hispan's photoblog
              tudásbázis
              vintage pub
              frissességek

    hispan's photoblog   |   hozzászólás   |   feliratkozás

h

hispan's photoblog

F

Altix-NEX konverter házilag


Gépkannibalizmus és egy újabb NEX-konverter.

Mivel az Altix csatlakozás aránylag régi, és eredetileg is kevésbé volt elterjedt, ezért elég nehéz hozzá konvertergyűrűt találni akár NEX-re, akár másra. Ez a probléma nem sokkal a NEX-konverteres cikkem után jött velem szembe, amikor egy karbantartáson átesett Trioplan 2.9/50-est akartam kipróbálni. Altix-NEX adaptert azonban sehol sem találtam hozzá. A problémát el is engedhetnénk, ám a 2.9/50-es pokoli jó kis objektív, és a vadászösztön elvezetett egy saját darabhoz. Ehhez azonban adaptert is építenem kellett.

Az egyetlen konverter, amit az eBay-en találtam, 20.000 forint volt, így inkább úgy döntöttem, készítek egy sajátot! Az ötlet a következő volt: szerzek egy régi Altix-bajonettes masinát, arról leszedem a csatlakozást, és azt hozzáillesztem egy L39-NEX konverterhez (a bázistávolság megfelelő nagyságú korrigálásával). Ezzel univerzális megoldásra teszek szert, hiszen ez a saját készítésű gyűrű fogadhat minden más Altix-os optikát is, nem csak a Trioplant.



Házasítsuk össze az Altix-ot a NEX-el

Az Altix csatlakozást a német Eho-Altissa vezette be, és távmérős 35mm-es kameráinál alkalmazta 1938-tól egészen 1959-ig. Ekkor a cég beolvadt a VEB Pentacon-ba, és befejeződött a gyártás.

Maga az Altix bajonett "breech lock" kialakítású: a váz oldalán van egy forgó gyűrű, ami a bajonettbe három kis szárnnyal illeszkedő optikát lefogja, miközben elfordul. A fordulat egy meneten történik, tehát ezzel le is szorítja az objektívet. Biztosító pöcök nincsen, a pontos csatlakozást az összeszorulás véglegesíti.

A ma használt megoldásokhoz képest ez fura lehet. Talán a Canon FD első változatához hasonlít, ott is egy gyűrű fogta össze az optikát és a vázat, mégpedig összeszorulva, külön biztosítás nélkül (igaz, FD esetében az optikán volt a gyűrű).

A fentiek miatt ha olyan adaptert akartam készíteni, ami univerzális, tehát bármilyen Altix optikát feltehetek vele NEX-re, akkor a teljes váz-oldali mechanikát át kellett emelnem. (Nem akartam az objektívet ráragasztani egy M42-EF gyűrűre, pedig ez lett volna a legegyszerűbb: ez azonban nem is igazi konverter, és az optikát is véglegesen módosítja.)

Elképzeltem hát egy bajonett-illesztést. Így nézett ki mindez a fejemben:

A képen feltüntettem a méreteket is, vagyis a szükséges, áthidalandó bázistávolságot. Ez persze csak elmélet, hiszen azt nem tudtam pontosan, hogy a bontott Altix-bajonett milyen vastag. De erről részletesen olvashatsz még lentebb.

Szerencsémre egy olyan Trioplant vettem, amihez tartozott egy hibás Altix váz is. A következőkben ezt szedtem szét. Ismétlem, a váz működésképtelen volt, így nem kár érte, szervei nemesebb célt fognak szolgálni.

A bontás teljes folyamatát nem írom le, mert az típusonként eltérhet, és csupán egy kis türelemre, meg pár apró csavarhúzóra kell támaszkodnunk. A cél világos volt: a gép elsülső bajonettjére van szükségem, vagyis arra a részre, ami az optikát rögzítő forgó gyűrűt tartja.

