztképekkel.



Átalakítás és adaptálás

Mind a két korábbi pentaconos cikkben, a 80-assal és a 100-assal foglalkozóban is részletesen megmutattam, hogyan tudod őket adaptálni fókuszmechanikával és a megfelelő csatlakozással digitális gépedre. Szerencsére a 80-as, a 100-as és a 150-es változat is elég nagy bázistávolsággal rendelkezik ahhoz, hogy tükrös gépeken is jól működjenek.

Bár az adaptálás konkrét módja típusról típusra változik, az alapelvünk a munka elején ugyanaz lesz: meg kell állapítanunk, hogy mi az a távolság a szenzortól mérve, ahol a vetítőoptikánk fókuszál végtelenbe. Ha ettől a távolságtól nagyobbra kerül, akkor tudunk vele egyre közelebbi és közelebbi tárgyakat is élesre állítani.


Olvastad már a friss cikkeket a tudásbázisban?

A végtelen kiméréséhez van egy pofon egyszerű módszer, ami nem igényel csillagászati pontosságot. Először is ki kell jelölnünk két referenciapontot, amik az építés alatt biztosan nem változnak majd meg (nem vágunk le belőlük). Praktikusan az egyik legyen az optika eleje (mondjuk a káva szélének vonala), a másik pedig fényképezőnk bajonettjének vonala. Tegyük le a gépet az ablakba stabilan, majd egy papírhengert illesszünk a bajonettre, és abban toljuk hátrafelé addig a vetítőoptikát, amíg az végtelenbe nem fókuszál (praktikusan 30-50 méterrel levő tárgyak már végtelennek számítanak). Mérjük le ebben az állapotban a bajonett és az optika elejének távolságát, majd vonjunk le a biztonság kedvéért 1-2mm-t (inkább túl is menjen majd az optika fókusza a végtelenen, semmint hogy ne érje azt el).

E kimért adat az a távolság, amin belül el kell férnie az optikának, a fókuszmechanikának, a választott bajonettnek és minden másnak is, amit az építés során használni fogunk. Azért nem írok itt konkrét számokat, mert minden rendszerhez és az adott vetítő minden változatához más lehet ez az érték.

Maga az átépítés egy kicsit több alkatrészt igényel majd, mint általában, de semmi bonyolult sincsen benne. Ezekre lesz szükségünk:

Jelen esetben Canon EF rendszerre fogunk dolgozni, de ez lehetne Nikon F, Sony A, E vagy Pentax K is, nincs jelentősége a dolognak. A legtöbb alkatrészt egyszerűen egymásba csavarjuk majd, a közgyűrűsor pedig az egyszerű, de nagyszerű távtartó szerepét fogja ellátni.

Jelen átalakításhoz nem lesz szükségünk a vetítő házának megmunkálására, ami azért is szerencsés, mert az igen kemény fémből van. A kisebb, műanyag változatokkal szemben itt komolyabb szerszámokra lenne szükség, ha a 2.8/150-es házával akarnánk bármit kezdeni. Helyette más módszert választunk.

Akkora befogadó mechanikát kell keresnünk, amibe egyben belefér a Pentacon háza, erre pedig szerencsére van megoldás. Az eBay-en vehetünk M65-M65 25-55mm fókuszmechanikát, aminek mindkét vége 65mm-es, a teljes fókuszútja pedig 30mm. Ekkora út már bőven elég a végtelentől egy aránylag kis közelpontig történő fókuszáláshoz. Használhatunk a 25-55-ös helyett akár 36-90mm-es változatot is, mert ezzel még kisebb közelpont érhető el, de ennek jelen esetben nem láttam értelmét.

Az M67-M42 step up ring láttán megkérdezheted, hogy miért nem M42-M65 gyűrűt vettem, hiszen annak mindkét vége megfelelne a kapcsolódó alkatrészekhez. A döntésem oka egyszerű: míg 42-67 méretben párszáz forintért kaphatunk gyűrűt, addig a 42-65 változat valamiért igen ritka és többezer forint. Mivel úgyis kell majd ragasztanunk, úgy döntöttem, hogy itt költséghatékonyak leszünk.

Ahogy írtam, kell még egy, a fényképeződhöz illő M42 adapter (Nikon esetén sima lencse nélküli is jó lesz), illetve egy három részes M42 közgyűrűsor, aminek a legkisebb két darabjára lesz majd szükség. Ez azért is praktikus, mert attól függően, hogy mennyi közgyűrűt csavarsz a rendszerbe, akár makró módba is leviheted az optikát, illetve az építés alatt kényelmesen tudsz játszani a szenzortól vett távolsággal.

