hispan's photoblog
              tudásbázis
              vintage pub
              műhely
              frissességek

    hispan's photoblog   |   műhely   |   feliratkozás

h

hispan's photoblog

F

Milyen objektívvel
fotózzak portrét?

Örök vita a fotósok között, hogy melyik a tökéletes gyújtótávolság emberek fotózására. Most ezt a kérdést fogjuk körüljárni, és fény derül a mobilos szelfik "titkára" is.

Ha rákerestél már a témára a neten, biztosan belefutottál a megállapításba, hogy portréra főleg 85 és 135mm közötti optikákat javasolnak, hogy ne legyen tré a portré. De miért? És igaz ez?

Ebben a cikkben kifejezetten arra keresem a választ, hogy milyen az optimális gyújtótávolság portrézni. Természetesen számtalan más szempont is szóba jön, például a lehető legnagyobb fényerő kérdése, de ezekre jelen írás nem fog kitérni. Maradunk a képszögnél.

Először is tegyük fel a kérdést, hogy miért számít a gyújtótávolság portréfotózás esetén? Nézd meg ezt a két képet, az első 11mm-en készült, a második pedig 80mm-en (és ezen kívül csak a tárgytávot változtattam meg az azonos kitöltés érdekében, semmi mást):

Teljesen nyilvánvaló, hogy a két képen bár ugyanaz az arc szerepel, egészen másnak tűnik. Fogalmazzuk meg a különbséget, hogy értsük, miről van szó! A két képen az arc egyes elemei tulajdonképpen eltérő nagyságúak egymáshoz képest. Ha elég figyelmes vagy, felállíthatod azt a szabályt is, hogy minél közelebb van valami a kamerához, annál nagyobbnak tűnik (a 11mm-es képen ez kiválóan látszik). Ez később igen fontos lesz.


Olvastad már a friss cikkeket a tudásbázisban?

Talán azt is kijelenthetjük, hogy a 11mm-es sokkal kevésbé előnyös, mint a 80mm-es. Ez egyértelműnek tűnhet, de nemsokára arra is rátérünk, hogy miért érzed így és melyik az “igazi”.

Játsszuk a játékot felfelé is: a 80mm mellé itt van egy 600mm-es változat is. Sokunknak mindennapi probléma 600mm-en portrézni, ezért fontos megmutatnom:

Láthatod, hogy 80mm-től felfelé egy más fajta torzulás, az arc “laposodása” jelentkezik. Mielőtt tovább megyünk, megmutatom a teljes sorozatot 11mm-től 600mm-ig, gyakran használt gyutávokon:

De mi okozza a 11mm és a 80mm eltérését? Ha rávágnád, hogy az objektív gyújtótávolsága, akkor - bármilyen meglepő is - tévúton jársz. Ennek demonstrálására egy másik képpárost mutatok, amihez jó öreg terminátor fejemet hívtam segítségül. Ismét 11mm és 80mm a gyutáv, ám a tárgytávolság most azonos, vagyis az előző képpárossal ellentétben nem mentem közelebb a 11mm-en történő fotózás esetében. A tárgy és a szenzor között végig pontosan azonos volt a távolság:

És most a második meglepetés: nézd csak meg, hogy ha ugyanakkorára nagyítom a 11mm-es optikával készült képen a fejet, mint amekkora a 80mm-esen, akkor az ég világon semmi különbség nem lesz közöttük:

(Természetesen végig a torzulásról beszélek, nem pedig a háttérmosásról vagy a felbontás csökkenéséről.)

Hát ez meg hogy a csudába lehetséges?

Úgy, hogy az arc látszólagos torzulása egyáltalán nem az optika gyújtótávolságától függ. Viszont most már azt is tudod, amire az előbb csak utaltam: a különbség oka a távolság!