A szétszerelés előtt még nem láttam pontosan, hogy ez miképpen illeszkedik a gép többi részéhez. Mint később kiderült, egybekapcsolódott a zárral is, így először a gép belsejét kellett kioperálni (amihez persze a tetejét és az alját is le kellett szedni), majd arról levenni magát a zárat. Apropó zár: ez itt nem redőnyzár, hanem egy annál régebbi megoldás, úgynevezett központi zár (kicsit az apertúrára emlékeztető kialakítással - persze ez teljesen össze tud csukódni, és nem jut be rajta fény).

Itt vált világossá számomra, hogy a bajonett mögött található záridő-választó tárcsa nem csak szép, de jó alap lehet az L39 konverterre történő rögzítésnél is, így már világos volt, mire van szükségem. Végső soron az alábbi 8 alkatrész kell: 1) az optikát rögzítő gyűrű, 2) a 1-es forgó gyűrűt tartó menet, 3) a 2-es menetet rögzítő gyűrű, 4) a záridő-mechanika talpa, 5) a záridő-állító tárcsa, 6) az utóbbit lefogó apró gyűrű, 7) a belső, amire mindezek kapcsolódnak (plusz a kis csavar, ami az 1-es gyűrűt fixálja, ha összeszereltük az egészet). A dologban a 7-es a trükkös, mert ez nagyobb darab, rá vannak szerelve a záridőt szabályozó mechanika alkatrészei, így szétszerelés után le kell vágnunk az alját, mégpedig úgy, hogy csak a képen látható henger maradjon meg.

Mielőtt elkezdeném az összeállítást, minden darab kap egy forró szappanos sikálást, hogy az évtizedes zsír és egyéb lerakódások eltűnjenek. Alapos szárítás után kezdődhet a legózás.

!

Természetesen a záridőt állító tárcsáknak semmilyen gyakorlati szerepük nem lesz, csupán jó rögzítési felületet adnak, és jól illeszkednek az objektív eredeti dizájnjához (össze is fogjuk ragasztani őket, hogy ne forogjanak egymáson, mert az zavaró tud lenni). Összeszerelési sorrend: a 4-es és 5-ös darabot egymásra tesszük és a 6-ossal rögzítjük őket a 7-es belső gyűrűhöz. Ezek után 3-ast átdugjuk a 2-esen és belecsavarjuk a középső (7-es) gyűrűbe. A 2-es és 3-as egymásban szabadon forognak, ez nem baj. Ügyeljünk rá, hogy a 2-es alkatrész úgy helyezkedjen el, hogy a külső menetébe mart mélyedés lefelé nézzen, mielőtt a 3-assal rászorítjuk. Ha ez megvan, akkor az 1-est csavarjuk rá a 3-asra (közel a menet végéig csavarjuk be), majd ha a helyén van, és az objektívet is helyesen lefogja, a kis csavarral alulról rögzítsük. Mivel az objektív leszorítását egy süllyedő menet végzi (az objektív rögzítés közben fixen áll, nem forog; felfelé irányát a bajonetten levő kis csavar jelzi), szükséges lehet kicsit "játszani" vele, hogy minden a helyére kerüljön, és a rögzítés is fix legyen.

Ezzel kész van maga az Altix bajonett, amit most rögzítenünk kell egy másikra, ami már NEX-kompatibilis. Itt jön az érdekes rész, ugyanis a bázistávolságot is figyelembe kell vennünk. Miért éppen egy L39 adapterre fogunk dolgozni? Gyors méréssel megállapíthatjuk, hogy az altix-gyűrűnk vastagsága kb. 1 cm, ami azt jelenti, hogy az Altix-bázistávolságot alapul véve marad még kb. 32,5mm, vagyis csak olyan konverterre ragaszthatom fel az Altix-bajonettemet, ami ennél kisebb. Ehhez legközelebb az L39 áll.