A dolgok elég egyszerűek innentől: csavarjuk össze az M42 átalakítót a közgyűrű két kisebb darabjával, majd azokra csavarjuk rá a 42-67mm ringet. Ekkor itt tartunk:

Epoxyval ragasszuk bele a mechanikába a vetítőoptikát. Mivel az optika házának külső kerülete majdnem pontosan megegyezik az M65 mechanika belső kerületével, maximum 1-2 réteg szigetelőszalagot kell az optika házára csavarni, hogy az távtartóként szolgáljon, amíg a ragasztó keményre köt. Az optikát ütközésig engedjük le a helikoidban, ahol az vízszintesen fog megállni, tehát nem nagyon lehet elrontani a képsík kérdését. Ha az optika mégis mozogna vagy nem lenne egyenes, az epoxy száradása alatt bőven lesz időnk finoman korrigálni.


[X] hirdetés

Most már van két nagy alkatrész-csomagunk, amiket össze kell illeszteni. Itt egy M67 anya menet találkozik egy M65 apával. Nem tudod őket összecsavarni, mert a befogadó menet kicsit nagyobb, így ezeket is kend be epoxyval, és ragaszd össze. (Ha drágább 42-65 step up ringet vettél, akkor két azonos meneted találkozik, amiket csak össze kell csavarnod.) Ne aggódj a ragasztás erőssége miatt: a kétpólusú ragasztó betonkeményre köt és mindkét felén egy-egy menetbe szárad bele, így azt később maximum kalapáccsal szeded csak szét. Száradás során itt is van időd korrigálni az apró eltéréseket és pontosan egy tengelybe tudod hozni a két alkatrészt.

Száradás után gyakorlatilag készen is vagy. Gépre teheted az optikát, ami - ha jól számoltál - végtelentől kb. 1 méteres közelpontig fog tudni fókuszálni. Ha valami nem stimmel, ne ess pánikba: az M42 közgyűrűket cserélgetve tudsz játszani az optika és a szenzorod távolságával.

A kész optika súlya nem csekély, van benne bőven fém és üveg is, így gépre rakva eléggé orrnehéz lesz. Szerencsére a fenti elrendezésben a fókuszmechanika nem a fényképezőhöz közel van, így az alátámasztási pont miatt aránylag kényelmesen lehet vele fókuszt állítani.

Ha úgy döntenél, hogy inkább másra bízod az átépítés folyamatát, arra is van módod, a blog szerelőműhelyének írva szívesen segítek.



Teszt és tapasztalatok

Jöjjön a fekete leves: mire jó ez az aránylag drága vetítőoptika?

Nem fogok köntörfalazni: a rajzától és a kontrasztjától nem leszel oda. Konkrétan elég pocséknak tűnik, amit produkál, amíg egy kicsit a dolgok mélyére nem ásunk.

!

Írhatnám azt, hogy "ezt az optikát a szappanbuborék-karikák előállítására tervezték", de ez hülyeség lenne, mivel nem is fotózásra találták ki. Az, hogy Trioplanokat megszégyenítő bokehja van, csak az optikai konstrukció velejárója, ahogy az is, hogy egyébként - sok vetítőhöz hasonlóan - nagyon erős alapfátyollal küzd.

Mielőtt akadémiai vita kezdődne arról, mit mutatok tesztkép címszó alatt, leírom (újra): nem nyers virágfotók netre pakolására szerződtem, így a legtöbb kép továbbra is a lehetőségekhez képest beállítva és kidolgozva kerül fel. Én azt akarom megmutatni, hogy a megfelelő tudás birtokában mit tudsz kihozni egy adott objektívből.

Íme néhány kép az objektív nyers teljesítményéről, illetve a hozzá tartozó beállításokról és az így készült fotókról:

Ahogy láthatod, a contrast és dehaze csúszkák fontos szerephez jutnak a nyers bányászata során. Az objektív már átlagos nappali fényviszonyok között is hajlamos kontrasztot veszíteni, ezzel együtt kell élned. A szembefényektől kifejezetten irtózik.

Emellett nagyon érdekes képi világa van, mert a mosott háttérbe ahol csak lehet, becsempészi azokat a bizonyos karikákat, amikről mindjárt lesz még szó. Ez nagyon távol áll a krémes bokehtól, viszont nagyon egyedi hangulatot kölcsönöz a képeknek.

A viszonylag hosszú fókuszút miatt a közelpont egy méter környékén van, ami 150mm-es gyutáv esetén már egészen egyedi lehetőségeket kínál. Ahogy írtam korábban, további közgyűrűk beiktatásával elérhetővé válik a makró világ is (és hatalmasra növekednek a bokeh-karikák).

