hispan's photoblog
              tudásbázis
              vintage pub
              műhely
              frissességek

    hispan's photoblog   |   műhely   |   feliratkozás

h

hispan's photoblog

F

10 kérdés,
10 válasz.
10 éves a hispan’s photoblog

Ti feltettétek, én megválaszolom őket. Jubileumi minifoteles szülinapi különkiadás.

Hogyan, miért, merre, meddig, honnantól, milyen szélesen, mennyire gyorsan, egyáltalán mennyiért és Mekk Elek? Minden kiderül a csodálatos centenáriumi cikkben, csattogjanak a cintányérok!



Honnan származik a hispan név?

Muszáj ezzel kezdenem a sort, mert ennyi év alatt rajtam kívül összesen csak két ember lett beavatva a titokba, ami egyébként minden bizonnyal kiábrándító valóságot fed. Vagy legalábbis nem olyan izgalmasat, mint gondolnád.


Olvastad már a friss cikkeket a tudásbázisban?

Nem tudok spanyolul és a válasznak nincs köze az Ibériai-félszigethez sem. Életem során sosem voltam nagy számítógépes játékos, teljesen kimaradtam a mostani gamer hisztiből lázból is, viszont van egy program, ami mindig elkísért. Ez az Age of Empires II. nevű, középkori témájú stratégiai szoftver, aminek első kiegészítőjétől, a The Conquerors változattól kezdve én majdnem mindig a spanyol civilizációt választottam.

A történet viccesebb része, hogy ahogy minden történelmet tanuló ember, úgy én is végigmentem a politikai paletta bizonyos szélsőségein (hogy végül egészséges centrumba jussak), ennek egyik látványos kilengése pedig általános iskolás éveim alatt a bal oldal volt. Ekkoriban (nagyon szerényen) Spanish Lenin nicknéven játszottam a számítógép ellen (mintegy a spanyol nemzet sosem volt, gigantikus balos politikai vezetőjét megtestesítendő - mentségemre szóljon, hogy kb. 14 éves voltam).

Ám amikor először internetünk lett otthon (ez nagyon későn, gimnazista éveim legvégén történt; sokan talán még emlékeznek az Axelero és az ADSL kifejezésekre), és felmentem az MSN Gaming hálózatára, hogy más játékosokkal online játsszak, a rendszer - érthető okokból - nem engedte regisztrálni az addig használt nevemet. Felajánlott viszont rá rímelő változatokat, többek között a hispan1 nicket is. Ez megtetszett, mert angolul jól hangzott. Ez lett az első “hispan”, így pedig kicsit később az első regisztrált domain nevem is. Ez pár évvel később egyszerűsödött hispan.hu-ra, már az egyetemi éveim alatt.

Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy a hispan kifejezést nem is én választottam magamnak. Szégyen és gyalázat!

Rám ragadt, bár azt tudnod kell, hogy az életben senki nem hív így (kivéve talán azokat, akik már eleve így ismertek meg, de őket bosszúból a vezetéknevükön szólítom).



De akkor mi az igazi neved?

Kedvenc kérdésem, már csak azért is, mert minden képem vízjelében ott van, illetve minden tudásbázis-cikk legvégén is szerepel. Szóval meghagyom neked a felfedezés örömét, nem lesz nehéz feladatod. :)



A hispan “dolog” egy ember,
vagy többen vagytok?

Számomra valamiért mindig magától értetődő volt, hogy az oldalon megjelenő tartalmakat 99,9%-ban én csinálom, ám évről évre még a legközelebbi rokonaim és barátaim is feltették a kérdést, hogy kikből áll a “csapat”?

Az igazság az, hogy az operatív munkában nincsen “csapat”, hacsak Keresztes Samut nem számítjuk ide (de Samu főleg csak eszik). A tudásbázis eddig megjelent 117 cikkét mind a 2.827.139 karakterrel nagyrészt egyedül írtam. Ha kicsit jobban koncentrálok, ebből kijött volna már három doktori disszertáció is.

Másfelől szeretem azt gondolni, hogy a “hispan” kifejezés inkább egy ügyet (a letűnt múlt fotós kincseinek újra-felfedezése, megmentése és használatba vétele) jelent, mintsem egy embert. Ilyen értelemben erkölcsi közösséget és szoros brand-testvériséget vállalok Batmannel.