Ha csak összeragasztanám az L39 és az Altix csatlakozásokat, akkor túlságosan kicsi lenne a bázistávolságom (az L39 önmagában csak 28,8mm, amire jönne még a bontott bajonett 10 milliméteres vastagsága, de így sem érné el a kívánt, 42,5mm-t). Ezért az L39 gyűrű és az Altix-bajonett közé kell még tenni valamit. Ide egy kemény műanyag csövet választottam, ami nehézszerszámok hiányában is jól megmunkálható. A pontos vastagságot ki kellett kísérleteznem, de végül kb. 4mm lett (az előbbi számok alapján nem meglepő; lentebb majd finomhangolunk). Nagyon fontos, hogy pontosan ugyanolyan legyen a vastagság mindenütt, különben az adapteren levő optikák által vetített képsík nem lesz azonos a szenzor síkjával (decenteres lesz, vagyis nem lesz mindenhol éles a kép). Persze ha valaki tilt-shiftes képekre játszik, lehet pontatlan is.

Ezt a kimunkált műanyag gyűrűt kétkomponensű ragasztóval ragasztom fel előbb az Altix-bajonett hátuljára (itt egymáshoz ragasztom a két záridő-tárcsát is, hogy ne forogjanak el), majd másik felét az L39 konverterbe, amiből előzőleg kiszedtem magát az L39 menetet, mivel számunkra most teljesen felesleges. Száradás előtt feltétlenül ellenőrizzük, hogy minden "felfelé" áll-e, vagyis a bajonetten, a konverteren és az optikán is felfelé esnek-e a jelölések (ha jól raktuk össze a bontás után az Altix-bajonettet, akkor az az optikával együtt megfelelően fog állni).

Az epoxi száradási ideje 24 óra. A folyamat alatt is ellenőrizzük párszor, nem csúsztak-e szét az alkatrészek (bár 50-60 perc után már önhordó a ragasztás). A teljes száradást követően gyakorlatilag készen is van az átalakítónk.

Már csak annyi a dolgunk, hogy ellenőrizzük, nem kelt-e valamelyik belső felület csillanást, mert ha igen, akkor valamilyen fekete matt festékkel érdemes kifesteni belülről (vagy vékony bársonnyal kibélelni). Ugyanígy ellenőrizzük erős lámpával, nincsen-e fényszivárgás kívülről.

Még egy tipp: az L39 adapterbe ne felejtsük el visszacsavarni a korábbi menetet tartó 3 kis csavart oldalról (hogy ott se juthasson be fény).



Finomhangolás

Bármennyire is precízen vágtuk le az L39 gyűrű és az Altix-bajonett közé eső áthidaló részt, lehet, hogy kicsit rövid lett (ugyanis a bázistávolság miatt inkább rövidebb legyen, mint hosszabb). A "kicsi" itt akár 1mm is lehet, ami nem tűnik soknak, és ha az eltérés valóban negatív irányú (vagyis a konverterünk picit rövidebb, mint 42,5mm), akkor úgy tűnik, hogy nem is problematikus (hiszen a végtelent így is ki tudjuk tekerni, csak egy kicsit "tovább" is szaladhatuk rajta). Viszont ha pontos beállításra vágyunk, valamint ki szeretnénk használni a maximális közelpontot (ami ugye a negatív eltéréssel kicsit távolabb kerül, ez pedig portrénál előnytelen lehet), akkor tudunk finomhangolni!

Az Altix-bajonetthez kell hozzányúlnunk, mégpedig a bontott ábrán szereplő, korábban összerakott 1-2-3 alkatrészegyüttest kell kitekernünk (nem szükséges szétszedni külön sem ezt, sem pedig a 4-5-6-7 darabot). Az 1-2-3 összeállítást egyszerűen alátétezhetjük a kívánt vastagságú műanyag vagy gumi gyűrűvel, egészen finom beállításra is módot adva. Ezzel az adapteremen sikerült elérnem, hogy a végtelen fókusz hajszál pontosan oda esik, ahova az az objektív távolság-skáláján is vésve van.



