hispan's photoblog
site version 10.2.3.5


Made in Hungary:
MOM Budapest 1.8/50
építés és teszt

A tudásbázis harmadik MOM vetítője sem okoz csalódást.


2023. április 20. • Horváth Krisztián

Szám szerint ez a harmadik olyan vetítőm, ami a Magyar Optikai Művek ipari gigászának masszív falai között öltött testet egy másik korszak gyermekeként. Az előzőekhez, az 1.5/50-eshez és az 1.7/35-öshoz hasonlóan ez sem fullframe, de ez ne szegje kedvünket, hiszen cserébe egy igen érdekes, kinézetre is csodás, háttérre meg egyenesen csavarós optikát kapunk.

De mi az a vetítőzés?

Tulajdonképpen nem más, mint régi vagy új vetítőgépek (diavetítők, filmvetítők) objektívjeit digitális gépekre adaptáljuk, ellátjuk őket a fókuszáláshoz szükséges mechanikával, és reméljük a legjobbakat. Ebben a dobozban a gombra kattintva láthatod az eddigi projekteket (cikkek vagy tesztalbumok) képi világuk szerint csoportosítva (jelezve azt is, kb. mekkora érzékelőt rajzolnak ki és milyen rendszerekkel kompatibilisek).
Mutasd őket!
tripletek / szappanbuborék bokeh
⦿ Leitz Wetzlar 200mm f/4 (fullframe és nagyobb / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ LZK Edar 100mm f/2.8 (fullframe és 6*6 / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ Pentacon AV 80mm f/2.8 (fullframe / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ Pentacon AV 100mm f/2.8 (fullframe / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ Pentacon AV 150mm f/2.8 (fullframe / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ T-3 80mm f/2.8 (fullframe / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ Triplet 5M 100mm f/2.8 (fullframe / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ Will-Wetzlar Maginon 85mm f/2.8 (fullframe / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ Wollensak-Rochester 80mm f/4 U.S.A. (fullframe és 6*6 / bármilyen DSLR vagy MILC)
háttércsavaró csodák / swirly bokeh
⦿ 16KP 50mm f/1.2 Pöcsi (crop / MILC)
⦿ 16KP 35mm f/1.2 Töcsi (crop / MILC)
⦿ IOR Bucuresti Supercin-2 50mm f/1.4 (crop / MILC)
⦿ MOM Budapest 35mm f/1.7 (crop / MILC)
⦿ MOM Budapest 50mm f/1.5 Kinga (crop / MILC)
⦿ MOM Budapest 50mm f/1.8 (crop / MILC)
⦿ Zeiss Kipronar 50mm f/1.4 (crop / MILC)
⦿ Zeiss Kipronar 9cm f/1.9 (GFX / MILC)
⦿ Zeiss Kipronar 12cm f/2.1 (fullframe és nagyobb / bármilyen DSLR vagy MILC)
krémes háttér / portré
⦿ 35KO 120mm f/2.1 (fullframe / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ 35KP OKP 1-100-1 100mm f/1.8 (fullframe / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ 35KP 120mm f/1.8 (fullframe / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ 35KP 140mm f/1.8 (fullframe / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ Leitz Elmarit-P 150mm f/2.8 (fullframe/GFX / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ Leitz Colorplan 90mm f/2.5 (fullframe / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ Leitz Hektor 85mm f/2.5 (fullframe / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ Leitz Hektor 120mm f/2.5 (fullframe vagy 6*6 / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ LOMO PO501-1 100mm f/2 (fullframe / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ Meopta "Meometar" Meostigmat 50mm f/1 (crop / MILC)
⦿ OKP6-70-1 70mm f/1.8 (fullframe és nagyobb / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ Rodenstock Heligon 100mm f/1.6 4401-333-824 (GFX / MILC)
⦿ Will-Wetzlar Zoom-Maginon 85-150mm (fullframe / bármilyen DSLR vagy MILC)
röntgenoptikák
⦿ Delft Rayxar 50mm f/0.75 (crop / MILC)
⦿ Meopta Stigmar 100mm f/1.5 (fullframe / MILC)
⦿ Rodenstock XR-Heligon 68mm f/1.1 (fullframe / MILC)
Petzval-optikák
⦿ Petzval (magic lantern) 150mm f/3.2 (fullframe és 6*6 / bármilyen DSLR vagy MILC)
⦿ Zeiss Ikon Kinostar 10cm Serie III (fullframe és nagyobb / bármilyen MILC)
⦿ Zeiss Ikon Kinostar 12,5cm f/2 Serie IV (fullframe és nagyobb / bármilyen DSLR vagy MILC)
egyéb / speciális
⦿ vetítők képalkotási sajátosságai és kezelésük
összes tesztelt optika...

