Ha emlékszel még a 2023-as Canon 1.9/40-es pancake építős cikkre, akkor emlékszel arra az ígéretemre is, hogy a 2.8/38-as tesót is meg fogom neked mutatni. Fenyegetésemet most beváltom! Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen. Év-milliókig eljár tengelyén, míg egy kerékfogát ujítni kell. Fel hát, világim véd-nemtői, fel, kezdjétek végtelen pályátokat. Gyönyörködjem még egyszer bennetek, amint elzúgtok lábaim alatt. Íme, róla lesz szó:

De mi is történik itt? Mind a 2.8/38, mind pedig az 1.9/40-es Canon objektívek autofókuszos Canon kompakt fényképezőkön, nevezetesen (sorrendben) az AF35ML és AF35M II gépeken teljesítettek szolgálatot. A 40mm-es már csak a fényereje és a karaktere miatt is elég híres konstrukció, így anno nagyon szerettem az építését és a tesztjét is. Ma a kisebb, 38mm-es tesó kerül sorra.

Mit fogunk csinálni? Ki fogjuk operálni a kompakt fényképező optikai blokkját, majd ellátjuk fókuszmechanikával és valamilyen ma is használatos vagy könnyen adaptálható csatlakozással, hogy tudjunk vele digitális gépeken is fotókat készíteni. A donor gép teljesen hibás, így nem kár érte.

Mik a nehézségek? Itt több dolgot is meg kell említenem, mert a 2.8/38-as kicsit más konstrukció, mint az 1.9/40-es.

• Utóbbinak az optikai blokkja egyben volt és azt mozgatta előre-hátra a fókuszmechanika, a 38-asnál azonban külön van az első és hátsó blokk és ezek közül csak az első mozog.
• Emellett a 38mm-es optika esetében a fényrekeszként és zárként is szolgáló (egyszerre különböző mértékben és különböző időkre kinyílni képes, zseniális) lamellák szintén az üvegek között találhatóak, így ezeket majd ki kell operálni.
• Valamint a 38mm-es optika utolsó lencsetagja sajnos nem üveg, hanem kompozit, így nehéz elkerülni, hogy mikrokarcos legyen.

Apropó optikai képletek, íme az 1.9/40 és a 2.8/38 összevetése: az előbbiben öt lencse található öt tagban, az utóbbiban négy lencse négy tagban. Ez majd a képminőségre is hatással lesz...

Amiben a 38-as konstrukció külsőre is eltér a 40-estől, az a lencsevédő kis ablak, ami két reteszt mozgat fentről és lentről. Ezt az építés során mindenképpen szerettem volna megtartani. Hogy sikerült-e, illetve hogy pontosan hogyan zajlott a folyamat, azt ebben a videóban fogom neked megmutatni, mert így egyszerűbb lesz:

@hispansphotoblog #hispansphotoblog #canon #photography ♬ original sound - hispan

A videót megtalálod Tiktokon, Instagramon, Facebookon és Youtubon is.

Röviden összefoglalva: itt a felépítés miatt közvetlenül Sony-E bajonettre dolgoztam (megteszi bármilyen más MILC bajonett is), bár erősen süllyesztett konstrukcióban ez is megépíthető lenne Leica M bajonettel. A Leica M bajonettet azért szeretem használni, mert könnyen és lapos adapterekkel lehet feltenni bármilyen MILC rendszerre.

A lencsevédő kis ablakot egy módosított nyitó-záró mechanikával együtt sikerült megmenteni és használható állapotban tovább vinni az adaptált optikára is.

A fókuszmechanika szerepét egy igen lapos, mindössze 10 és 15,5mm között működő helikoid adja, azonban még ezzel a kicsi bejárt úttal is megvan a végtelentől ## közelpontig tartó, kényelmesen használható fókusztartomány.

