hispan's photoblog
              tudásbázis
              vintage pub
              frissességek

    hispan's photoblog   |   hozzászólás   |   feliratkozás

h

hispan's photoblog

F

Gyújtótávolság,
látószög és crop-faktor:
hol az igazság?


Mit is jelent az, hogy egy objektív 80mm-es? Milyen hatással van ez a látószögére és a gólyák vándorlására? Bevallom, bűnös vagyok, mert eddig hanyagul használtam én is e téma fogalmait, de most rendezem számlám az univerzum felé.

Elég kaotikusan állnak a dolgok a fotózásban, mert manapság rengeteg szenzorméret és optika közül választhatsz, és a vintage korszak közepén bármilyen rendszerre gyártott objektíveket fel tudsz tenni bármilyen más digitális vázra. Ebből aztán igen sok félreértés fakad, főleg akkor, amikor arról van szó, hogy egy objektívnek pontosan mekkora is a látószöge.

Távol álljon tőlem, hogy mások munkáját minősítsem (van elég gondom a sajátommal is), de a PEZ-cukorkának álcázott gyógyszerem akkor gurult el teljesen, amikor ezt olvastam valahol:

... az objektív gyújtótávolsága [...] egy érdekes mérőszám, amivel tulajdonképpen az objektívek látószögét jellemezzük...

A fenti mondat egy olyan részigazság, mint a robin hood kód az Age of Empires II.-ben: csak abban a játékban működik, máshol nem ad aranyat. Vagyis amíg azonos szenzorméretek mellett beszélgetünk a témáról, addig igaznak tűnik, de mint definíció, tökéletesen hibás.

Ezen a ponton, ha eddig még nem tetted, érdemes lehet elolvasnod a szenzorméretekről szóló korábbi cikkemet, amit ide kattintva érhetsz el. Ebben rengeteg olyan dolgot leírtam, ami nagyon fontos lesz a következő sorokhoz.

A gyújtótávolság nem határozza meg a látószöget

Az alap probléma a látószög és az objektívre gravírozott szám, a gyújtótáv viszonyának kezeléséből ered. Hajlamosak vagyunk egy optika tényleges látószögét ezzel a bizonyos, milliméterben megadott számmal azonosítani, holott a gyújtótáv a lencserendszer egy egyedi jellemzője, aminek nincsen közvetlen párhuzama azzal, hogy egy objektív “milyen szélesen lát”.

Nem vagy könnyű helyzetben, ha ennek utána akarsz olvasni, mert nagyon sok magyar és külföldi oldalon szó szerint leírják, hogy a gyújtótávolság az optika látószögének mérőszáma, köztük pedig fordított arányosság áll fent. Igen, van köztük gyakorlati kapcsolat, de nem azonosak!

Definíció szerint egy objektív (lencse vagy lencserendszer) gyújtótávolsága az az objektív optikai középpontjától mért távolság, ahol a végtelenből érkező fénysugarak fókuszálódnak (igazából a gyújtópont bárhol lehet, nem csak az objektív mögött).

Szándékosan nem egyetlen lencsén rajzoltam be a gyújtótávolságot, mert az internet tele van egyetlen lencsetagos egyszerű ábrákkal. De te jobbat érdemelsz, Kedves Olvasó, ezért kaptál egy komplett objektívet. Így életszerűbb lesz a történet. És hogy ne szívassalak feleslegesen, túl sem bonyolítottam, és nem ilyeneket rajzoltam neked (ez nyilván még közelebb állna a valósághoz):

A gyújtótávolság fenti definíciójával azonban nem mennél sokra, ezért kezdődött el a látószög és a gyújtótávolság összekeverése. Történhetett ez azért is, mert régen az amatőr fotósok többsége 35mm-es filmet használva pontosan tudta, hogy gépére felhelyezve egy 50mm-es optikát milyen látószöget fog kapni. A legtöbben ugyanabban a vonatkoztatási rendszerben dolgoztak. Ezzel eddig nincs is gond. Viszont ha belevesszük a játékba azt is, hogy ugyanez a szám (a gyújtótávolság) mondjuk középformátumon már egészen más látószöggel jár, akkor azonnal érzed, hogy valami nem stimmel.



