Ha az ember antik optikákkal foglalkozik, gyakran belefut a gombásodás jelenségébe. Ez a bosszantó kis képződmény nem csak a régi, de a helytelenül, párás helyen tárolt új optikákat is érintheti, ezért is szeretném most megmutatni, hogyan távolítható el házilag.

Felhívnám rá a figyelmet, hogy az eljárás igen nagy kockázatot jelent az objektív épségére, ezért mindenki csak a saját felelősségére kezdjen bele! Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, forduljunk szakemberhez!

Hogyan jut a gomba az objektívembe? A gomba spórákkal terjed, melyek a levegőben szállnak, így szinte elkerülhetetlenül kapcsolatba kerülnek mindennel. A legmodernebb lencserendszerek sem nevezhetőek hermetikusan zártnak, így a gomba képes beférkőzni ezekbe is.

Hogyan marad életben a gomba az objektívemben? Ahhoz, hogy a penészgomba életben maradhasson, magas páratartalom és szintén magas hőmérséklet szükséges, rosszul szellőző, sötét helyen. E pár feltétel megléte sajnos nagy valószínűséggel vezet az optikák ilyen módon való koszolódásához.

Hogyan előzzem meg a gombásodást? A legjobb, ha száraz, jól szellőző, hűvös helyen tartjuk az optikáinkat. Ha már megtörtént a baj, a körülmények megváltoztatásával ugyan a gomba növekedése abbamaradhat, ám visszahúzódni sosem fog, így muszáj tisztítani az optikát.

Mire lesz szükségünk a tisztításhoz?

Sok 50mm-es fix optikát takarítottam már ki, és régen ért bennem a gondolat, hogy erről cikket is írjak. Valahogy idő hiányában mindig elmaradt a dolog, amikor azonban egy régen áhított (gombásodó) SMC Takumar 4/300-as objektív boldog tulajdonosa lettem, éreztem, hogy itt az idő. Annyit elöljáróban hozzá kell tennem, hogy egy ilyen hatalmas objektív alapvetően ugyanazokkal az eljárásokkal kerül összeszerelésre, mint az 50-es fixek, méretei azonban teljesen mások, így megküzdöttem vele, mire sikerült szétszednem. Erről csak pár megjegyzés lesz a cikkben, mert nem a konkrét típust tartom fontosnak, hanem a gomba eltávolításának módját. (Ha részletes szerelős cikkeket szeretnél olvasni, kattints ide.)

A méretes harcosnak első ránézésre csak a front lencséje belső fele volt gombás (ezért is vásároltam meg olyan bátran), ám közben kiderült, hogy belül is elkapott pár lencsét a penészgomba. Kívülről így nézett ki a probléma. Próbáltam róla egy makrót képet is készíteni, hogy láthassuk, a gombafonalak hogyan terjeszkednek.

Lentebb még mutatok képet a bontott lencse gombásodásáról, de a probléma már így is azonnal és jól látható. Ekkora méretű gomba már befolyásolhatja a képszélek képminőségét, bevonatos lencséknél pedig akár a bevonatot is marhatják a gomba által kiválasztott savak, amik így hosszú távon javíthatatlanul tönkreteszik az optika üveg elemeit. Essünk hát neki!

A lencse szétszereléséhez és kitakarításához szükségünk lesz pár nélkülözhetetlen eszközre, ezekről mutatnék rövid leltárt:

A legfontosabb az az állítható átmérőjű eszköz, amivel az optikákat lefogó gyűrűket lehet a menetükből kicsavarni. Enélkül el se kezdjünk semmit, hiszen nem fogjuk tudni megbontani a lencséket tartalmazó tubust. Az eszköz eBay-ről könnyen beszerezhető, egyszeri befektetés és hasznos társ. Ugyanilyen hasznos a körtepumpa: ne fújjuk szájjal a port a lencséből, mert a por helyére nyálat permetezünk. Szükségünk lesz még tiszta alkoholra és fültisztító pálcikákra (gyógyszertárban beszerezhetőek), valamint egy mikroszálas törlőkendőre (vagy ezzel egyenértékű valódi szarvasbőrre). A törlőkendő csíkmentesen tisztítja az objektívet és nem okoz rajta karcokat. Fontos egy alapos szappanos kézmosás is, mielőtt nekivágunk, hiszen így elkerülhetjük egy csomó zsír felkenését a lencsékre.

