rekeszek javítása

A vintage optikák mechanikailag leginkább összetett része a rekesz, amit - típusoktól függően - sokféle megbetegedés érinthet.

A leggyakoribb eset a zsíros/olajos lamella, mely vagy záródik, vagy teljesen nyitott állapotban ragad. Utóbbi esetben a rekeszmozgató mechanika rugóereje nem képes felvenni a harcot a lamellák nagy felületen való összetapadásával, így nem lehet rekeszelni. Előbbi esetben a rekesz ugyan még zár, de a lamellák felületén egyértelműen zsíros lerakódás látható.

A lamellákon lévő olaj/zsír nem csak azért probléma, mert esztétikailag csúnya. Egyrészt idővel korrodálja a fémet, másrészt felpárologhat a szomszédos lencsefelületekre, ami ráadásul olyan áttetsző, folyamatos olajpára-réteget hoz létre az üvegen, ami elsőre észrevétlen marad, mégis lágyítja a rajzolatot. A harmadik gond az olajos lamellákkal az, hogy az automata rekesz lassan fog nyílni/záródni.

A lomha rekesz nagy probléma, ha filmre is akarsz fotózni az optikával, hiszen ha nem a megfelelő pillanatban (az expozíció pillanatában, a zár lefutása alatt) van zárva az összes rekeszlamella, akkor hibás lesz az expozíció, nem fog stimmelni a fénymérés korábbi eredménye, és a fotó túlságosan világos lesz. Az alábbi, lassított videómon láthatod, milyen precíz tánc egy filmes fényképező egyetlen expozíciója:

A letapadó rekeszlamellák szinte folyamatos problémát jelentenek a Carl Zeiss Jena optikák majdnem minden generációjánál (még a későbbi Prakticaroknál is), de különösen a zebra és MC/redlabel kiviteleknél, mert ezeknél a bonyolult rekeszmechanika és a lamellák belülről részben nyitott házzal rendelkeznek, ahova könnyen bejut az évtizedek alatt párolgó fókuszmechanika-kenőanyag. Ilyen esetben a lamellaház teljes bontása, a lamellák egyesével történő tisztítása szükséges. (Ezen a videón láthatsz egy hasonló műveletet, egy presetes rendszerű optikánál.)

A vintage optikák általában presetes vagy automata módokkal vannak ellátva. A presetes állításnál közvetlen mechanikus kapcsolat van az állítógyűrű és a rekeszlamellák között, így bár ezek letapadni nem tudnak, kiugorhatnak a helyükből, ha a zsíros tapadás félrehúzza őket. Ez a probléma szinte minden orosz presetes optikát érint (Jupiterek, Tairok, Heliosok, stb.), de például sok presetes P6-os optikát is (MOG Orestegor 300mm, Pentacon 500mm, stb.).

Az automata rekeszbeugrasztós optikáknál általában van A/M kapcsoló, ami képes az automata és a manuális mód állítására. Ezek apró mechanikus alkatrészekből álló szerkezetek, amik könnyen meghibásodnak. Gyakori, hogy eltörik vagy kinyúlik bennük egy rugó, mely így már egyáltalán nem, vagy csak részben működik. Ilyenkor csere és a rugóerő beállítása szükséges (utóbbi azért fontos, mert a filmes fényképező blendemozgató szerkezete is egy bizonyos - gyárilag megadott - ellenállásra számít az optika felől). Bizonyos típusoknál (pl. S-M-C és SMC verziós Takumarok) az A/M kapcsolóhoz további mechanikus részek (csillapítás, biztonsági pöcök) is kapcsolódhatnak.

Ha tudok neked segíteni vintage optikád rekeszének helyreállításában, keress bátran az alábbi elérhetőségeken:

Olvasnál még a régi objektívek rekeszeinek működéséről? Az alábbi tudásbázis-cikkben megteheted:

Milyen más szervizes témakör érdekel még?