Nagyon egyszerű a dolog: azok az elemek, amik az optikához közelebb esnek, jóval nagyobbnak látszanak. Visszatérve a legelső képpárosra: a 11mm-es optika esetében (mivel nagyon kicsi a tárgytávolság) az orr jóval közelebb esik a kamerához, mint az arc, illetve az arc is jóval közelebb van, mint a fülek, ezért tűnik az orr hatalmasnak az archoz képest, és az arc maga is jóval nagyobbnak a fülekhez képest. Ha ugyanezt 80mm-es optikán nézem, akkor e három elem - az orr, az arc és a fülek - távolsága közel azonos (mivel jóval nagyobb a tárgytávolság), tehát nem alakul ki közöttük látszólagos méretbeli eltérés.

Ez az oka annak is, hogy ha széleslátó optikával messziről fotózom az arcot, a fenti ábra példája alapján eltűnnek a méretbeli torzítások, hiszen az arc elemei közel azonos távolságba kerülnek a szenzortól.

Hogy ezt a távolság - látszólagos nagyság dolgot másképpen is szemléltessem, az előző tesztsorhoz hasonló, de teljes alakos sorozatot is hozok neked.

Ezen megfigyelheted, hogy a testrészek eltérő mérete attól függ, mennyire voltam közel a modellhez, vagyis mivel 11mm esetén Zsuzsi lába jóval közelebb esik a kamerához, mint a felsőteste vagy az arca, jóval nagyobbnak is tűnik. Ahogy távolodom tőle, és nő a tárgytávolság, testének egyes részei nagyjából ugyanolyan messze lesznek a kamerától (a távolságok eltérései egyre elhanyagolhatóbbak), tehát a látszólagos méretbeli különbség is megszűnik.



Oké, ez rendben van, de akkor miért javasolják a szakik a 85-135mm körüli optikákat?

A felelet a távolsággal függ össze: minden objektívnél van egy jellemző távolság, amilyen messziről használjuk. Ez a távolság abból következik, hogy hogyan fér bele adott optika képszögébe az emberi arc vagy felsőtest. 85-135mm környékén ez az a távolság, amilyen messze egyébként is szoktunk állni egy embertől, így az általuk alkotott kép természetesnek, a mindennapi tapasztalatainkkal megegyezőnek hat.

Másfelől ha egy buliban 20 centiről szemléled egy lány arcát (mert éppen megvitatjátok a hatodik Kondratyev-ciklus várható gazdasági hatásait), akkor éppen olyan torzult képet fogsz kapni, mint amilyet egy nagylátó optikával készíthetnél róla.

Ez visszavezet ahhoz a kérdéshez is, hogy melyik az “igazi” arca valakinek. Nos, minden arca “igazi”, viszont mivel ritkán szemlélsz valakit 20 centiről, így a szélesebb optikákkal készült képeken megjelenő ábrázata nem fog előnyösnek tűnni (ugyanez igaz lenne a 60 méteres távra is - ahogy azt a 600mm-es tesztképen láthatod -, tehát a telékkel készült képekre, csak nincs a szemedben teleoptika, így a 135mm “feletti” gyutávokról az agyadnak nincsen természetes összehasonlítási alapja).

Ne feledd: a cikkben szereplő gyújtótávolságok fullframes rendszerre megadott értékek, nem tartalmaznak crop faktort. APS-C, vagyis kisebb szenzoros gépeken például az 50mm-es optikák felelnek meg a fullframes 85mm-es objektívek képszögének, ugyanígy a 85mm-es optika APS-C-n nagyjából a fullframes 135mm-es képszöget adja vissza, és így tovább. Ha a crop faktorról és az ennek okát jelentő eltérő szenzorméretekről olvasnál, azt ebben a korábbi tudásbázis-cikkben megteheted. Szintén fontos: bár itt a gyújtótávolságot pongyola módon az optika látószögének megjelölésére használtuk, valójában ez csak egy közkeletű általánosítás. A gyújtótáv és a látószög között nincs egyértelmű összefüggés, mert a látószög a fényérzékeny felület méretétől is függ. Erről egy korábbi tudásbázis cikkben olvashatsz.

Akkor ne is portrézzak 50mm-en?

De, simán. Csak azt kell tudnod, hogy az 50mm-el járó nagyobb képszög miatt ezt az optikát ne használd közeli (arc) portrékra, mert ha közel vagy vele, erősebben torzít. 50mm-t érdemes lehet félalakos képekhez használni, ahogy azt itt megmutatom Lampin (Canon nFD 1.2/50L):

Mivel a torzulás a távolságtól függ és itt az 50mm-es optika ellenére megfelelő távolságot tartok, az arcon nem látsz semmiféle olyan elváltozást, ami természetellenes lenne.