Ha összetettebb szerelési műveletekbe kezdenél, feltétlenül olvasd el ezt a cikket is (benne összeszedve az összes fontos eszköz objektívek tisztításához és javításához).

Az objektív szétszedése

Ha mindent beszereztünk, szedjük szét a lencsénket! Az antik optikák általában három fő részből állnak: az optikai tubusból (ebben sorakoznak a lencsék), a fókuszmechanikából és a rekeszmechanikából. Minket egy ilyen tisztítás során csak az optikai tubus érdekel, de megeshet, hogy típustól függően más elemeket is ki kell bontani ahhoz, hogy a lencséket szétszedhessük. Mindig figyeljünk oda, mit honnan veszünk ki és milyen pozícióban áll(t), hiszen bonyolultabb szerkezetek esetén könnyen lehet, hogy éppen a szakszerű összeszerelésbe törik bele a bicskánk.

Ha nem tökéletesen rakunk össze egy ilyen precíz optikát, oda a képminőség, vagy a fókusz beállításai, egyszóval olyan dolgok, amikhez eredetileg kalibrálni kellett a lencsét. Ennek tudatában szedjünk szét bármit!

Jelen esetben azt hittem, elég lesz a front üveget kiszedni egyetlen gyűrű kicsavarásával, ám a gyűrű eltávolítása után sem akart kiesni az üveg. Gyorsan rájöttem, hogy azért nem, mert annyira vastag (kb 6 mm az érintkező pereme, lentebb látni fogjuk), hogy megszorul a foglalatában, ahogyan megindulna. Ilyen esetben csak egy kis fizikai erőre van szükség: a túloldalról kell óvatosan kinyomni a lencsét, ehhez viszont alaposan szét kellett bontanom a Takumart.

Miután a fő elemek kapcsolódására rájöttem, szétbonthattam magát a front elmet, ahol a gombásodás felütötte a fejét. A legtöbb elterjedt optikához találhatunk szétszedős videót a youtubon, ehhez azonban nem volt, így eltartott egy ideig, míg rájöttem mindenre. Megannyi szétszedett és összerakott Takumar, Helios és más optikák után is van olyan lencse, amit nem tudok sehogyan sem szétbontani (például a Biotar 2/58-am ellenáll minden próbálkozásnak, pedig biztos megvan a trükkje). Ezért azt javaslom, ha sehogyan sem megy a dolog, bízzuk szakemberre a műveletet.

Végső soron eddig a szintig kellett bontani az optikát (szerencsére ennél a típusnál a rekeszmechanika és a teljes fókuszmechanika is egyben maradhatott):

A gomba eltávolítása

És most jöhet végre a lényeg! A problémás lencse kiemelve elég elkeserítő képet adott magáról:

A tisztításhoz a következő lépéseket kell elvégeznünk. Először is csepegtessünk pár csepp desztillált vizet a lencsére, amit vízszintesen lehelyeztünk egy puha felületre, majd a fültisztítóval kezdjük meg a gomba elvátolítását. Ha a gomba vagy annak nyoma ellenáll a víznek, akkor használhatunk higított alkoholt.

Ha a lencse egészét érinti a gombásodás, érdemes három irányból többször is áthaladni a felületen, hogy biztosan minden szennyeződést eltávolítsunk. Ha csak a lencse széle gombás, akkor egymást átfedő egyenes mozdulatokkal terítsük szét az alkoholt és mossuk le a penészgombát.

Bár nekem a víz vagy alkohol és fültisztító kombinációja eddig mindig elég volt a gombásodás maradéktalan eltávolításához, hallottam már olyat, hogy a gomba annyira erősen tapadt, hogy sehogyan sem akart távozni. Az ilyen gombát kézkrémmel érdemes bekenni egy napra, mellyel megszívja magát, felpuhul, és letörölhetővé válik - mondják a legendák. Mindenesetre érdemes fejben tartani ezt is, hátha egyszer szükség lesz majd rá.

