Nikon tudásanyagok

Ki ne ismerné az egyik leghíresebb japán gyártót, a Nikont? A cég története egészen 1917-ig nyúlik vissza, amikor is Nippon Kogaku K. K. néven optikagyártóként kezdték meg működésüket, 1921-től német szakmai segítséggel fejlesztettek: nyolc Zeiss mérnök (köztük Heinrich Acht, Hermann Dillmann és Max Lange) is dolgoztak első gyárukban, hogy fejlett fotográfiai objektíveket alkothassanak. Kakuya Sunayama, a Nikon objektívtervezési osztályának vezérigazgatója 1928-ban látogatott Németországba, és hazahozott magával egy Carl Zeiss 50mm f/4.8 tripletet, amit aztán szétszedtek, tanulmányoztak és lényegében lemásolták, így 1929-re Nippon Kogaku elkészítette első prototípus-objektívjét, amit Anytarnak neveztek el. Ezt később 75mm-es, 120mm-es és 180mm-es változat is követte, amikből 1932-re kinőtt a Nikkor jelzés. Korai éveikben több más cégnek is szállítottak objektíveket, mikroszkópokat és távcsöveket, többek között a Canonnak is.

A második világháború időszakában a kormány a céget jelölte ki fő beszállítójának. Ez a hatalmas megrendelés-állomány eredményezte a vállalat méreteinek növekedését. Immár 19 gyárban 23.000 alkalmazottjuk dolgozott. A nagyközönség számára csak az ipari és tudományos felhasználású eszközök sikere után váltak ismertté. Az 1950-es években már egészen 700mm-ig találhattunk fényképezőgépekhez való optikákat a kínálatukban, bevezetve a korábban a mikroszkópjaikon használt Nikko név után a Nikkor megjelölést.

A harcokat követően - hasonlóan más hazai gyártókhoz - úgy döntöttek, hogy saját fényképezőgépet is alkotnak optikáik mellé. Szerény keretek között, mindössze 1.400 emberrel indult meg a "civil" élet a Nikonnál. A Nikon I. csak 1948-ban került forgalomba, ismertsége pedig a koreai háborút fényképező amerikai riportereknek volt köszönhető, akik ebben az időszakban fedezték fel és tették világhírűvé a japán optikai ipar termékeit.

Mire a távmérős megoldások érdemben felvették a versenyt a Leica és a Contax gépeivel, szárnyait bontogatta az SLR korszak. A Nikon időben vette észre az új lehetőséget és piacot, és az 50-es és 60-as években folyamatosan szálltak be a tükörreflexesek éledő versenyébe. 1959-ben bemutatkozott a Nikon F, mely mérföldkő lett, és iránymutató volt a következő évtized fejlesztéseihez is (cserélhető kereső, beugró blende, modern bajonett, stb.). A sors fintora, hogy az akkor oly modernnek számító F bajonettbe - többszöri módosításokkal ugyan, de - teljesen beleragadt a gyártó, és azt a 2010-es évek végéig sem tudta elengedni, miközben versenytársai már átálltak modernebb, tisztán elektronikus megoldásokra.

A 80-as évek a még szélesebb tömegek eléréséről szólt, így számtalan félprofi és amatőr kategóriás váz is megjelent a gyártó kínálatában, kiváló technikai fejlesztésekkel. Az FA váz mikroprocesszoros vezérlése vagy multipattern fénymérése idővel standarddá vált minden gép esetén. 1988-ban a robosztus F4 váz már 1/8000-es záridőt is kínált, beépített motoros filmtovábbítással. Utolsó filmes gépüket, az F6-ot 2004-ben mutatták be.

A 90-es évek elejére a konkurens gyártók autofókusz-fejlesztéseinek hála a Nikon manuális gépei piaci hátrányba kerültek. Az F bajonett korlátai miatt kénytelenek voltak a vázmotoros fejlesztések irányába menni, amik már eleve koncepcionális korlátokat szabtak (ezzel a módszerrel később sem az USM, sem az STM fókuszmotorok nem voltak integrálhatóak). A Nikonos tábor lassú apadásnak indult.

A digitális váltás felemás eredményeket hozott. Az 1999-ben a NASA-val és a Kodakkal történő együttműködés után megjelent D1 bár csábító gép volt, továbbra is F bajonettes maradt és csak APS-C szenzorral szerelték. 2005-ben egy kisebb szemléletváltás ugyan hozott sikereket és friss tábort a cégnek, és egy időre újra a Canon komoly konkurenciájává váltak, a mirrorless forradalom és a Sony piachódítása miatt mostanra azonban a Nikon a dobogó harmadik helyére szorult, és pénzügyi problémák is felmerültek a cégnél.

A Canonhoz hasonlóan a Nikon is "átaludta" a mirrorless forradalmat, és piaci részesedésének csökkenése közepette, késve vágtak bele a MILC korszakba. Bár a 2020-as évek elejére a Z rendszer bevezetésével és a DSLR-ek fejlesztésének leállításával igyekeztek behozni lemaradásukat, jelenleg kérdéses, mit hoz számukra a jövő.

A cikkek között olyanok is szerepelhetnek, melyek nem kifejezetten a gyártóhoz kapcsolódnak, de tartalmaznak tőle származó eszközöket, vagy más kapcsolatban állnak vele.