Tesztképek

Az összeszerelés után egyetlen tesztkörre jutott időm, ezek képeit mutatom meg. A Trioplan kivételesen egyedi bokeh-ja már itt is fel-fel tűnik. Tervezek teljes tesztet is a típushoz, így további képek várhatóak majd.


Mutasd meg másoknak is, hogy mit találtál:


Share



TÁMOGATÁS

A tudásbázis anyagai ingyenesek és mindig azok is maradnak majd. Természetesen a weboldalnak és minden hozzá kapcsolódó csatornának vannak fenntartási költségei. Ha szeretnéd segíteni a munkámat, ezekhez hozzájárulhatsz egy általad választott összeggel. A támogatást PayPal.me segítségével biztonságosan tudod elküldeni:

Köszönöm, hogy segítetted a tudás terjedését! Ha a megjegyzés rovatban megadtad a nevedet is (nem kötelező), szerepelni fogsz a támogatók között: Rostás Csaba, Kováts Péter, Szász Márton, Hunyadi Áron, Tipold Gábor, Gyarmati Balázs


Ha maradt még bármi kérdésed, vagy elmondanád véleményedet, várunk a Vintage Pubban és a blog facebook-oldalán.



Érdemes követni:



Elmondhatod a magadét:

Népszavazol?

Ehhez a cikkhez nem tartozik aktív szavazás. Felháborító!

További szerelős tartalmak:


Canon nFD 300mm f/2.8 L IF tisztítás és tesztképek

Internal Focus - titkok egy legendás optika mélyéről, plusz egy kis útmutatás: így tisztíts belső fókuszos objektíveket.

Üdvözöllek ismét a blog szerelőműhelyében, ahol ez alkalommal egy igazi ínyencség, egy Canon nFD 2.8/300-as kerül terítékre. Nagy baja nincsen, azonban egy kis portalanítás ráfér. Eredetileg nem akartam erről cikket írni, de egy külföldi fórumon közölték velem, hogy "ez nem fog sikerülni", ilyenkor pedig a szakmai alázat vita helyett bizonyítást kíván. Tovább olvasom...

A csapágyazott Helios 40-2 története

Teher alatt is szépen forog ezentúl a 85mm-es Helios fókusza.

Az egész sztori ott kezdődik, hogy már évek óta tulajdonosa vagyok egy Helios 40-2 optikának, amit imádok. A fókuszmechanikája azonban éppen olyan felépítésű, és emiatt olyan rossz is, mint a korai Helios 44 és 44-2 változatoknak. Erre már a Cyclop vs. Helios 40-2 cikkben is kitértem pár sor erejéig, és most ideje orvosolni ezt a problémát. Tovább olvasom...

Így ragaszthatod újra az elvált objektív-lencsetagokat

Nem könnyű és nem mindennapi, de biztosan igen érdekes kalandra hívlak: több évtizedes üvegeket fogunk (újra)ragasztani!

Teher alatt nő a pálma: nem aranyozta be a napomat, amikor egy javításra kapott CZJ Tele-Ennalyt 400mm-es objektív 12cm széles, két darabból összeragasztott frontlencséje a kezemben pattant ketté. Viszont ez kiváló lehetőség arra, hogy megmutassam nektek a vintage objektív javítás határterületét, ahol már csak az UV-fényre keményedő ragasztó jár... Tovább olvasom...

Erre a 20 dologra lesz szükséged objektív szereléshez (+tippek)

Közkívánatra: objektív-szerelős eszköztár, amivel te is könnyen és gyorsan javíthatsz vagy tisztíthatsz optikákat.

FIGYELEM! A cikkben látott eszközök némelyikével a pozitív eredmény mellett percek alatt kukába is juttathatsz bármilyen objektívet, így kizárólag saját felelősségre, saját műszaki érzéked ismeretében kezdj hozzá javításokhoz. Ha nem érzed magadat elég bátornak, bízd tapasztaltabbakra a szerelést. Tovább olvasom...