Bár az alkotás és a szerelések java magányos tevékenység, el kell mondanom, hogy ez nem sikerülhetne anélkül az inspiráló környezet nélkül, amiben nap mint nap létezhetek. Számtalan barátomat kellene itt megemlítenem, hogy teljes lehessen a kép, ám erre sem emlékezetem, sem a hely nem lesz alkalmas, így ki kell emelnem sokakat.

Elsősorban természetesen meg kell köszönnöm édesanyának és édesapának, hogy gyerekkoromban elkövetett hajmeresztő károkozásaim ellenére nem csaptak agyon, és ma - nekik hála - objektívekre költhetem a fizetésemet. Az ifjúkori folyamatos szerelésekben, barkácsolásokban, fúrásokban, faragásokban, robbantásokban, gyújtogatásokban és egyéb őrültségekben teljes szerszámos szekrényével támogatott apu, illetve állandó társam volt Samu Balázs barátom is. Ezek a tapasztalati gyökerek mélyen kapaszkodnak, hogy a "dobd el és vegyél újat" viharos és gyorsan változó világában a "szereld meg és használd tovább" időtlen tölgyfájaként létező szerelőműhely stabilan működhessen és optikákat menthessen.

Ahogy anno a friends&brands sorozatban (a linken lejjebb görgetve) is megemlékeztem róla, Urbán Balázs, Hegyi Júlia Lily, Benedek Lampert és Tóth Gábor Szabolcs segítsége és kritikái nélkül sokkal nehezebb lenne az életem. Az évek alatt nagyon sokat tanultam Varga Róberttől, Kerekes Miklóstól, Balog Brigittától és Kurucz Györgytől arról, hogyan érdemes a világ dolgaihoz állni. Fotós szárnyaim bontogatása idején hatalmas segítséget jelentett testvérem, Horváth Milán és Lőrincz Szilvia bátorítása. Később, ahogy a tudásbázis beindult, az első anyagok írásakor felbecsülhetetlenül fontos volt Kupcsik Dóri közreműködése. Az azóta eltelt években a Vintage Pub közösségének tagjai, de kiemelten Pap Gyula, Illés András, Kovács József és Róka Zoltán nagyon sokat segítettek.

Az alkotások létrejötte során volt szerencsém megismerni Márföldi Esztert, Honti Ágit, Kovács Katát, Gelner Tivadart, Meczner Tímeát, Baráth Adélt, Zémann Nikolettet, Gorka Mártont, Kunsági Kingát, Kukta Dórát, Horváth Petrát, Ficsor Anikót, Juhász Rebekát, Kóró Annát, Farkas Julcsit, Kurucz Dominikát, Papp Dórit és Bodai Alexandrát, akiknek a fényképező mindkét oldalán nagyon sokat köszönhetek. És ha már volt szó a másik oldalról: a portré-szekció természetesen nem működhetne állandó modelljeim nélkül, akik közül külön hálával tartozom Szlávik Orsolyának, Füzik Mirának, Szvetnik Katalinnak, Szabó Zsuzsinak, Megyeri Brigittának, Tarnóczi Esztinek, Sventek Vivinek, Szenczy Alexandrának, Nagy Zsófinak, Baji Vivinek, Takács Nikolettnek, Gruhala Patríciának és Samu Annának, hogy a kamerán kívül is elviselnek, ami nagyon jól esik.

Az OKJ-s képzés alatt rengeteget tanultam Fodor Dánieltől, Pesti Pétertől, Nyúl Zsuzsannától, Dvorszky Anikótól és Belicza Lászlótól, és persze csoporttársaimtól is.

A weboldal kialakításához általában csak ötleteim vannak, így Pintér Zsolt programozói segítsége nélkül ma aligha fogyaszthatnátok a tartalmakat online. Bár magam is ebben a szakmában tevékenykedem, mégis fontos kiemelnem a blog marketingtevékenységéhez nyújtott ötletek és támogatás okán Vavrek Balázst és Sütő Edinát, akik számtalan meglátással járultak hozzá a gördülékenyebb kommunikációhoz. A világ legjobb főnökeként Nietschné Gadányi Máriát is mindenképpen szerettem volna megemlíteni. Analóg ügyekben nagyon sokat segít nekem a Cafe Analog, semmiképpen sem hagynám ki őket. Szükséges szólnom Gábor úrról is, aki egy-egy nehéz nap végén tudja, mit érdemes tölteni a poharakba, hogy létrejöjjön a magyaros mindfullness élmény és pihenés.