Javaslom, hogy ne hagyjuk sokáig állni az alkoholt a lencsén, mert odaszáradva nyomot hagy, amit a kendő is nehezen hoz le, és újra be kell nedvesíteni a felületet, hogy letörölhessük.

Itt kell azt is megjegyeznem, hogy ha a lencse bevonata az idők során elkezdett leválni, akkor az alkohol vagy a fizikai érintkezés (a kendő) tovább ronthat a helyzeten (bár ilyen esetben már szinte mindegy is az optikának). A lencsék bevonata igen fontos, hiszen ettől javul képminőségük, jobban ellenállnak a becsillanásoknak és csökkentheti az aberrációkat is. Ezért mindig nagyon óvatosan tisztítsuk őket!

Ha végeztünk a takarítással és nyomát sem véljük semmilyen élő szerves anyagnak az üvegen, óvatosan töröljük át a mikroszálas kendővel vagy szarvasbőrrel. Itt vigyázzunk arra (sőt, a folyamat során végig ügyeljünk rá), hogy nehogy elejtsük a lencsét. Könnyen kicsúszik az ember kezéből és a kendőből is, és ha egyszer összetörik, nem fogunk pótalkatrészt kapni.

Végső lépésként ellenőrizzük, hogy pormentes-e az üveg. A fújókával oldalról lehet a legjobban lefújni a porszemeket, és a lencsét az éléhez közel állítva szemrevételezhetjük az eredményt.

Az objektív összeszerelése

Az összeszerelés során sokszor megeshet, hogy a lencse egyik felét meg kell fognunk az ujjainkkal. Ezen nem érdemes addógni: szereljük be a lencsét és a megfogdosott felületet újra tisztítsuk meg az alkoholos pálca és a törlőkendő segítségével, majd ismét portalanítsuk.

Ügyeljünk rá, hogy a visszahelyezett lencse tökéletesen illeszkedjen. Pár század mm eltérés, és oda a képminőség. Felülről sokszor igen nehéz pontosan "beejteni" a lencséket a helyükre, ezért a következő módszert javaslom: a lencsét fejjel lefelé vízszintesen fogjuk meg (helyezzük újjbegyeinkre), majd a tubust szintén fejjel lefelé felülről tegyük rá, vagyis gyakorlatilag "alulról" helyezzük vissza a lencsetagot a helyére.

Vannak olyan objektívek, amikben a lencserendszer egyes elemeit mindig a rákövetkező fogja le (egy menet nélküli gyűrű közbeiktatásával). Ez azt jelenti, hogy ha kicsavarjuk a front üveget tartó gyűrűt, kiesik még 2-3 lencse is. Jellemző példa erre a Helios 44-2-es objektív, melyet emiatt kisebb rémálom összeszerelni.

A képen a végeredményként kapott front tubus található. Minden nagyobb alkatrész összecsavarozása, illetve a lencsék beillesztése előtt érdemes a rakétafújóval portalanítai az objektív érintett részeit. Sajnos azt igen nehéz elérni, hogy tökéletesen pormentes legyen a lencsék közti tér, de egy-két porszem elvétve a fény útjában még nem befolyásolja jelentősen az alkotott képet.

A "legjobb" dolog az egészben az, mikor az összeszerelést követően, keresztülnézve az objektíven észreveszünk valamilyen szennyeződést a lencsék között. Ilyenkor szedhetjük szét megint. Sajnos sokszor a gyűrűk becsavarásakor válik le a tubus belső festéséből pár apró darab, így hiába fújtunk ki mindent csavarozás előtt, közben is kerülhetnek oda idegen anyagok.

A megfelelően gombátlanított, száraz és jól szellőző körülmények között tartott lencsék a közhiedelemmel ellentétben nem kezdenek el újra gombásodni.

Ha tetszett a cikk, a blogon követheted a továbbiakat. Tisztításért, további segítségért erre tessék.