Akkor hogyan is van ez?

A probléma megértéséhez egy tapasztalatot osztanék meg veletek: összehasonlítottam két Biometar 80mm f/2.8 optikát. Ezek közül az egyiket P6 középformátumú rendszerre gyártották, a másikat pedig fullframe-re, M42 csatlakozással. Nyilvánvalónak tűnhet, hogy a kettőnek nem lehet azonos a látószöge, ha felteszem őket azonos méretű (jelen esetben fullframe) szenzorra.

És akkor itt a meglepetés: a két optika szinte pontosan ugyanolyan kivágást ad!

Ez hogy lehet? Hiszen még ránézésre is teljesen más méretűek az üvegeik!

A választ részben már tudod: a gyújtótávolság a szenzor/film méretétől teljesen független dolog. Egy olyan szám, ami a lencserendszer geometriájából, vagyis egyszerűbben mondva az üveg elemek görbületeinek (és persze vastagságuknak, anyaguknak) együtteséből következik (és nem a szélességükből). Nézd csak meg, alább két elképzelt 80mm-es objektív optikai sémája:

Igen, mindkét objektívnek azonos a gyújtótávolsága, mert bár a lencséik nem ugyanolyan szélesek, a felületeik görbülete megegyezik. Ezért rajzolnak azonos képet ugyanakkora szenzoron. Csináltam egy ábrát is, hogy láthasd, a gyújtótávolság nem változik azzal, hogy a lencsék átmérőjét változtatom:

Ez eddig tiszta. 80mm az 80mm gyújtótávolság mindenhol. Nem szorzódik, nem változik sehol.



De ha ez igaz, akkor miért vannak kisebb és nagyobb átmérőjű optikák?

Kiváló kérdés! Itt jön a képbe a kirajzolt képkör kérdése. Egyszerűen mondva: minél nagyobb az objektív lencséinek átmérője, annál nagyobb vetített képpel fognak rendelkezni, vagyis annál nagyobb formátumot fognak tudni kirajzolni.

A valóságban a középső lencsetagok általában változatlan méretűek, csupán az optika két vége felé közeledve növekszik az üveg elemek átmérője az egyre nagyobb formátumokon. Ezért is szemléltetek a bontott ábrákon teljes objektívet.

Nézzük meg az előbbi tesztpárosunkat (a középformátumra és a fullframe-re gyártott 80mm-es objektívet), amik az imént fullframen ugyanolyan képet adtak. Tegyük fel most őket középformátumra, vagyis a fullframe-nél jelentősen nagyobb érzékelőre! Mit fogunk látni?

Sejthetted előre: a nagyobb formátumú érzékelőt már csak a nagyobb üvegátmérőkkel rendelkező, nagyobb formátumra tervezett objektív rajzolja ki teljesen. Hiába azonos a két objektív gyújtótávolsága, az egyik csak fullframe rajzolására lett tervezve, a másik pedig középformátumra. Egyik optikával sem látunk “messzebb”, mindkettő 80mm-es, csak eltérő nagyságú területet képesek lefedni vetített képpel.

Ezen a ponton bátran mondhatom, hogy az első objektív látószöge nagyobb, mint a másodiké (látod te is a tesztképeken), holott mindkettő gyújtótávolsága 80mm. Varázslat!

Ezzel teljesen megértheted, hogy miért nem azonos a látószög és a gyújtótávolság, és azt is sejtheted már, hogy a gyakorlatban miért keveri őket mégis össze mindenki.

Menjünk egy kicsit tovább, és nézzünk meg még egy dolgot, mielőtt belekeverjük a crop-faktort a játékba.



Eddig összehasonlítottunk egy fullframe és egy középformátumú érzékelőt, de mi a helyzet a kisebb szenzorokkal?