Neked a fotózás a munkád?

Nem, nem ebből élek. A vintage optikákkal kapcsolatban folytatott értékmentő tevékenység nekem sokkal inkább küldetés, amire örömmel áldozom az időmet és az energiámat, természetesen nem csak az objektívek megjavítása közben, hanem az itt megszerzett tudás (reményeim szerint) szórakoztató formában történő átadása által is. Papírt arról, hogy “fotós” vagyok, hivatalosan csak idén szereztem.

Civilben marketingesként működök immár 9 éve, jóllehet végzettségem szerint történész vagyok. Történelem-kommunikáció-pedagógia BA, had- és fegyvertörténet MA diplomával, valamint 4 év doktori kutatással, egy félbehagyott disszertációval és 1,5 év egyetemi tanítással a bölcsész pályaelhagyók sorát erősítem, bár azt nem győzöm hangsúlyozni, hogy összességében minden, amit csinálok, valamilyen formában az univerzális bölcsész tudás kamatoztatása (ilyen a marketingben a szövegírás vagy képzések során a prezentáció/előadás is).

Az utóbbi években igyekeztem a marketing mellé vezetéssel kapcsolatos tudást is felszedni, bár a coaching szót félek leírni, mert teljesen elcsépelt és kisiklatott fogalom lett.

Kb. 13 évesen kezdtem el elméleti fizikát és kozmológiát olvasni, ez a szenvedélyem pedig a mai napig tart. Bár matekból rettenetes vagyok, így a természettudományos pálya szóba sem jött, mindig lenyűgöz a csillagászat, az univerzum történetének kutatása, a valóság tudományos alaposságú feltárása és megértése és minden, ami az emberiség tudását valamilyen formában bővíteni tudja. Csapongó képzeletem okán, és az előbbiekkel összefüggésben imádom a jó scifit is.

Talán azért szeretem ennyire a fotózást, mert egyéb érdeklődéseim határán van, azok keveréke. A 19. század közepén, amikor a fotográfiai eljárásokat feltalálták és tökéletesítették, nem véletlenül nevezték e területet művészet-tudománynak.



Hogyan jött létre a blog és a tudásbázis?

Egy szóban: organikusan. Több szóban pedig: az aktuális tartalmak feszegették a kereteket.

Amikor 10 éve megvettem az első tükörreflexes gépemet, egy Canon 350D-t a KIT 18-55-ös obival, semmi sem tudtam a fotózásnak sem a történetéről, sem az elméletéről, sem a gyakorlatáról. Három évig csak hobbiból kattingattam és nem is vettem semmilyen új felszerelést. Valamikor ebben az időszakban csináltam meg a facebook-profilt, és mivel a “photography” kifejezés már akkor elcsépelt (és indokolatlan) volt, photoblog lett a “titulus”. Őszintén mondhatom, hogy ekkoriban még senkit nem érdekelt, hogy mit csinálok (és ezt nem is csodálom).

A 350D után jött egy 20D (azt szorongatom éppen a fenti képen), majd egy 50D, ezt követően pedig egy 5DMII, és talán utóbbival párhuzamosan robbant az érdeklődésem a vintage optikák irányába is. Emlékszem, hogy az első vintage objektív, amit az eBayről rendeltem, egy Jupiter-3 volt, amivel persze semmire sem mentem, mert nem is lehetett felrakni DSLR gépekre. (Érdekesség, hogy ez az optika Pap Gyulához került, akit akkor ismertem meg. Később jóban lettünk, és amikor már MILC masinával használni is tudtam, a róla szóló cikk erejéig “visszakölcsönözte” nekem az objektívet. Az élet útjai kifürkészhetetlenek.) Ilyen kevésen múlik a sors: a Jupiteren (és a saját hülyeségemen) jól felhúztam magamat, és majdnem ez lett az első és utolsó vintage optikám (szerencsére végül nem, mert vettem egy Takumart).

A régi optikák világának felfedezése számomra hatalmas kaland lett. Bár már akkor éreztem, hogy maga a fotózás nem a felszerelésről szó, a technika iránti kíváncsiságomat maximálisan kielégített az, hogy havonta tudtam új dolgokat kipróbálni. Ebből született az első igazi tudásbázis cikk is, a nagy 50-es teszt, ami számomra is meglepő népszerűségre tett szert igen rövid idő alatt.