Akkor ezért mondják, hogy a 35mm is jó portréra?

Igen! A fenti logikát követve ha a 35mm-el megfelelő távolságot tartasz, akkor elkerülhetőek a nem kívánatos torzulások. Ez azt jelenti, hogy 35mm-en egész alakos képeket érdemes lőni, vagy olyanokat, ahol mondjuk szándékosan szeretnénk dinamikát vinni a képbe azáltal, hogy a modell kicsit "kihajol" a narratívából. Íme pár fotóm Canon nFD 2/35 és Samyang 1.4/35 MF optikákkal:

A 35mm-es optikáknak további előnye portréknál, hogy a DOF jóval nagyobb, vagyis alapvetően egyszerűbb velük akár részben mozgó témát is élesre állítani manuálisan, valamint a nagyobb képszög miatt hosszabb záridőket is könnyebb velük megfogni.



Ezek szerint nagylátó optikával is lehet portrézni?

Klasszikus portrét semmiképpen se készíts vele. Ellenben ha ügyesen használod, és a modell arcától kellő távolságot tartasz vele, akkor teljes lelki nyugalommal kísérletezz. Itt van például egy kupac kép a 2.8/14mm-es Samyangommal, ezek is portrék:



A fenti összefüggés áll a csalóka szelfik hátterében?

Igen. Távol álljon tőlem az ideális testképpel kapcsolatos bárminemű megnyilvánulás, de amikor közösségi oldalakon olyan képeket látsz, amik köszönőviszonyban sincsenek a rajta szereplő személy valódi alkatával, annak oka az, hogy ügyesen használja a szelfikamerát.

Figyeld meg: ezeken a képeken mindig kicsit felülről fotóz az illető, így a feje közelebb lesz a viszonylag széles látószögű optikához, ami által az nagyobbnak fog tűnni a testéhez képest (megfordítva: a teste kisebbnek fog tűnni a fejéhez képest). Mivel az emberi agy arányokban tud csak gondolkodni, ez a fajta arányeltolás azt a benyomást kelti, hogy az illető jóval karcsúbb, mint amilyen valójában.

!

Ez a szelfikamerák óriási trükkje és hatalmas csalása, amivel annyi kárt és hibás énképet okoznak manapság. Ha részletesebben is érdekel ez a szelfizéssel kapcsolatos kérdés, Randall Munroe egy egész fejezetet szentelt neki Hogyan... című könyvében.

Ez az oka annak is, hogy egy profi fotós életszerűbb képeket tud rólad csinálni, mint amiket te a tükörben a mobilod segítségével magadnak el tudsz készíteni.

Ha maradt még kérdésed, írd meg bátran a blog facebook-oldalán vagy instán.


Mutasd meg másoknak is, hogy mit találtál:


Share



Hasznos tudást kaptál?

Legyél te is a vintage univerzum hőse! A tudásbázis anyagai ingyenesek és mindig azok is maradnak majd. Viszont a weboldalnak és minden hozzá kapcsolódó csatornának vannak fenntartási költségei. Ha szeretnéd segíteni a régi objektívek megmentését és bemutatását célzó munkámat, hozzájárulhatsz egy általad választott összeggel. A támogatást PayPal.me segítségével biztonságosan tudod elküldeni:

Köszönöm, hogy segítetted a tudás terjedését! Ha a megjegyzés rovatban megadtad a nevedet is (nem kötelező), szerepelni fogsz a hősök között: Rostás Csaba, Kováts Péter, Szász Márton, Hunyadi Áron, Tipold Gábor, Gyarmati Balázs, Tamás Éva, Zsoldos Tibor, Hajdu Máté, Horváth Kitti, Szlávik József, Tordai László, Keserű Gergő, Keresztes László Péter, Somogyi László, Rácz András, Szántó Sándor, Zubán Gergely, Erhardt Balázs, Kovács Attila, Magyar Antal, Szabó József, Máté Gyula, Boros András, Vaszkun Gábor, Erhardt Balázs, Kirner Richard, Tímea Bokodi, Káposztás Viktória, Bóka Zsuzsa, Hargitay Zoltán, Koncz Benő, Zubán Gergely


Ha maradt még bármi kérdésed, vagy elmondanád véleményedet, várunk a Vintage Pubban és a blog facebook-oldalán.