A cikk alanyául szolgáló darabot egy lelkes blogfogyasztó küldte, amiért itt is hálás köszönet neki. A vetítő háza végig szép csavarmenetes, és ez lehetőséget ad majd némi játékra a dizájnt illetően. A bázistávolság DSLR-t nem, de bármilyen MILC-et megenged, ezért a Leica M bajonettes kivitel tűnt a legjobb választásnak. Többen kérdeztétek, hogy miért készül mostanában sok vetítő adaptálásom (vagy adapterem) Leica M bajonettel? Íme pár indok:

Ha a korábbi anyagokban nem olvastál még a Magyar Optikai Művekről, ebben a blokkban van lehetőséged rá.
Művelem magamat MOM ügyileg!
A céget Süss Nándor alapította 1876-ban, és története során számtalan névváltozáson ment át. Az állam által felkarolt szervezet volt Állami Finommechanikai Tanműhely (1886), később pedig Süss Nándor-féle Precisio Mechanikai Intézet. A Csörsz utcában található, a cég történetét meghatározó területre 1905-ben költözött át a komplexum a Mozsár utcából. Feladata a tudományos élet és a kutatók ellátása volt igen precíz műszerekkel. Mivel a XX. századi fizika nagyjából arról szólt, hogy az egyre pontosabb elméleteket egyre agyafúrtabb kísérletekkel lehetett csak ellenőrizni, nagy szükség volt a hazai finommechanikai iparra.
Kevesen tudják, de az 1918-ban részvénytársasággá alakuló cég csak ekkoriban kezdte meg a saját üveglencsék gyártását (korábban azt német földről importálták). 1930-tól a cég fele-fele arányban a Zeiss és a honvédelmi tárca tulajdonába került. Ma is ismert nevét, a Magyar Optikai Műveket 1939-től vette fel, mivel ekkor már az optikai termékek voltak a meghatározók a vállalat profiljában.
Ha bárkinek lenne kétsége arról, hogy a háborúnál semmi sem pörgeti jobban a gazdaságot, akkor tanulságos adalék, hogy a világszínvonalú lencsegyártás ellenére a második világháború előtt a légvédelmi gránátokba készített késleltetős gyújtók értékesítéséből szerezte a MOM a legnagyobb profitját (német licensz, német vásárló, de volt szállítás Angliának is). A világháborút viszonylagos sértetlenségben túlélő gyár a szocializmusban a tervgazdálkodás részeként, komoly megkötésekkel működött tovább, ennek ellenére is világszínvonalú termékekkel és ötletekkel. Ekkor vették át a Gamma Optikai Művek termelését is, és nekünk, fotósoknak innentől különösen érdekes a cég sztorija, mert megkezdődött a kisfilmes fényképezők gyártása. A Momikon sorozatból 1956-ig 3470 darabot készítettek, majd utána jött a Mometta sorozat harmincezernél is több legyártott példánnyal. Az 1966-ig gyártott Fotoboxból is rengeteg készült. Szomorú, hogy a keletnémet és orosz gyártók javára ezt az iparágat 1966-ban központi utasításra leállították.
A teret hódító digitális érával a cég az 1980-as években annak ellenére sem tudta már felvenni a lépést, hogy korábban bekapcsolódtak a számítógépes iparba és az adathordozók gyártásába. A rendszerváltás környékén a privatizációs fazékból a vállalatot több kisebb rt és kft formájában merték ki a jó helyen jókor levők tányérjaira. A cég hivatalosan 1996-ban szűnt meg, eladósodva, jogutód nélkül.
Egyik utolsó és legszomorúbb mozzanata volt, amikor 1996-ban a maradék gyárépületeket is lebontották a Csörsz utcában. A helyiek körében azóta is fogalom a "MOM", no nem a pláza miatt, hanem mert az azonos néven ma is üzemelő kulturális központban korosztályom számtalan tagja lépett fel a környékről mindenféle általános iskolás néptánci és egyéb műsorok keretében. Itt vesztettem el az egyik kedvenc matchboxomat, itt harapta meg az egyik osztálytársam orrát egy kutya, plusz kevesen tudják, de innen pár méterre még egy alig felfedezhető izraelita temető is megbújik.