Akkor úgy voltam vele, hogy van még pár érdekes téma, amikről jó lenne írni, de nem terveztem semmi komolyat. Végül az azóta eltelt hat évben gyakorlatilag havi szinten jelentek meg cikkek (nem csak vintage optika témában, de számtalan más kérdést is körüljárva). Ennek fontos eleme volt például a vetítőoptikák világának feltárása, számtalan típus adaptálásán és tesztjén keresztül.

A vintage kalanddal párhuzamosan zajlott a mirrorless forradalom is, amibe sikerült idejekorán belecsöppenni. Lenyűgözött az a szemléletváltás, ami akkor már régen esedékes volt a digitális fotózás világában, és úgy éreztem (és érzem a mai napig is), hogy a történelem részese lehetek egy olyan korban, amikor a filmes fotózást évtizedekig uraló SLR technológia (remélhetőleg méltósággal) leköszön és átadja a helyét a körülmények és lehetőségek fényében valami sokkal logikusabbnak, egyszerűbbnek és letisztultabbnak. Emlékszem, hogy amikor az első A7/A7II cikkem megjelent, sokkal több volt az ellenző, mint a támogató. Az A7III anyagom idejére már egálban volt a két tábor, azóta pedig szinte mindenhol többségbe kerültek a “laposgépesek”.

Még egy fontos vonalat kell kiemelnem a blog történetéből, ez pedig a vintage optikákkal párhuzamosan a filmes fotózás feltámadása (ez természetesen egy független jelenség). Örömmel veszek részt ebben is, jóllehet csak a magam szerény kapacitásával és minőségével élem meg a dolgot. Ennek ellenére az ezzel kapcsolatos utazásaimról is szívesen adok számot nektek a vonatkozó tudásbázis-cikkekben.

Az évek során folyamatosan nyíltak meg (és haltak el) az új platformok és csatornák, amiken keresztül kommunikálhattunk egymással, így nem veszem sorra, mikortól volt például Instagram vagy LinkedIn oldala a blognak. Azt gondolom, a tartalom és a benne rejlő érték a fontos, amit az adott felülethez érdemes igazítani, de semmiképpen sem a platform határozza meg, mikor, mit és mennyit kell mondanod.

Bár a cikkek java technikai szemléletű, folyton hangsúlyozom, hogy a fotózás egy alkotó művészeti ág (valamilyen formában még az alkalmazott fotográfia is), ezért az egyéni látásmód, a tapasztalat és felkészültség, a saját ötletek és a szépérzék sokkal fontosabbak, mint a felszerelés milyensége.



Hány éves vagy?

Ezt nem illik megkérdezni senkitől, de annyit elárulhatok, hogy élőben 24 évesnek nézek ki, ez a becslés pedig pontosan 10 évet téved (így vagy 14, vagy 34 az igazság - a helyes megfejtés beküldői között Keravill vásárlási utalványt sorsolok ki).

Ezen a képen egy éves lehetek, és azt követően vagyok látható, hogy pont nem kaptam elvtársi homlokcsókot Kádár Jánostól, amiért szemrehányó pillantásokkal élek szüleim és a párt felé.

Szerintem ekkor voltam a leginkább vállalható, azóta már csak lefelé tart a szekér. Így emlékezzetek majd rám.



Mik a terveid a jövőre vonatkozóan?

A blog történetének eddigi 10 éve alatt rengeteg változás, előre nem látott esemény, boldog és szomorú percek sokasága zajlott le a háttérben. Ezeket magánügynek gondoltam és gondolom. Viszont mindezek közben is biztosan éreztem, hogy szeretem, amit csinálok, és így van is értelme.

A jövőre vonatkozóan is csak ennyit ígérhetek: nektek hasznos formában próbálom megélni a fotózás és alkotás pillanatait, és igyekszem átadható tudássá kovácsolni mindazt, amit érdemes.


[X] hirdetés

A tudásbázis anyagai ingyenesek lesznek, amíg csak bírom szusszal. Bár a növekvő forgalom és az egyre több felemésztett idő miatt az üzemeltetés mindenféle értelemben vett költségei nőnek, a (minden cikk végén megjelenő) lelkes támogatóknak hála ingyenesen hozzáférhettek az anyagokhoz. Itt is külön köszönöm a vintage világ hőseinek hozzájárulásait a küldetésemhez. ♥



Mik a kedvenc filmjeid?