Erre is tudod már a választ: ha az a feladat, hogy “csak” egy APS-C méretű lapkát kell kirajzolnom vetített képpel, akkor elég, ha kisebb lencsetagokat teszek az objektívembe. Az egyes szenzorméretek között ugyanis igen jelentős eltérések vannak:

Ez gazdaságilag is jobb (olcsóbb gyártani ilyen optikákat), meg gyakorlatilag is: minek cipeljek feleslegesen plusz súlyt a nagyobb üvegek miatt, ha az érzékelőm mérete miatt úgysem látnék mindent, amit az optika vetít?

A kisebb átmérőjű lencsetagokkal szerelt optikáknak van egy technikai előnye is: ha van egy pozitív dioptriájú lencsetag, akkor azt csak addig lehet kiszélesíteni, amíg nem lesz 0 milliméter a vastagsága, vagyis létezhet olyan optikai képlet, amit kifejezetten csak kisebb érzékelők kirajzolására alkalmasan lehet legyártani, nagyobb méretben egyszerűen lehetetlen megcsinálni.

Itt egy összetett ábrán mutatom, hogy a három szenzorméretre gyártott azonos gyújtótávolságú objektívekbe miért lehet más és más átmérőjű üveg tagokkal rendelkező lencserendszert építeni (zöld = középformátum, lila = fullframe, piros = APS-C):

Tegyük csak egymásra ezt a három, látszólag teljesen más optikát, és vegyük észre, hogy bár a valódi látószögeik a különböző méretű kirajzolt érzékelők miatt teljesen mások lesznek, mindháromnak 80mm a gyújtótávolsága:

Itt már jelöltem a jobb szélen a három szenzorméretet is, amit kirajzol a három objektív (nem méretarányosak!).

Ha most felteszem ezt a három objektívet egy APS-C szenzoros gépre, akkor mindegyiknek pontosan ugyanakkorának fog tűnni a látószöge. Azonban ha a fullframe (lila) optikát fullframe szenzorra, a középformátumú (zöld) optikát pedig középformátumra teszem, mindkét esetben jóval nagyobb látószöget fogunk kapni, mint az első esetben. És még mindig 80mm a gyújtótávolságunk, minden esetben.

Most már nagyon profi vagy és érted a dolgot, így ideje tisztázni egy tényleges hibát is.



Akkor hogyan is van ez a crop-faktorral?

Miért lesz egy 50mm-es optikából 75mm-es optika kisebb szenzoron?

A válasz az, hogy nem lesz. Tudod már te is: a gyújtótávolság nem változik azzal, hogy mekkora területet rajzol ki egy objektív (vagy mekkora rajzolt képet fog fel ténylegesen a szenzorod). A gyújtótávolság a lencserendszer geometriájából következik, nem a lencsék átmérőjéből és a vetített kép tényleges nagyságából.

De akkor miért mondja mindenki azt, hogy “a crop-faktor miatt felszorzódik a gyutáv”? Miért írja ezt hispan is sok helyen?

Azért, mert a fentebb már említett félreértések miatt a fotósok nagy része, mivel kisformátumú (értsd: fullframe vagy az alatti) rendszert használ, az ilyen szenzorméreten az adott gyutáv által produkált látószöget azonosítják a gyújtótávolsággal. Egyszerű praktikum: mindenki érti és sejti, hogy egy 50mm-es optikának milyen a látószöge egy "átlagos" kamerán, vagy hogy egy 14mm-es optika nagylátószögűnek számít.

Amikor egy egyébként fullframe szenzorméret kirajzolására is alkalmas 50mm-es optika felkerül egy APS-C szenzoros gépre, akkor úgy tűnik, mintha az egy fullframe szenzoron levő 75mm-esként viselkedne (látószög szempontjából), hiszen a kisebb szenzor “kivágja” a vetített kép közepét. Magyarul: azonos helyen állva “kevesebb fér bele” a képbe:

Ez nyilvánvalóan nem jelenti azt, hogy ténylegesen megváltozott volna az objektív gyújtótávolsága, csupán a látószög más, amit érzékelsz.

Erről itt és most nem írok többet, mert a szenzorméretek és a crop-faktor témakörét kiveséztem a történet elején már említett cikkemben, amiben rengeteg egyéb dologról is olvashatsz a téma kapcsán.