Gyönyörű bokeh-robbantás frontlencse-fordítással

Avagy végre egy értelmes frontmod: MIR-1B 2.8/37. A frontlencsék megfordításának inkább csak divatja, mint értelme van - legalábbis ezt gondoltam eddig. Viszont most találkoztam egy olyan megoldással, ami kipróbálva is lélegzetelállító eredményekkel jár, és még használni is lehet valamire. Tartsatok velem, mutatom a hogyant és az eredményeket is.

A frontlencsék megfordításának inkább csak divatja, mint értelme van - legalábbis ezt gondoltam eddig. Viszont most találkoztam egy olyan megoldással, ami kipróbálva is lélegzetelállító eredményekkel jár, és még használni is lehet valamire. Tartsatok velem, mutatom a hogyant és az eredményeket is. Tovább olvasom...

Retekobi újjászületése

Egy csodálatos karácsonyi történet, mely reményt adhat más nehéz sorsú optikáknak is arra, hogy szépen rendbe teszed majd őket.

Időről időre találkozol koszos, gombás, elsőre használhatatlannak tűnő objektívekkel? Ne hagyd őket az út szélén! Sokan és sokszor kéritek, ezért ismét egy "tisztítós cikket" mutatok. A 300-as Takumarról szóló írást is rengetegen forgattátok, most viszont egy kisebb, jobb sorsra érdemes optika felújítása következik. Íme egy Minolta MC Rokkor 3.5/50 Macro kalandos útja. Tovább olvasom...

Altix-NEX konverter házilag

Gépkannibalizmus és egy újabb NEX-konverter.

Mivel az Altix csatlakozás aránylag régi, és eredetileg is kevésbé volt elterjedt, ezért elég nehéz hozzá konvertergyűrűt találni akár NEX-re, akár másra. Ez a probléma nem sokkal a NEX-konverteres cikkem után jött velem szembe, amikor egy karbantartáson átesett Trioplan 2.9/50-est akartam kipróbálni. Altix-NEX adaptert azonban sehol sem találtam hozzá. A problémát el is engedhetnénk, ám a 2.9/50-es pokoli jó kis objektív, és a vadászösztön elvezetett egy saját darabhoz. Ehhez azonban adaptert is építenem kellett. Tovább olvasom...

És most beszéljünk az objektív-gombáról!

És tisztítsuk is ki, házilag! Jöjjön egy kis DIY projekt vállalkozó szelleműeknek.

Ha az ember antik optikákkal foglalkozik, gyakran belefut a gombásodás jelenségébe. Ez a bosszantó kis képződmény nem csak a régi, de a helytelenül, párás helyen tárolt új optikákat is érintheti, ezért is szeretném most megmutatni, hogyan távolítható el házilag. Tovább olvasom...



Vannak még itt további érdekességek is:


A szürke színei

Az író e ponton bevallja, hogy sokszor (s mentség nélkül álljon itt: nem csak lázálmaiban) történetek jelennek meg a fejében, hiába csak pillanatképeket akar látni. Álljon hát itt egy ilyen szilánkszövevény, Kodak T-Max400-assal elbeszélve.

Amint az ember hathatós és jóságos tevékenysége nyomán (tudniillik hogy a golyóbis szerves anyagainak javát szőlővé, majd abból borrá alakítsa) az évszakok ez időben jócskán eltolódtak, novemberben még didergéstől mentesen lehetett a budai erdőket járni. Az író is szívesen hódolt e tevékenységének, többnyire hölgytársaságban. Alibije kikezdhetetlen volt: portréfotografálás, ahogy törvényben szedett betűvel hívták, de a paragrafus nem vethetett gátat a rossz ízű, hátak mögött zajló pletykáknak, miszerint többről volt itt szó. Tovább olvasom...

Sony A7III: a mirrorless jelene és jövője

Hol van, hova tart és mivé lesz a mirrorless forradalom? Miért váltottam A7III-ra? A7II vs. A7III. Provokatív gondolatok és desszertnek sajttorta.