Legyen egy nem fotós téma is. Ez egyébként nagy fejtörést okozott nekem, mert az ember ízlése idővel változik, ezért szükségszerűen lekerülnek az efféle listákról olyan művek is, amiért fáj a szívünk. De vegyünk egy aktuális best-of válogatást, SPOILER ALERT (a trilógiákat egy tételnek tekintem):



Mit javasolnál valakinek,
aki most kezdi a fotózást?

Találd ki, hogy mit akarsz mondani. Ennyi a lényeg.

A fényképezés ugyanis - ellentétben az általános vélekedéssel - nem arról szól, hogy megörökítsd a pillanatot. Lefotózni valamit technikailag kifogástalanul, ami egyébként is szép, önmagában még nem alkotás. Ha nem tudod megfogalmazni, hogy te magad mit akarsz kifejezni a témáidon keresztül, vagy mi az az alapvető mozgatórugó, ami miatt fényképezel, akkor várj még egy kicsit ezzel a fotózás dologgal.

Ha megvan az alapvető motivációd, akkor nem fogod összetéveszteni a fényképezést a felszereléssel. A felszerelés a gondolataid és az akaratod szolgálatában kell, hogy álljon. Amíg viszont nincs vezérfonalad, addig a korunkban uralkodó technikai szemlélet fog beszippantani, ami nem vezet téged sehová.

Persze ez csak az én véleményem.



Honnan jönnek az ötleteid?
Gyűjtöd őket valahol?

Összességében szerintem elég limitált azon lehetőségek száma, ahonnan az embernek valódi inspirációi lehetnek. TV-t sosem nézek és személyes Facebookom sincsen idestova 5 éve, az ezzel nyert napi több óra időt viszont általában olvasásra "pocsékolom".

Átlag heti 1-2 könyvet olvasok ki, elsősorban kozmológia, fizika, MI- és agykutatás, önképzés és fotográfia témákban, de hogy olyan is bekerüljön a rendszerbe, amit én magamtól nem vennék meg, elolvasok minden Poket könyvecskét is és szépirodalmat, amit az ismerőseim javasolnak. Az olvasásnál nincs jobb képzeletfejlesztő módszer, mert magadnak kell vizualizálni az információkat. Az olvasás segít abban is, hogy alvás közben sokkal többet álmodj, ami szintén új ötleteket ad.

!

Összességében ha sok és sokféle tartalmat viszel be a fejedbe (ez lehet könyvön kívül persze más eszköz is), akkor az formálja a látásmódodat és a valóság több rétegét tudod észrevenni egyszerre. Nekem ez a legnagyobb inspirációs forrás: a lehető legszélesebb asszociációs háló.

Az ötleteimet általában magamnak küldött emailek formájában gyűjtöm, ezek az emlékeztetőim. Addig várnak az inboxomban, amíg meg nem valósítom őket.



Mik a kedvenc optikád?

Erre a kérdésre nem itt fogok válaszolni, egyrészt mert ez már a 11. kérdés, másrészt meg mert erről már írtam neked egy cikket, és folyton változik is a felhozatal.

A legjobb, amit tanácsolhatok, hogy kövess be Facebookon és Instán, mert ezeken a felületeken napi szinten láthatod, mit aprítok éppen (a képeknél mindig jelölöm a használt optikát).

Ha kérdésed maradt még, zaklass bátran elérhetőségeimen. Remélem, hogy a következő 10 évben is együtt utazunk!

A fény legyen veletek!


Mutasd meg másoknak is, hogy mit találtál:


Share



Hasznos tudást kaptál?

Legyél te is a vintage univerzum hőse! A tudásbázis anyagai ingyenesek és mindig azok is maradnak majd. Viszont a weboldalnak és minden hozzá kapcsolódó csatornának vannak fenntartási költségei. Ha szeretnéd segíteni a régi objektívek megmentését és bemutatását célzó munkámat, hozzájárulhatsz egy általad választott összeggel. A támogatást PayPal.me segítségével biztonságosan tudod elküldeni:

Köszönöm, hogy segítetted a tudás terjedését! Ha a megjegyzés rovatban megadtad a nevedet is (nem kötelező), szerepelni fogsz a hősök között: Rostás Csaba, Kováts Péter, Szász Márton, Hunyadi Áron, Tipold Gábor, Gyarmati Balázs, Tamás Éva, Zsoldos Tibor, Hajdu Máté, Horváth Kitti, Szlávik József, Tordai László, Keserű Gergő, Keresztes László Péter, Somogyi László, Rácz András, Szántó Sándor, Zubán Gergely, Erhardt Balázs, Kovács Attila, Magyar Antal, Szabó József, Máté Gyula, Boros András, Vaszkun Gábor, Erhardt Balázs, Kirner Richard, Tímea Bokodi, Káposztás Viktória, Bóka Zsuzsa, Hargitay Zoltán, Koncz Benő, Zubán Gergely, Josef Tiglezan, Gábor Balázs, Papp György, Bakos Béla


Ha maradt még bármi kérdésed, vagy elmondanád véleményedet, várunk a Vintage Pubban és a blog facebook-oldalán.