Az optika szenzorlefedettsége természetesen fullframe, hiszen eredetileg is 36*24-es kockák kirajzolására tervezték. A sarkok felé persze majd láthatod, hogy erősen kompromisszumos a kép. A teljes fizikai kiterjedése és súlya a lencsevédő mechanizmussal együtt is igen kicsi lett: a közvetlen Sony E bajonettnek hála ez valóban egy pancake objektív APS-C és fullframe vázakon is.

De mire képes terepen az objektív? Ennek megállapítására egy A7II vázra tettem fel, ami nem mai darab, de a szenzorstabis 24 megapixeles érzékelő még mostanában is best buy, ha ilyen formátumon szeretnél manuálozni. A képek vágatlan 36*24-esek, szerkesztés csak a színeket és kis mértékben a görbéket érintette bizonyos fotókon.

Ha röviden szeretném összefoglalni a dolgot, akkor azt mondhatnám, hogy a 2.8/38-as Canont akkor fogod szeretni, ha régi kompakt kamerák képi világát akarod visszakapni korszerű digitális vázakon. A képminősége általában véve - és nem meglepő módon - elmarad az 1.9/40-es tesóétól, de ez nem is meglepő egyrészt az egyszerűbb felépítés, másrészt a műanyag hátsó tag miatt.

A rajzolatra önmagában nem lehet panasz, hiszen egészen korrekt. Ezt az állításomat még akár a sarkok felé közeledve is fenntartom, bár azt aláírom, hogy a saroksötétedés "kompaktosan" erős.

Kompromisszumosabb terület a flarek kérdése. A nagyon egyszerű lencserendszer és a kompozit hátsó tag miatt a szembefényes kontraszt közepesnek mondható. Ugyanakkor persze ha a kompaktos képi világ érdekel minket, akkor ezek a hibák a barátaink lesznek.

A végtelenben levő pontszerű fényforrások leképezése sem egyszerű. Itt nehéz jó rajzolatot kicsikarni, mert ha a fókusz pontosan van beállítva, akkor minimális udvar, halo keletkezik a fények körül. Mivel az optikai blokk a saját végtelen pozíciójában van összeállítva (az első és a hátsó blokk a gyári legkisebb távolságra vannak egymástól), így feltételezem, hogy ez a maximális teljesítménye ebben a kérdésben.

A közelpont ilyen adaptálások esetében attól függ, hogy milyen hosszú fókuszúton dolgozó mechanikát választunk. Ebben a konkrét példában a kb. 5mm-t előre hátra mozgó mechanika is bőven elég az igen kicsi, kb 30-40 centis közelpont eléréséhez. Ez kényelmes napi használatot tesz lehetővé.

A bokeh kicsit maszatos: valahol félúton van a karakteres bokeh-karikák és a szép mosás között, és ez általában nem eredményez szép háttereket. A kompromisszum oka ismét csak az egyszerű lencserendszer.

Bár ez nem egy portréoptika, bátran ijesztegethetünk vele embereket az utcán.

A 2.8-as fényerő nem a világ legjobbja, de legalább egyszerűvé teszi a fókuszálást és biztosan elég lesz az ISO100 is, ha kicsit el akarjuk mosni a dolgokat (rekesszel ugyanis nem tudjuk csökkenteni a bejutó fény mennyiségét, mert az nincsen):

További változatos tesztképek csokorba szedve:

Summa summarum

Kis méret, beépített lencsevédő mechanizmus, egyszerű használhatóság és igazi retro kompaktus képi világ, mindez fullframe lefedettséggel: ezek a 2.8/38-as Canon kompakt optika előnyei. Szerethető nyaralós optika válhat belőle. Komoly képminőséget persze ne remélj, és rekeszelésre sincsen lehetőséged, ezt ne feledd. Cserébe viszonylag olcsón hozzájuthatsz és az adaptálása is megoldható házilag.

Ha van egy ilyen objektíved, esetleg adaptáltad, vagy kérdésed, fotóid vannak vele, feltétlenül mutasd meg őket a Vintage Pub virtuális kocsmájában!

Ha kérdésed maradt, szereléssel, javítással kapcsolatban keress a nap 24 órájában a műhelyben.

A fény és a Canon legyen veletek!