Durván 3 évvel ezelőtt, amikor egy örökkévalóságnak tűnő és alapértelmezésben a környezettől örökölt Canonos lét után először próbáltam ki az A7-est, remegett kicsit a kezem. Ugyanazok a kérdések fogalmazódtak meg bennem akkor, mint azóta is számos fotósban, akik kacérkodnak a mirrorless gondolatával: vajon egy komoly DSLR után milyen lesz egy jóval komolytalanabbnak tűnő MILC? Hogy lehet, hogy ezek a pöttöm gépek kihívói a trónjukról látszólag letaszíthatatlan tükrösöknek? Egyáltalán hol a trükk az egész történetben? Csak marketingről van szó? Tovább olvasom...

In memoriam Mamiya ZE

Rég elfeledett kisfilmes rendszer Japánból, mely a műanyag erejével ötvözi a minőséget.

Ennek a cikknek idestova 30 éve nincsen különösebb hírértéke, szóval előre szólok, hogy megint csak kukáztam valamit, ami megérdemel pár sort az internet örökkön örökké kavargó feneketlen mély emlékezetében. Ha van jobb dolgod, például kölyökkutyákat simogatni, majonézes sósmogyorót enni vagy megcsókolni az asszonyt, de úgy, hogy érezze, akkor még most hagyd abba. Tovább olvasom...

13 különleges kamera a fotózás történetéből

Időutazás elfeledett technikai megoldásokkal, képtelen és képes elképzelésekkel és sok minden mással, amivel az évtizedek során az emberek képesek voltak fényképezni.

John Wade Retro Cameras című gazdagon illusztrált könyve arra ihletett, hogy készítsek nektek egy összeállítást a fotózás történetének néhány kiemelkedő kamerájáról. Mindegyik különleges valamilyen értelemben, így azoknak is izgalmas olvasmány lehet ez, akiket eddig egyáltalán nem érdekelt a filmes fotózás vagy a vintage őrület. Tovább olvasom...

Miért radioaktív az objektívem?

Tudom, hogy izgatja a fantáziádat a kérdés: miért radioaktívak egyes objektívek? Vajon ez veszélyes? Szándékos vagy lekváros? Nő vagy csökken a sugárzás az idők során? Pokoli sebességű időutazásra invitállak a válaszokért.

Rendesen belesétáltál a csapdába barátom, mert a cikk címében feltett kérdésre sokkal alaposabb választ fogunk most keresni, mint gondolnád. Visszamegyünk egészen az idők kezdetéig és magának a radioaktivitásnak is a végére járunk. Lesz lista a sugárzó optikákról, valamint számtalan további érdekesség! Kezdhetjük? Tovább olvasom...

Kezdő fotós kisokos

Van egy hármas aranyszabály, amit csak egyszer kell megértened ahhoz, hogy átlásd fényképeződ (vagy telefonod) működését. Utána sokkal könnyebb lesz a fotózás, ígérem.

Néha nagyon elvont dolgokról olvashatsz a blogon, amik csak a fényképezésben már járatosaknak érdekesek. Szerencsére azonban azt tapasztalom, hogy nagy arányban csatlakoznak virtuális fotós kocsmánkhoz lelkes kezdők is. Tőlük sok levelet kapok alapkérdésekkel kapcsolatban, az évek alatt pedig többekkel volt már szerencsém találkozni, és elmondani a fényképezők működésének alapjait. Tovább olvasom...

A 60 utolsó fotó a bontásra ítélt Olimpia Szellemhotelből

Haláltusájának utolsó óráiban készítettünk már pár posztapokaliptikus fotót a teljesen kifosztott, évek óta üresen álló Olimpia Hotelről, a Normafa csúfságáról.

Az egykor szebb napokat is megélt Olimpia Hotel, ami az utóbbi években már csak a Normafa csúf szégyenfoltja volt, a következő hetekben végképp az enyészeté lesz. Utolsó napjaiban látogattuk meg, bejártuk minden négyzetméterét, most pedig felfedi nekünk pár titkát a halálos ágyán. Tovább olvasom...