Visszatérve a vetített képkörünkhöz: mostantól már tudod: nagy formátumon (képzelj el még a középformátumnál is sokkal nagyobb érzékelőt vagy filmet: a középformátum mondjuk 6x7 centi, a nagyformátum meg lehet akár 25x30 centi is) egy 50mm-es objektív, ha elég nagy a lencséinek az átmérője és kirajzol ekkora képmezőt, már konkrétan nagylátó optikának fog minősülni, akár 100 fokos látószöggel is. Ugyanez a látószög egy kifejezetten fullframe érzékelőre tervezett objektív esetében 16mm környéke. Wow! Ugye, hogy ilyen szemmel nézve a fotózás világát nincs összefüggés a látószög és a gyújtótávolság között?

Nézd meg, tovább mentem az eddigi formátumokon, és sárgával jelöltem még a középformátumnál is nagyobb esetet:

És ha már mindent értesz és szóba kerültek a látószögek: az a legbiztosabb, ha egy objektív adatainál az adott érzékelőméretekhez számított látószögeket megnézed: ha azt írják, hogy egy 50mm-es objektív fullframe-en 50 fokos látószöggel bír, APS-C szenzoron meg 34 fokossal, akkor máris egészen pontos és csalhatatlan adatok birtokába kerültél.

Ebben a régi Pentacon katalógusban is pontosan így látod a megadott adatokat, hiszen ez az objektív kisfilmes és középformátumú filmet/érzékelőt is kirajzol (cserélhető a csatlakozása):

A látószögek esetén, amiket minden gyártó minden esetben megad az objektívjeihez, létezik vízszintes és függőleges (mivel a formátumok oldalaránya általában nem 1:1, ezek eltérnek), illetve létezik átlós is. Cirkuláris halszemek esetében megadhatnak teljes látószöget is, ami az objektív jellegéből adódóan nem saroktól sarokig, hanem a rajzolt képkör szélétől az átellenes szélig értendő.

Ezek után már meg tudod válaszolni azt a kérdést is, amit néha feltesznek nekem: a Mitakon miért csak APS-C szenzoros gépekre gyárt Speedmaster f/0.95-ös, nagyon nagy fényerejű optikákat?

Azért, mert a kisebb szenzor kirajzolásához kevésbé széles lencsetagok is elegendőek, így ott ezt a hatalmas fényerőt (ami nagyobb szenzoroknál nagyon nagy üvegeket igényelne) is meg tudják oldani költséghatékonyan. Ugyanaz a Speedmaster 0.95/50-es optika, amit APS-C-re gyártanak, fullframe szenzorra sokkal nagyobb ármérőjű, sokkal nehezebb és jóval drágábban előállítható lencsetagokat jelentene. (Részben ez is az oka annak, hogy ha növeled a formátum méretét, egyre “lassabbak” az optikák: középformátumon már alig találsz 1.2-es vagy 1.4-es objektíveket, persze nincs is rájuk szükség, mert a tárgytáv-háttértáv is változik a változó látószöggel).

!

Ismétlésnek a végére: a gyújtótávolság nem az objektív látószögének mérőszáma. Jóllehet a gyakorlatban, azonos szenzorméreten maradva igaz, hogy a nagyobb gyutáv kisebb látószöget (egyre nagyobb telét) jelent, de ha kettőt hátra lépünk a kérdéstől (és nem esünk az árokba), akkor már azt is látjuk, hogy a kirajzolt képkör és a lencsék átmérője sokkal fontosabb kérdések a valódi látószög szempontjából.

A cikk elején említett P6-os Biometar 80mm f/2.8 optika micro4/3 szenzoron lehet teleobjektív (fullframes 160mm-nek megfelelő látószöggel), fullframen 80mm-es portréobjektív, középformátumon pedig normál átfogású alapoptika (fullframes 50mm-nek megfelelő látószöggel). Szép az élet, mi?

Ez most egy kicsit sűrű volt, de aki eljutott idáig, megérdemelten jutalmazhatja meg magát egy fröccsel.