Magáról az objektívről nem találni infót a neten, mivel Kingával ellentétben még saját nevet sem kapott. Maradnak a házi mérések. Az optika házának teljes hossza 110mm, átmérője elöl 49mm, középen (a fehér műanyag résznél) 44mm, hátul pedig 32mm.

A középső, műanyag szekció lesz majd nekünk az érdekes, itt fog a fókuszmechanikának használt helikoidhoz kapcsolódni a szerkezet. A front optikai szekció elég mélyen ül a házban (nehéz kicsavarni), a hátsó viszont kényelmesen hozzáférhető. Összesen 4 lencse 3 tagban, az alábbiak szerint:

Ha tisztításhoz bontanod kell, akkor a hátsó rész lecsavarása adja magát, a front résznél pedig először a nameplateként is funkcionáló részt szükséges kicsavarnod, majd ugyanabban a menetben, elég mélyen van a front lencse blokkot lefogó gyűrű is. A lencse alatt van egy vékony alátét is, erre vigyázz visszaszereléskor.


Olvastad már a friss cikkeket a tudásbázisban?



MOM Budapest 1.8/50 adaptálás

Adaptálás előtt pár átalakítást végeztem az eredeti vetítőn: a ház első-belső felét kifestettem matt feketére, hogy ne verjen vissza semmit, illetve a belső részt is matt feketére fújtam, valamint a ház végét, hogy ez a szenzorral ne keveredjen tükröződésbe. A design kialakítása végett a ház külső oldalán futó spirális csavarmenet piros festést kapott, erre jött a szintén piros acél hispan logo (tudom-tudom, ez itt arányait tekintve picit nagy, de nem ekkora házakra terveztem).

A feladat: fókuszmechanikával ellátni és Leica M-nek megfelelő bázistávolságra átalakítani a vetítőt. Mi kell ehhez? A méréseket megspórolom neked: egy 25-55mm hosszú M39-M42 helikoidot vételeztem az adaptáláshoz, illetve a helyes bázistáv beállításához kelleni fog még egy L39 macro extension tube set is (abból is a kb. 10mm hosszú gyűrű), illetve természetesen egy L39 - Leica M adapter, ami a Leica M végződést fogja adni. Ha a frontra szeretnél majd filtert vagy további ellenzőt tenni, akkor oda egy 42-49mm-es step up gyűrűt javaslok rögzíteni (csavarokkal vagy epoxyval).

Az adaptálás alkatrészein is végeztem átalakításokat: a fekete helikoid eredeti festését lemartam, így színben passzolni fog az ezüst kivitelhez, illetve ugyanezt tettem az L39 macro tube felhasznált darabjával is. E kettőnél, és az L39 - Leica M adapternél is a belső részeket matt fekete festéssel láttam el, hogy a tükröződéseket minimalizálni lehessen.

Az összeállítás egyszerű: az L39 - Leica M adapterbe csavarod az L39 macro tube kb. 10mm-es darabját, majd erre az M39-M42 25-55mm helikoidot. Beállítani két dolgot kell: az egyik a vetítő házának középső, műanyag része, amiből kb. 1mm-t kell körben lereszelni, hogy tökéletesen passzoljon a helikoidba (ha a felső fém rész ütközéséig csúszik a helikoidban, akkor egyszersmind a képsík pontos beállítása is megtörténik). A másik a 10mm-es macro tube pontos vastagsága: ezzel szabályozhatod a végtelen elérését és finomhangolását. Ha az összeállított optika a 25-55mm-es helikoid 25mm-es, zárt állapotában sem fókuszál el végtelenig, akkor a macro adapterből kell kicsit lemarnod.

Az egyetlen hely, ahol ragasztanod kell, az optika eredeti háza és a helikoid belső fele között van. Mivel az alkatrésznek nincsen túl nagy tömege, a precíz ragasztás tökéletesen elég lesz, illetve azt követően is szétszedhető marad az optika elöl és hátul is, ha tisztítani kell.