Érdemes követni:



Vannak még itt további érdekességek is:


Te is fertőzött lehetsz: támad a vintázs-kór

Így készült a forgó Parlament

A legöregebb objektív, amivel valaha fotóztam (Petzval kaland)

Hogyan készül a minibolygó (és a csőpanoráma?)

Gangvadászati kisokos

Évértékelő @2020

Hogyan állj pont szembe a Parlamenttel?

Milyen objektívvel fotózzak portrét?

Miért működnek az objektívek?

Ezért imádod a vintage objektíveket

Évértékelő @2019

Hogyan és miért válassz (egy) analóg/vintage rendszert magadnak?

Robbantott ábra kisokos

Balkán Disney

Képzelt beszélgetés egy TFCD/portré fotózás előtt, alatt és után

8 kocka egy közel 100 éves, középformátumú Zeiss Ikonnal

A szürke színei

Sony A7III: a mirrorless jelene és jövője

In memoriam Mamiya ZE

13 különleges kamera a fotózás történetéből

Miért radioaktív az objektívem?

Kezdő fotós kisokos

A 60 utolsó fotó a bontásra ítélt Olimpia Szellemhotelből

A kamu vörös karika pszichológiája

Pirosszka (ingyom-bingyom TFCD fotózás)

Viltrox EF-NEX III gyorsteszt

A boldog fotós lájk nélkül él

10 tipp régi objektív vásárláshoz

Mi a gond a modern objektívekkel?

Így ölte meg az A7 a DSLR-emet

35mm történelem

További cikkek a tudásbázisban...

A cikk összeállításában és véleményezésében köszönöm Papp Dóra, Tóth Gábor Szabolcs és Benedek Lampert segítségét. A fotók összeállításában köszönöm Zsuzsi segítségét. A végleges anyaghoz kiváló szempontokat tanultam Pesti Péter óráin, neki is köszönettel tartozom. A kódolásban nyújtott segítséget köszönöm Pintér Zsoltnak.

BIO

A cikk szerzője 2011-ben kezdett fotózni. A mai napig abszolút amatőrnek vallja magát, aki sokkal inkább az alkotás öröméért, mint bármilyen javadalmazásért dolgozik (kivéve, ha pizzáról van szó). Végigjárta a digitálisok ranglétráját (350D, 20D, 50D, 5DMII, A7, A7II, A7III), de egyre többet játszik analógokkal is. Időközben rájött, hogy az optika sokkal fontosabb, mint a váz. Valamiért ösztönösen szereti a mirrorless-t és a minél egyszerűbb, de agyafúrtabb megoldásokat. Saját magára a "géptulajdonos" megjelölést szereti alkalmazni, ami jobban lefedi technikai részletek iránti rajongását.

Manuális lencsékkel 2014 eleje óta foglalkozik, 2015-ben pedig összegyűjtötte és letesztelte a legtöbb elérhető árú 50mm-es optikát. Nem csak gyűjti, de szereti, javítja, és használja is objektívjeit, hiszen a vitrinben tartott felszerelésnek csak ára van, nem pedig értéke. Ha hívják, örömmel osztja meg tapasztalatait és élményeit személyesen is élő előadásokon vagy a vintage pub személyes találkozóin, ezen felül pedig szorgosan építi az online is elérhető tudásbázist.

A fotózásnak minden lépését fontosnak tartja, ezért a gondolat teremtő erejéről és az alkotás önmagára visszamutató értelméről és boldogságáról is sokat lehet hallani nála. Ha csatlakoznál hozzá, a vintage pubban általában megtalálod, a pult mellett rögtön jobbra. Tovább...

hispan's photoblog C 2011-2021 (eredeti megjelenés: 2020. június 21., utolsó módosítás: 2020. június 21.)