Ha azt mondom, ostrom, azt mondod: TV székház (együtt sírnak az egri nők). De vajon mit rejt ez a Budapest közepén álló hatalmas, mégis alig ismert épület? Miről mesélnek pergő falai, milyen események zajlottak lépcsőin és mi vár rá a jövőben?

A Szabadság téren tetemes területen terpeszkedő, Alpár Ignác tervei alapján eklektikus stílusban épült palota az egykori Újépület nevű kaszárnya és börtön helyén áll, amelyet 1898-ban bontottak le, hogy reprezentatív városi teret alakítsanak ki (e program keretében épült szomszédja, a blogon is többször szereplő Adria Palota is).

Az Újépület (Neugebäude) okkal volt gyűlölt hely. A 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után az osztrák hatalom elnyomásának jelképévé vált, hiszen itt tartottak fogva sok magyar hazafit és politikai foglyot. Gróf Batthyány Lajost itt végezték ki (a helyszíntől nem messze ma is megtalálható a Batthyány örökmécses). Emiatt a hely a nemzeti gyász és megaláztatás szimbóluma lett. Mivel a kiegyezés után új politikai szelek fújtak, és mert a város is rohamtempóban terjeszkedett, az Újépületnek mennie kellett. 1898-ban végleg elbontották.

Az új, impozáns épületet kifejezetten a Budapesti Áru- és Értéktőzsde számára alkották, és 1902-1905 között épült fel. 1905-ben költözött ide a tőzsde (gondolom nem gyalog), és az épület több mint négy évtizeden át a magyar pénzügyi élet központjaként funkcionált.

Vagyonok cseréltek gazdát az igen fejlett szellőzőrendszerük ellenére általában dohányfüstben álló csarnokokban. Az egyik ilyen "helyiség" (később horizontálisan kettéosztott, a képen is így látható) belső tere és tetőzete:

A monstrum korszakalkotó volt abban az értelemben, hogy az érték- és az árutőzsde számára két külön hatalmas, 18 méteres belmagassággal büszkélkedő termet alakítottak ki, amiket egy-egy folyosó kötött össze a központi aulával.

Persze milyen a magyar? Panaszkodik! A korszakban nem voltak megelégedve az impozáns épülettel. 1905-ben a Magyarország című újság írja: "az épülettel azonban, minden rápazarolt díszítése ellenére is, a tőzsde emberei nincsenek megelégedve." Ennek oka főleg az volt, hogy a helyiségek akusztikája elég rossz (folyamatosan zaj volt), valamint igen sötétek is, ezért az átadás után az északi és déli terem ablakait át is kellett alakítani nagyobbakra.

Az aula a mai napig többé-kevéssé eredeti szépségében lelhető fel (filmforgatások helyszíneként is használják, itt forogtak például a Szárnyas fejvadász 2049 és a Gemini Man bizonyos jelenetei), a két nagy termet azonban jelentősen átalakították már. De kik és miért?

A második világháború után a tőzsdét állami döntéssel megszüntették, így az épület eredeti funkciója a szocializmus oltárán áldozatként kivérzett. Az 1950-es évek végén jelentős (és később is folyamatos) átalakítások után a Magyar Televízió székházává vált, kiszorítva az itt elszállásolt egyéb szervezeteket (lakott itt minisztérium, hadi kórház, a Lenin Intézet és a Magyar Technika Háza is).

Az épület egyik érdekessége és mai napig létező kuriózuma a páternosztere. Ki ne rettegett volna gyerekkorában attól, hogy rajta marad az örökmozgóként folyamatosan köröző liftszerű entitáson, és a legfelső emelet után átfordul vele a feje tetejére? (Spoiler alert: nem fordul át). Új páternosztert már nem lehet üzembe helyezni egy ideje, viszont a régiek működhetnek egészen addig, amíg minden évben megkapják erre az engedélyt. Ezért bármilyen állapotban is van belülről jelenleg a palota, a felvonót minden évben egyszer beindítják és levizsgáztatják. Magyarország, így szeretlek.

1954. január 20-án innen indultak az első magyar televíziós adások (az M1 kísérleti adásai voltak az elsők, akkor még nézhető volt a csatorna), így a hazai tévétörténet egyik legfontosabb helyszíne lett (már hallom is a fejemben a Delta meg az Ablak zenéjét... jó öreg vagyok). Az igazság az, hogy funkcióját mindvégig nehézkesen látta el, hiszen belső tereit és kialakítását nem arra tervezték, hogy stúdiók és a hozzájuk kapcsolódó egységek működését segítse.

A műsorsugárzáshoz szükségessé vált egy torony ráépítése is, ami a szocialista építészet megszokott stílustani bravúrja, a legendákkal ellentétben ugyanakkor nincs rá bizonyíték, hogy innen figyelték volna meg a tér túloldalán álló amerikai nagykövetséget (tehát valószínűleg mégis).

Az épület nagyobb szekcióit folyamatosan kisebb részekre szabdalták, e belső lefalazások nyomai pedig a mai napig fellelhetőek, és egy labirintusszerű, zsúfolt helyszínt hoztak létre.

Jellemző, hogy sokszor még a lépcsőfordulókból is irodák lettek, így jött létre az egyik olyan (a következő képen látható) "sarok" is, ami sokáig volt Vitray Tamás saját irodája (ragaszkodott az ablakos helyiséghez, abból pedig nem sok akadt a monstrum gyomrában).

A módszerváltás idején és utána is fontos politikai események helyszíne volt a palota és annak környéke. Újabban főleg a 2006-os ostrom kapcsán van benne a fondorlatos magyar néplélekben (Baló György lángoló szolgálati kocsijával együtt).

A Magyar Televízió 2009-ben kiköltözött az épületből (ekkor én éppen a Fecskében fröccsöztem a Kálvinon, emlékszem rá), és azóta - többszöri gazdacsere ellenére - üresen áll.

Jelenleg is "felújítják", de nem tudni, mi lesz belőle (bátorság elvtársak). Bejárása szerencsére bárki számára lehetséges, hiszen az Imagine csapata folyamatosan szervez ide túrákat. Köszönöm nekik, hogy engedélyezték a képek közlését. Bejárásra javasolt vezető a mindig csodálatos Morcsányi Elza, akivel abszolút filmszínház és szórakozás a kaland (még akkor is, ha a képek készítésekor -5 fok volt bent, és a gondolat is belénk fagyott).

Ha szereted az urbexet, feltétlenül nézd meg az egykori Hotel Olimpiáról készített sorozatot és cikket is, mert vélhetően ez az utolsó anyag, ami a lebontása előtt rögzítésre került benne.