Érdemes követni:



Vannak még itt további érdekességek is:


Lejárt tekercs: Konica FS-1 + Hexanon 1.2/57 + VX200 film

10 kérdés, 10 válasz. 10 éves a hispan’s photoblog

Szabad-e világító sirályt fotózni?

Időutazás: 5 fotós hír 2030-ból

Ilyen volt a fotós OKJ (+all-in-one tétel)

Te is fertőzött lehetsz: támad a vintázs-kór

Így készült a forgó Parlament

A legöregebb objektív, amivel valaha fotóztam (Petzval kaland)

Hogyan készül a minibolygó (és a csőpanoráma?)

Gangvadászati kisokos

Évértékelő @2020

Hogyan állj pont szembe a Parlamenttel?

Milyen objektívvel fotózzak portrét?

Miért működnek az objektívek?

Ezért imádod a vintage objektíveket

Évértékelő @2019

Hogyan és miért válassz (egy) analóg/vintage rendszert magadnak?

Robbantott ábra kisokos

Balkán Disney

Képzelt beszélgetés egy TFCD/portré fotózás előtt, alatt és után

8 kocka egy közel 100 éves, középformátumú Zeiss Ikonnal

A szürke színei

Sony A7III: a mirrorless jelene és jövője

In memoriam Mamiya ZE

13 különleges kamera a fotózás történetéből

Miért radioaktív az objektívem?

Kezdő fotós kisokos

A 60 utolsó fotó a bontásra ítélt Olimpia Szellemhotelből

A kamu vörös karika pszichológiája

Pirosszka (ingyom-bingyom TFCD fotózás)

Viltrox EF-NEX III gyorsteszt

A boldog fotós lájk nélkül él

10 tipp régi objektív vásárláshoz

Mi a gond a modern objektívekkel?

Így ölte meg az A7 a DSLR-emet

35mm történelem

További cikkek a tudásbázisban...

A kódolásban nyújtott segítséget köszönöm Pintér Zsoltnak.

BIO

A cikk szerzője 2011-ben kezdett fotózni. A mai napig abszolút amatőrnek vallja magát, aki sokkal inkább az alkotás öröméért, mint bármilyen javadalmazásért dolgozik. Végigjárta a digitálisok ranglétráját (350D, 20D, 50D, 5DMII, A7, A7II, A7III), de egyre többet játszik analógokkal is. Időközben rájött, hogy az optika sokkal fontosabb, mint a váz. Valamiért ösztönösen szereti a mirrorlesst és a minél egyszerűbb, de agyafúrtabb megoldásokat. Saját magára a "géptulajdonos" megjelölést szereti alkalmazni, ami jobban lefedi technikai részletek iránti rajongását. 2021-ben okleveles fotográfus lett, legyen ez akár jó, akár rossz dolog.

Manuális objektívekkel 2014 eleje óta foglalkozik, 2015-ben pedig összegyűjtötte és letesztelte a legtöbb elérhető árú 50mm-es optikát. Nem csak gyűjti, de szereti, javítja, és használja is objektívjeit, hiszen a vitrinben tartott felszerelésnek csak ára van, nem pedig értéke. Ha hívják, örömmel osztja meg tapasztalatait és élményeit személyesen is élő előadásokon vagy a vintage pub személyes találkozóin, ezen felül pedig szorgosan építi az online is elérhető tudásbázist.

A fotózásnak minden lépését fontosnak tartja, ezért a gondolat teremtő erejéről és az alkotás önmagára visszamutató értelméről és boldogságáról is sokat lehet hallani nála. Ha csatlakoznál hozzá, a vintage pubban általában megtalálod, a pult mellett rögtön jobbra. Tovább...

hispan's photoblog C 2011-2021 (eredeti megjelenés: 2021. október 29., utolsó módosítás: 2021. október 29.)