Hogy portréra szeretni fogod-e ezt a drágaságot, az ízlés kérdése. Az említett alapfátyol és a kevésbé kontrasztos kép a tű élesnek nehezen nevezhető rajzolattal együtt ad egyfajta bájt a fotóknak, de az helyzet és téma kérdése, hogy ez mennyire és mikor előnyös. A fényerő és a gyutáv mindenesetre biztosított a téma és a háttér megfelelő elválasztásához.

És jöjjön most a lényeg, a bokeh kérdése. Itt vitán felül ász az optika. Az általam eddig látott legszebb, a teljes képmezőre véve legegyenletesebb és legszabályosabb szappanbuborékokat garantálja. Öröm őket nézegetni. (Pár képen szennyeződés miatt vannak kis "albubik" a bubikban, ezért elnézést kérek.)



Summa summarum

Elmondom, hogy mi a baj: egy ilyen vetítőobjektív ha fel is bukkan ebay-en, jellemzően 60-80.000 forint körüli áron talál gazdára. Ez sok. Ez már nem az AV 80-as kistesó párezer forintos költsége. Ha ehhez hozzávesszük még az átépítéshez szükséges alkatrészek árát is (kb. 15.000 forint), plusz a rá fordított időt és munkát, akkor végül olyan árcédulát is kaphatunk, amiért már akár "rendes" objektíveket is vehetünk, sokkal jobb képi világgal.

Éppen ezért ezt az optikát kifejezetten csak azoknak ajánlom, akik esetleg már eleve rendelkeznek egy ilyennel a padláson, és/vagy akik fanatikusan imádják a szappanbuborék-bokeht, és/vagy össze akarják gyűjteni az összes Pentacon vetítőoptikát.

Ha az átépítéssel kapcsolatban segítségre van szükséged, a blog szerelőműhelyében állok rendelkezésedre.

Mutasd meg másoknak is, hogy mit találtál:




Közösködünk?

Ha maradt még bármi kérdésed, vagy elmondanád véleményedet, várunk a Vintage Pubban és a blog facebook-oldalán.



Érdemes követni:


Elmondhatod a magadét:

Népszavazol?

További vetítőoptikás őrületek:


Moziból fényképezőre: (Petzval) Zeiss Ikon Kinostar 10cm adaptálás és teszt

Branded content: Leitz Elmarit-P 2.8/150 adaptálás és teszt (M42/GFX)

Hetvenes szovjet nyolcvanból, húszas házzal: OKP6-70-1 1.8/80 építés és teszt

Steampunk időutazó: Zeiss Kipronar 12cm f/2.1 adaptálás és teszt

A nagy Hektor: 120mm f/2.5 adaptálás és teszt

Termetes triplet: Leitz Wetzlar 200mm adaptálás és teszt

Made in Hungary: MOM Budapest 1.8/50 építés és teszt

Egy jó Rodenstock: Heligon 100mm építés és teszt

Fiatal Petzval: Zeiss Ikon Kinostar 12,5cm serie IV adaptálás és teszt

Festőművész: Rodenstock XR-Heligon 68mm f/1.1 (építés és teszt)

Pofonegyszerű trioplanpótló szer: T-3 triplet (építés és teszt)

Meopta Stigmar XX 1.5/100 adaptálás és teszt

A tornasor közepe: LOMO 2/100 építés és teszt

Német örvény: Zeiss Kipronar 1.4/50 adaptálás és teszt

Középformátumú triplet: Edar 2.8/100 adaptálás és teszt

Magyar csavar: MOM Budapest KINGA 1.5/50 adaptálás és teszt

Hazai vonatkozás: MOM Budapest 1.7/35 vetítő építés és teszt

Leitz Hektor 85mm f/2.5 adaptálás és teszt

Leitz Colorplan 90mm f/2.5 adaptálás és teszt

Gyöngyszem keletről: OKP 1-100-1 1.8/100 vetítőoptika adaptálás és teszt

Átlát a szitán: Rayxar 0.75/50 röntgenoptika adaptálás és teszt

Az orosz Trioplan: Triplet-5M 2.8/100 építés és teszt

Az óriásvetítő: 35KP 140mm f/1.8 építés és teszt

Bubicsászár: Pentacon AV 2.8/150 építés és teszt

2in1 portré&makró vetítőobjektív körfénnyel: Pentacon AV 2.8/100 építés + teszt

Filléres buborékgyáros házilag: Pentacon AV 2.8/80 építése Canon EF-re

Okos megoldás kis szenzorra: KP16 1.2/35 „Töcsi” vetítőoptika (átalakítás + teszt)

Nehézsúlyú vetítőobjektív: Meometar 50mm f/1 E-mount

Vetítőoptika képalkotás pro-kontra

Vetítőoptikából valódi objektív (RO-109-1A)

Vannak még itt további érdekességek is:


Kodacolor VR 100: fellelt tekercs új és régi képekkel

Nikon extravaganza

Szubjektív: így váltottam Sony fullframeről Fuji középformátumra

Kiszínezett történelem: Terra Nova 1910-1913 (Scott antarktiszi expedíciója)

A gép alkot, az ember pihen

Ezek a leképezési hibák rontják el a napodat

Miért emelkednek ilyen meredeken a vintage optika árak?