A helyes bázistáv és a fenti alkatrészek használata esetén a leghátsó lencsetag kb. a Leica M bajonett belső végéig jön. Ezzel a kivitellel a helikoid 55mm-es végállásában a közelpont nagyjából 25 centi lesz (ami tetszőlegesen tovább csökkenthető, ha hosszabb L39 közgyűrűt teszel be a bajonett és a helikoid közé), szóval ez egyben szinte makró optika is (leképezési aránya természetesen nem valódi makró).

A beállított szerkezetet azonnal használatba is veheted!



MOM Budapest 1.8/50 terepteszt

Kinek lesz érdekes ez a kis optika? Először is azoknak, akik szeretik a szép cuccokat. A Tóth Árpád sétányon többen is az objektívet nézték, és nem a lányokat, amit külön bóknak veszek (beletrollkodtam Lilyék sétányos fotózásába). Másodszor azoknak, akik szeretnének egy APS-C szenzoron is erős csavarást adó effektobit.

A teszthez egy A6000 vázat használtam, utómunka csak a színeket és a dinamikát érintette, mást nem szűrtem. A képek többsége lesi, ami mutatja azt is, hogy az új helikoiddal felvértezett kis MOM vetítővel igen könnyen és gyorsan élesre lehet állítani. Akármekkora is a tömeg a sétányon virágzás idején, ilyen boldog lehetsz a kis MOM-al:


[X] hirdetés

Éles, de csak középen: az ilyen vetítőkhöz hasonlóan ez is főleg csak a képközép felé ad elfogadható rajzolatot. Mutathatnék csodás tesztképet, amin a daru szerkezetén nagyszerűen megfigyelhető a képminőség, de elég nyilvánvaló, hogy ez még a kis szenzor sarkain is csak jelképes:

A másik kompromisszum természetesen a kromatikus aberráció, ami elég erős. Ez szoftveresen elég jól szűrhető, ha akarod, szóval ez még senki nem tartott vissza őrült vetítőoptikák használatától.

Cserébe persze megy a csavarás: lehet szédülni és fejet fogni. Ha megfelelő jellegű a háttér textúrája, és különösen ha vannak pontszerű fényforrások, akkor jön ki igazán a swirly effekt.

A kis szenzoron a fullframe ekvivalens érték egyébként kb. 2.5/75mm, szóval portréra éppen szuper. Arra a (hasonló jellegű vetítőoptikáknál érvényes) szabályra ügyelj csak, hogy a modell fontos részei a képmező közepére essenek.

Ahogy említettem, a kis közelponttól a végtelenig tartó fókuszút segítségével szinte bármi lefotózható külön további makró adapter nélkül. A kis gép és az optika kis súlyának (kb. 270g) hála könnyű magaddal vinni mindenhova.

A végére még egy csokor tesztkép:



Summa summarum

Az igazi vetítőoptika-őrültek vadásznak a különlegességekre, a MOM Budapest 1.8/50 pedig mindenképpen az, hiszen elég nehéz belefutni. Összköltséget a vetítő ársávjának ismerete nélkül nehéz írni, de az adaptáláshoz szükséges alkatrészek árát azért össze lehet számolni, és így kb. 30.000 forintra jön ki a számla (nem számítva az átalakításhoz szükséges időt és fogyóeszközöket).

Ha lapul a fiókodban bármilyen érdekes MOM optika, ne habozz, és támadj meg vele a szerelőműhelyben.

Ha tapasztalataidat vagy képeidet osztanád meg velünk, vár a Vintage Pub virtuális kocsmájának lelkes közössége.

A fény és a MOM legyen veletek!

Mutasd meg másoknak is, hogy mit találtál:




Közösködünk?

Ha maradt még bármi kérdésed, vagy elmondanád véleményedet, várunk a Vintage Pubban és a blog facebook-oldalán.