Mutasd meg másoknak is, hogy mit találtál:


Share



TÁMOGATÁS

A tudásbázis anyagai ingyenesek és mindig azok is maradnak majd. Természetesen a weboldalnak és minden hozzá kapcsolódó csatornának vannak fenntartási költségei. Ha szeretnéd segíteni a munkámat, ezekhez hozzájárulhatsz egy általad választott összeggel. A támogatást PayPal.me segítségével biztonságosan tudod elküldeni:

Köszönöm, hogy segítetted a tudás terjedését! Ha a megjegyzés rovatban megadtad a nevedet is (nem kötelező), szerepelni fogsz a támogatók között: Rostás Csaba, Kováts Péter, Szász Márton, Hunyadi Áron, Tipold Gábor, Gyarmati Balázs


Ha maradt még bármi kérdésed, vagy elmondanád véleményedet, várunk a Vintage Pubban és a blog facebook-oldalán.



Érdemes követni:



Elmondhatod a magadét:

Népszavazol?

További tornagyakorlatok az elmének:


Gyújtótávolság, látószög és crop-faktor: hol az igazság?

Mit is jelent az, hogy egy objektív 80mm-es? Milyen hatással van ez a látószögére és a gólyák vándorlására? Bevallom, bűnös vagyok, mert eddig hanyagul használtam én is e téma fogalmait, de most rendezem számlám az univerzum felé.

Elég kaotikusan állnak a dolgok a fotózásban, mert manapság rengeteg szenzorméret és optika közül választhatsz, és a vintage korszak közepén bármilyen rendszerre gyártott objektíveket fel tudsz tenni bármilyen más digitális vázra. Ebből aztán igen sok félreértés fakad, főleg akkor, amikor arról van szó, hogy egy objektívnek pontosan mekkora is a látószöge. Tovább olvasom...

50mm 1.2 vs. 1.4

Praktikus kérdés fogalmazódik meg az emberben az 50mm-esek maximális, még értelmes fényerejével kapcsolatban: elég az 1.4, vagy jobb, ha van 1.2? Utóbbi megéri az árát? Szubjektív gondolatok, plusz SMC Pentax 1.2/50 vs. SMC Takumar 1.4/50 miniháború meglepetés vendéggel.

Javításra érkezett hozzám a napokban egy SMC Pentax 1.2/50-es optika, ennek kapcsán pedig szeretnék veletek megosztani pár gondolatot a maximális fényerő és a DOF összefüggéseiről, az ár/érték arányról és az élet más nagy dolgairól. Tovább olvasom...

Jó ez az objektív a gépemre?

[KONVERTERKERESŐ KISOKOS]

Rengeteg vintage objektív és csatlakozó létezik, ezért nem csoda, ha sokszor nem leled meg a neten, mit mire lehet feltenni. Ezen az oldalon igyekeztem neked összeszedni azokat a párosításokat, amiket a leggyakrabban alkalmazhatsz: 11 féle váz 29 féle objektívvel, vagyis összesen 319 variációt ölel fel a kínálat. Tovább olvasom...

Nikon vázak M42 és más manuális objektívekkel

Kompatibilitási tények és tévhitek, avagy miért nem szereti a Nikon a régi manuális objektíveket, és mit tehetsz ez ellen?

Komolyan mondom, én nem akartam ezt a cikket megírni, több okból sem. Egyrészt nem szeretném, ha úgy tűnne, hogy passzióból vagy valamilyen gyermekkori sérelem okán vagyok a Nikon ellensége, mert nem. Másrészt ami itt most következik, az nagyrészt szerepelt már a nagy 50mm-es teszt how-to részében, illetve egy másik, kifejezetten régi manuálisok kompatibilitásával és használatával foglakozó cikkben is. Ennek ellenére minden héten felbukkan egy erre vonatkozó kérdés valamelyik Facebook-os fotós csoportban és megszületik rá ugyanaz az 50 komment. Most lesz egy 51. is, mert sokan és sok helyen kértétek, hogy hegyezzük ki mindezt Nikonra. Fussunk neki! Tovább olvasom...

Sony A7-re (NEX-re) minden felmegy?