Hol romlott el a Facebook?

Canon érdekességek és könyvajánló, Bob Shell nyomán

Életem hátterei (TFCD fotózás)

Így tehetsz színessé régi fekete-fehér fényképeket

Évértékelő @2021

TFCD poszt generátor

Lejárt tekercs: Konica FS-1 + Hexanon 1.2/57 + VX200 film

10 kérdés, 10 válasz. 10 éves a hispan’s photoblog

Szabad-e világító sirályt fotózni?

Időutazás: 5 fotós hír 2030-ból

Ilyen volt a fotós OKJ (+all-in-one tétel)

Te is fertőzött lehetsz: támad a vintázs-kór

Így készült a forgó Parlament

A legöregebb objektív, amivel valaha fotóztam (Petzval kaland)

Hogyan készül a minibolygó (és a csőpanoráma?)

Gangvadászati kisokos

Évértékelő @2020

Hogyan állj pont szembe a Parlamenttel?

Milyen objektívvel fotózzak portrét?

Miért működnek az objektívek?

Ezért imádod a vintage objektíveket

Évértékelő @2019

Hogyan és miért válassz (egy) analóg/vintage rendszert magadnak?

Robbantott ábra kisokos

Balkán Disney

Képzelt beszélgetés egy TFCD/portré fotózás előtt, alatt és után

8 kocka egy közel 100 éves, középformátumú Zeiss Ikonnal

A szürke színei

Sony A7III: a mirrorless jelene és jövője

In memoriam Mamiya ZE

13 különleges kamera a fotózás történetéből

Miért radioaktív az objektívem?

Kezdő fotós kisokos

A 60 utolsó fotó a bontásra ítélt Olimpia Szellemhotelből

A kamu vörös karika pszichológiája

Pirosszka (ingyom-bingyom TFCD fotózás)

Viltrox EF-NEX III gyorsteszt

A boldog fotós lájk nélkül él

10 tipp régi objektív vásárláshoz

Mi a gond a modern objektívekkel?

Így ölte meg az A7 a DSLR-emet

35mm történelem

További cikkek...

Köszönetnyilvánítás

Az objektívet köszönöm Flender Jánosnak. A kódolásban nyújtott segítséget köszönöm Pintér Zsoltnak.

BIO

A cikk szerzője 2011-ben kezdett fotózni. A mai napig abszolút amatőrnek vallja magát, aki sokkal inkább az alkotás öröméért, mint bármilyen javadalmazásért dolgozik. Végigjárta a digitálisok ranglétráját (350D, 20D, 50D, 5DMII, A7, A7II, A7III, GFX 50S II), de egyre többet játszik analógokkal is. Időközben rájött, hogy az optika sokkal fontosabb, mint a váz. Valamiért ösztönösen szereti a mirrorlesst és a minél egyszerűbb, de agyafúrtabb megoldásokat. Saját magára a "géptulajdonos" megjelölést szereti alkalmazni, ami jobban lefedi technikai részletek iránti rajongását. 2021-ben okleveles fotográfus lett, legyen ez akár jó, akár rossz dolog.

Manuális objektívekkel 2014 eleje óta foglalkozik, 2015-ben pedig összegyűjtötte és letesztelte a legtöbb elérhető árú 50mm-es optikát. Nem csak gyűjti, de szereti, javítja, és használja is objektívjeit, hiszen a vitrinben tartott felszerelésnek csak ára van, nem pedig értéke. Ha hívják, örömmel osztja meg tapasztalatait és élményeit személyesen is élő előadásokon vagy a vintage pub személyes találkozóin, ezen felül pedig szorgosan építi az online is elérhető tudásbázist.

A fotózásnak minden lépését fontosnak tartja, ezért a gondolat teremtő erejéről és az alkotás önmagára visszamutató értelméről és boldogságáról is sokat lehet hallani nála. Ha csatlakoznál hozzá, a vintage pubban általában megtalálod, a pult mellett rögtön jobbra. Tovább...

hispan's photoblog C 2011-2024 (eredeti megjelenés: 2019. március 2., utolsó módosítás: 2019. március 2.)