Érdemes követni:


További vetítőoptikás őrületek:


Moziból fényképezőre: (Petzval) Zeiss Ikon Kinostar 10cm adaptálás és teszt

Branded content: Leitz Elmarit-P 2.8/150 adaptálás és teszt (M42/GFX)

Hetvenes szovjet nyolcvanból, húszas házzal: OKP6-70-1 1.8/80 építés és teszt

Steampunk időutazó: Zeiss Kipronar 12cm f/2.1 adaptálás és teszt

A nagy Hektor: 120mm f/2.5 adaptálás és teszt

Termetes triplet: Leitz Wetzlar 200mm adaptálás és teszt

Made in Hungary: MOM Budapest 1.8/50 építés és teszt

Egy jó Rodenstock: Heligon 100mm építés és teszt

Fiatal Petzval: Zeiss Ikon Kinostar 12,5cm serie IV adaptálás és teszt

Festőművész: Rodenstock XR-Heligon 68mm f/1.1 (építés és teszt)

Pofonegyszerű trioplanpótló szer: T-3 triplet (építés és teszt)

Meopta Stigmar XX 1.5/100 adaptálás és teszt

A tornasor közepe: LOMO 2/100 építés és teszt

Német örvény: Zeiss Kipronar 1.4/50 adaptálás és teszt

Középformátumú triplet: Edar 2.8/100 adaptálás és teszt

Magyar csavar: MOM Budapest KINGA 1.5/50 adaptálás és teszt

Hazai vonatkozás: MOM Budapest 1.7/35 vetítő építés és teszt

Leitz Hektor 85mm f/2.5 adaptálás és teszt

Leitz Colorplan 90mm f/2.5 adaptálás és teszt

Gyöngyszem keletről: OKP 1-100-1 1.8/100 vetítőoptika adaptálás és teszt

Átlát a szitán: Rayxar 0.75/50 röntgenoptika adaptálás és teszt

Az orosz Trioplan: Triplet-5M 2.8/100 építés és teszt

Az óriásvetítő: 35KP 140mm f/1.8 építés és teszt

Bubicsászár: Pentacon AV 2.8/150 építés és teszt

2in1 portré&makró vetítőobjektív körfénnyel: Pentacon AV 2.8/100 építés + teszt

Filléres buborékgyáros házilag: Pentacon AV 2.8/80 építése Canon EF-re

Okos megoldás kis szenzorra: KP16 1.2/35 „Töcsi” vetítőoptika (átalakítás + teszt)

Nehézsúlyú vetítőobjektív: Meometar 50mm f/1 E-mount

Vetítőoptika képalkotás pro-kontra

Vetítőoptikából valódi objektív (RO-109-1A)

További cikkek a tudásbázisban...

A kép cikkanyagának összeállításában köszönöm a kitartó segítséget Lilynek és Briginek. A cikk véleményezésében köszönöm Tóth Gábor Szabolcs, Benedek Lampertés Kóró Anna segítségét. A kódolásban nyújtott segítséget köszönöm Pintér Zsoltnak.

BIO

A cikk szerzője 2011-ben kezdett fotózni. A mai napig abszolút amatőrnek vallja magát, aki sokkal inkább az alkotás öröméért, mint bármilyen javadalmazásért dolgozik. Végigjárta a digitálisok ranglétráját (350D, 20D, 50D, 5DMII, A7, A7II, A7III, GFX 50S II), de egyre többet játszik analógokkal is. Időközben rájött, hogy az optika sokkal fontosabb, mint a váz. Valamiért ösztönösen szereti a mirrorlesst és a minél egyszerűbb, de agyafúrtabb megoldásokat. Saját magára a "géptulajdonos" megjelölést szereti alkalmazni, ami jobban lefedi technikai részletek iránti rajongását. 2021-ben okleveles fotográfus lett, legyen ez akár jó, akár rossz dolog.

Manuális objektívekkel 2014 eleje óta foglalkozik, 2015-ben pedig összegyűjtötte és letesztelte a legtöbb elérhető árú 50mm-es optikát. Nem csak gyűjti, de szereti, javítja, és használja is objektívjeit, hiszen a vitrinben tartott felszerelésnek csak ára van, nem pedig értéke. Ha hívják, örömmel osztja meg tapasztalatait és élményeit személyesen is élő előadásokon vagy a vintage pub személyes találkozóin, ezen felül pedig szorgosan építi az online is elérhető tudásbázist.

A fotózásnak minden lépését fontosnak tartja, ezért a gondolat teremtő erejéről és az alkotás önmagára visszamutató értelméről és boldogságáról is sokat lehet hallani nála. Ha csatlakoznál hozzá, a vintage pubban általában megtalálod, a pult mellett rögtön jobbra. Tovább...

hispan's photoblog C 2011-2024 (eredeti megjelenés: 2023. április 20., utolsó módosítás: 2023. április 20.)