Részletes kompatibilitási kisokos a Sony mirrorless rendszeréhez.

Amikor megkérdezi valaki, hogy "mégis mit lehet feltenni Sony A7-re?", akkor jön a válasz: mindent. Ez egyébként igaz is, de sokan nem érik be a kurta replikázással, így most összeszedtem a legnépszerűbb csatlakozó-típusokat, és a többségnél azt is megmutatom, hogyan is néz ki a használatuk az A7-esen, másképpen szólva E-mount-on (és itt az E-mount = A7 = NEX a továbbiakban végig igaz, hiszen a NEX-en belül csak a szenzorméret az eltérő, a bajonett azonos). Tovább olvasom...

Manuális lencse digitális vázon

Hogyan használjak régi manuális lencséket digitális gépeken?

Napjainkban nagy népszerűségnek örvend a régi manuális objektívek használata modern digitális vázakon. Egyre többen fognak bele a “vintage-mániába”, és előkeresik szüleik, nagyszüleik régi fotós felszerelését, hogy a lencséket kitisztítva felrakják azokat DSLR vagy mirrorless gépeikre. Azok pedig, akik nem családi örökség útján jutnak e régi üvegekhez, a használt piacokon keresik őket, ahol soha nem tapasztalt mennyiségben forognak ezek a szinte már muzeális, de kiválóan használható optikák. Tovább olvasom...

FULLFRAME vs. APS-C

Tényleg a méret a lényeg? Mekkora szenzor kell nekem? Gyakorlati tanácsok, részletes tesztképek és összehasonlítás, hogy könnyebb legyen a döntés.

Az utóbbi években számos fotóstárssal beszélgettem technikai kérdésekről, és azt tapasztaltam, hogy sokakat foglalkoztat a szenzorméretek problémája, illetve az ehhez kapcsolódó felszerelések kérdése. Az átfogó 50mm-es tesztünk után világossá vált számomra, hogy érdemes egy rövidebb (értsd: rettenetesen hosszú) írást szentelni ennek a témának, mert bár a gyakorlottak értik a különbségeket szenzor és szenzor között, az újdonsült géptulajdonosok sokszor nem tudják, mit tartanak a kezükben. Tovább olvasom...



Vannak még itt további érdekességek is:


A szürke színei

Az író e ponton bevallja, hogy sokszor (s mentség nélkül álljon itt: nem csak lázálmaiban) történetek jelennek meg a fejében, hiába csak pillanatképeket akar látni. Álljon hát itt egy ilyen szilánkszövevény, Kodak T-Max400-assal elbeszélve.

Amint az ember hathatós és jóságos tevékenysége nyomán (tudniillik hogy a golyóbis szerves anyagainak javát szőlővé, majd abból borrá alakítsa) az évszakok ez időben jócskán eltolódtak, novemberben még didergéstől mentesen lehetett a budai erdőket járni. Az író is szívesen hódolt e tevékenységének, többnyire hölgytársaságban. Alibije kikezdhetetlen volt: portréfotografálás, ahogy törvényben szedett betűvel hívták, de a paragrafus nem vethetett gátat a rossz ízű, hátak mögött zajló pletykáknak, miszerint többről volt itt szó. Tovább olvasom...

Sony A7III: a mirrorless jelene és jövője

Hol van, hova tart és mivé lesz a mirrorless forradalom? Miért váltottam A7III-ra? A7II vs. A7III. Provokatív gondolatok és desszertnek sajttorta.

Durván 3 évvel ezelőtt, amikor egy örökkévalóságnak tűnő és alapértelmezésben a környezettől örökölt Canonos lét után először próbáltam ki az A7-est, remegett kicsit a kezem. Ugyanazok a kérdések fogalmazódtak meg bennem akkor, mint azóta is számos fotósban, akik kacérkodnak a mirrorless gondolatával: vajon egy komoly DSLR után milyen lesz egy jóval komolytalanabbnak tűnő MILC? Hogy lehet, hogy ezek a pöttöm gépek kihívói a trónjukról látszólag letaszíthatatlan tükrösöknek? Egyáltalán hol a trükk az egész történetben? Csak marketingről van szó? Tovább olvasom...