A kamu vörös karika pszichológiája

Avagy mi áll a “hamis” L-es objektívek hátterében? Mekkora bűn a csalás? Milyen hatással van ránk, ha csalunk? És jobb lesz az objektív képe a rá festett vörös karikától?

Biztosan láttatok már olyan KIT objektívet, amire kreatív tulajdonosa egy vörös karikát festett, így úgy tűnhetett, hogy valójában egy L-es objektívvel fotózik. Múlt héten én is láttam egyet, és azonnal be is indult a gondolatlavina a fejemben. Most elárulom, miért csinálják ezt az emberek, és mire mennek vele. Tovább olvasom...

Pirosszka (ingyom-bingyom TFCD fotózás)

Egyszer volt, hol nem volt, a fényerős üvegek hegyén is túl, de még a messzi-messzi galaxis határán belül...

Szóval élt egyszer egy Pirosszka és egy farkas, és mivel ez egy szolid örömfotózás volt, így vadászt nem is szereztünk. Összevonván a karaktereket, és a békesség jegyében Pirosszka baltával járta az erdőt hű társával, a farkassal. Tovább olvasom...

Viltrox EF-NEX III gyorsteszt

Mivel ad többet a Viltrox legújabb adaptere, mint a kategória többi versenyzője?

Következzen egy igen rövid szösszenet a Viltrox legújabb EF-NEX adapteréről, a III verzióról. Azért érdemel ez az apróság külön bejegyzést, mert megold néhány olyan kérdést, amit a hasonló árkategóriás (mondjuk ki: olcsó) adapterek korábban nem tudtak, illetve amikre csak a két jóval drágább konverter, a Sigma MC-11 és a Metabones voltak képesek. Tovább olvasom...

A boldog fotós lájk nélkül él

Ne hagyd, hogy kedved szegjék a közösségi média fals visszajelzései. Legyél te is örömfotós!

Tőlem merőben szokatlan téma következik most. Nem a képek előállításáról, nem az azokhoz használt felszerelésről vagy módszerekről lesz szó, hanem a fotók utóéletéről, vagyis arról, mi történik a publikálásuk után, miért tesszük őket egyáltalán közszemlére, valamint (és ez a lényeg) hogyan érdemes vagy éppen nem érdemes értelmezni mások visszajelzéseit. Különösen az Y és Z generációs alkotók figyelmébe ajánlom a továbbiakat. Kalandozzunk kicsit a közösségi média birodalmában, és lássunk át a Facebook szitáján. Tovább olvasom...

10 tipp régi objektív vásárláshoz

Milyet, hogyan, hol, mennyiért és mikor? Kisokos vintage-optikák beszerzéséhez, 10 hasznos tippel.

Tetszik a manuális lencsék világa, de visszatart használatuktól a tény, hogy ezeket nem kaphatod meg a boltok polcairól dobozban, garanciával? Félve vásárolsz használt fotós kellékeket? Netán rossz tapasztalatod volt a second-hand árukkal? Úgy érzed, nem tudod, mire figyelj, amikor antik optikát vásárolsz? Nem szívesen fizetsz interneten keresztül külföldi portékáért? Összeszedtem neked 10 tippet a témával kapcsolatban, így nem lesz többé kifogás, ha szembe jön álmaid Heliosa! Tovább olvasom...

Mi a gond a modern objektívekkel?

Hova vezet bennünket az egyre több lencsetag, és miért adnak sokszor a régebbi optikák életszerűbb képeket?

Néha olyan nehéz az embernek szavakba öntenie, amit a tapasztalataiból felépített magában, és át szeretné adni másoknak is. Így vagyok a régi optikák "természetesebb, hangulatosabb" képi világával kapcsolatban is. Mikor ezt a kérdést kell ecsetelnem, magam is bajban vagyok, hiszen nehéz objektív szempontok szerint értékelni. És ekkor, egyszer csak szembe jön velem a neten Yannich Khong cikke, amit elolvasok és csak bólogatok hevesen. Tovább olvasom...