In memoriam Mamiya ZE

Rég elfeledett kisfilmes rendszer Japánból, mely a műanyag erejével ötvözi a minőséget.

Ennek a cikknek idestova 30 éve nincsen különösebb hírértéke, szóval előre szólok, hogy megint csak kukáztam valamit, ami megérdemel pár sort az internet örökkön örökké kavargó feneketlen mély emlékezetében. Ha van jobb dolgod, például kölyökkutyákat simogatni, majonézes sósmogyorót enni vagy megcsókolni az asszonyt, de úgy, hogy érezze, akkor még most hagyd abba. Tovább olvasom...

13 különleges kamera a fotózás történetéből

Időutazás elfeledett technikai megoldásokkal, képtelen és képes elképzelésekkel és sok minden mással, amivel az évtizedek során az emberek képesek voltak fényképezni.

John Wade Retro Cameras című gazdagon illusztrált könyve arra ihletett, hogy készítsek nektek egy összeállítást a fotózás történetének néhány kiemelkedő kamerájáról. Mindegyik különleges valamilyen értelemben, így azoknak is izgalmas olvasmány lehet ez, akiket eddig egyáltalán nem érdekelt a filmes fotózás vagy a vintage őrület. Tovább olvasom...

Miért radioaktív az objektívem?

Tudom, hogy izgatja a fantáziádat a kérdés: miért radioaktívak egyes objektívek? Vajon ez veszélyes? Szándékos vagy lekváros? Nő vagy csökken a sugárzás az idők során? Pokoli sebességű időutazásra invitállak a válaszokért.

Rendesen belesétáltál a csapdába barátom, mert a cikk címében feltett kérdésre sokkal alaposabb választ fogunk most keresni, mint gondolnád. Visszamegyünk egészen az idők kezdetéig és magának a radioaktivitásnak is a végére járunk. Lesz lista a sugárzó optikákról, valamint számtalan további érdekesség! Kezdhetjük? Tovább olvasom...

Kezdő fotós kisokos

Van egy hármas aranyszabály, amit csak egyszer kell megértened ahhoz, hogy átlásd fényképeződ (vagy telefonod) működését. Utána sokkal könnyebb lesz a fotózás, ígérem.

Néha nagyon elvont dolgokról olvashatsz a blogon, amik csak a fényképezésben már járatosaknak érdekesek. Szerencsére azonban azt tapasztalom, hogy nagy arányban csatlakoznak virtuális fotós kocsmánkhoz lelkes kezdők is. Tőlük sok levelet kapok alapkérdésekkel kapcsolatban, az évek alatt pedig többekkel volt már szerencsém találkozni, és elmondani a fényképezők működésének alapjait. Tovább olvasom...

A 60 utolsó fotó a bontásra ítélt Olimpia Szellemhotelből

Haláltusájának utolsó óráiban készítettünk már pár posztapokaliptikus fotót a teljesen kifosztott, évek óta üresen álló Olimpia Hotelről, a Normafa csúfságáról.

Az egykor szebb napokat is megélt Olimpia Hotel, ami az utóbbi években már csak a Normafa csúf szégyenfoltja volt, a következő hetekben végképp az enyészeté lesz. Utolsó napjaiban látogattuk meg, bejártuk minden négyzetméterét, most pedig felfedi nekünk pár titkát a halálos ágyán. Tovább olvasom...

A kamu vörös karika pszichológiája

Avagy mi áll a “hamis” L-es objektívek hátterében? Mekkora bűn a csalás? Milyen hatással van ránk, ha csalunk? És jobb lesz az objektív képe a rá festett vörös karikától?

Biztosan láttatok már olyan KIT objektívet, amire kreatív tulajdonosa egy vörös karikát festett, így úgy tűnhetett, hogy valójában egy L-es objektívvel fotózik. Múlt héten én is láttam egyet, és azonnal be is indult a gondolatlavina a fejemben. Most elárulom, miért csinálják ezt az emberek, és mire mennek vele. Tovább olvasom...