Így ölte meg az A7 a DSLR-emet

(FRISSÍTVE A7II TAPASZTALATOKKAL!) Avagy a manuálozók álma, egy szelet XXI. század

Lassan fél éve már, hogy elkezdtem kacérkodni a vázváltással, pedig 2015 nyarán még csak pár hónapja volt nálam az 5D MII, életem első fullframes gépe. A nagy 50-es teszt készítése során többnyire csak a baj volt a tükörrel, így érdeklődésem hamar a tükörmentes megoldások, konkrétan a Sony A7 felé fordult. A szenzorméret megtartása nem volt kérdés, minden más azonban igen, ilyen helyzetben pedig csak a próba dönthet, ezért 2016 ezzel kezdődött. Tovább olvasom...

35mm történelem

Milyen képek lapulhatnak egy évtizedek óta rejtőző, előhívatlan 35mm-es tekercsen? Vajon sikerült megmenteni őket, vagy győz az enyészet?

Hány évet él túl egy negatív? Ezzel a kérdéssel eddigi életem során nem sokat kellett foglalkoznom, mert alig pár friss 35mm-es tekercs elhasználásán és előhívatásán vagyok túl. Nemrégiben azonban boldog tulajdonosa lettem egy (sokadik) régi filmes váznak, és benne lapult egy előhívatlan filmtekercs is. Ennek a történetét fogom most bemutatni. Tovább olvasom...

További cikkek a tudásbázisban...

Köszönetnyilvánítás

A cikkben szereplő számtalan hasznos ötletért, kiegészítésért köszönettel tartozom Pap Gyulának. A kész szöveget áttekintette és hozzászólásaival jobbá tette Lampert Benedek és Tóth Gábor Szabolcs.

Mint minden technikai jellegű cikkemben, itt is fontosnak tartom megemlíteni, hogy önmagában az eszköz mindig csak eszköz marad, egyetlen lencse vagy váz sem fog csodát művelni senkinek a szépérzékével, tehetségével vagy fotós tudásával, de megfelelő alázattal végigjárva az utat a végén különleges képekhez segíthetik a fotóst.

BIO

A cikk szerzője 2011-ben kezdett fotózni. A mai napig abszolút amatőrnek vallja magát, aki sokkal inkább az alkotás öröméért, mint bármilyen javadalmazásért dolgozik (kivéve, ha pizzáról van szó). Végigjárta a digitálisok ranglétráját (350D, 20D, 50D, 5DMII, A7, A7II, A7III), de egyre többet játszik analógokkal is. Időközben rájött, hogy az optika sokkal fontosabb, mint a váz. Valamiért ösztönösen szereti a mirrorless-t és a minél egyszerűbb, de agyafúrtabb megoldásokat. Saját magára a "géptulajdonos" megjelölést szereti alkalmazni, ami jobban lefedi technikai részletek iránti rajongását.

Manuális lencsékkel 2014 eleje óta foglalkozik, 2015-ben pedig összegyűjtötte és letesztelte a legtöbb elérhető árú 50mm-es optikát. Nem csak gyűjti, de szereti, javítja, és használja is objektívjeit, hiszen a vitrinben tartott felszerelésnek csak ára van, nem pedig értéke. Ha hívják, örömmel osztja meg tapasztalatait és élményeit személyesen is élő előadásokon vagy a vintage pub személyes találkozóin, ezen felül pedig szorgosan építi az online is elérhető tudásbázist.

A fotózásnak minden lépését fontosnak tartja, ezért a gondolat teremtő erejéről és az alkotás önmagára visszamutató értelméről és boldogságáról is sokat lehet hallani nála. Ha csatlakoznál hozzá, a vintage pubban általában megtalálod, a pult mellett rögtön jobbra. Tovább...

Horváth Krisztián C 2016 (eredeti megjelenés: 2016. július 25., utolsó módosítás: 2018. június 27.)