Pirosszka (ingyom-bingyom TFCD fotózás)

Egyszer volt, hol nem volt, a fényerős üvegek hegyén is túl, de még a messzi-messzi galaxis határán belül...

Szóval élt egyszer egy Pirosszka és egy farkas, és mivel ez egy szolid örömfotózás volt, így vadászt nem is szereztünk. Összevonván a karaktereket, és a békesség jegyében Pirosszka baltával járta az erdőt hű társával, a farkassal. Tovább olvasom...

Viltrox EF-NEX III gyorsteszt

Mivel ad többet a Viltrox legújabb adaptere, mint a kategória többi versenyzője?

Következzen egy igen rövid szösszenet a Viltrox legújabb EF-NEX adapteréről, a III verzióról. Azért érdemel ez az apróság külön bejegyzést, mert megold néhány olyan kérdést, amit a hasonló árkategóriás (mondjuk ki: olcsó) adapterek korábban nem tudtak, illetve amikre csak a két jóval drágább konverter, a Sigma MC-11 és a Metabones voltak képesek. Tovább olvasom...

A boldog fotós lájk nélkül él

Ne hagyd, hogy kedved szegjék a közösségi média fals visszajelzései. Legyél te is örömfotós!

Tőlem merőben szokatlan téma következik most. Nem a képek előállításáról, nem az azokhoz használt felszerelésről vagy módszerekről lesz szó, hanem a fotók utóéletéről, vagyis arról, mi történik a publikálásuk után, miért tesszük őket egyáltalán közszemlére, valamint (és ez a lényeg) hogyan érdemes vagy éppen nem érdemes értelmezni mások visszajelzéseit. Különösen az Y és Z generációs alkotók figyelmébe ajánlom a továbbiakat. Kalandozzunk kicsit a közösségi média birodalmában, és lássunk át a Facebook szitáján. Tovább olvasom...

10 tipp régi objektív vásárláshoz

Milyet, hogyan, hol, mennyiért és mikor? Kisokos vintage-optikák beszerzéséhez, 10 hasznos tippel.

Tetszik a manuális lencsék világa, de visszatart használatuktól a tény, hogy ezeket nem kaphatod meg a boltok polcairól dobozban, garanciával? Félve vásárolsz használt fotós kellékeket? Netán rossz tapasztalatod volt a second-hand árukkal? Úgy érzed, nem tudod, mire figyelj, amikor antik optikát vásárolsz? Nem szívesen fizetsz interneten keresztül külföldi portékáért? Összeszedtem neked 10 tippet a témával kapcsolatban, így nem lesz többé kifogás, ha szembe jön álmaid Heliosa! Tovább olvasom...

Mi a gond a modern objektívekkel?

Hova vezet bennünket az egyre több lencsetag, és miért adnak sokszor a régebbi optikák életszerűbb képeket?

Néha olyan nehéz az embernek szavakba öntenie, amit a tapasztalataiból felépített magában, és át szeretné adni másoknak is. Így vagyok a régi optikák "természetesebb, hangulatosabb" képi világával kapcsolatban is. Mikor ezt a kérdést kell ecsetelnem, magam is bajban vagyok, hiszen nehéz objektív szempontok szerint értékelni. És ekkor, egyszer csak szembe jön velem a neten Yannich Khong cikke, amit elolvasok és csak bólogatok hevesen. Tovább olvasom...

Így ölte meg az A7 a DSLR-emet

(FRISSÍTVE A7II TAPASZTALATOKKAL!) Avagy a manuálozók álma, egy szelet XXI. század

Lassan fél éve már, hogy elkezdtem kacérkodni a vázváltással, pedig 2015 nyarán még csak pár hónapja volt nálam az 5D MII, életem első fullframes gépe. A nagy 50-es teszt készítése során többnyire csak a baj volt a tükörrel, így érdeklődésem hamar a tükörmentes megoldások, konkrétan a Sony A7 felé fordult. A szenzorméret megtartása nem volt kérdés, minden más azonban igen, ilyen helyzetben pedig csak a próba dönthet, ezért 2016 ezzel kezdődött. Tovább olvasom...

35mm történelem

Milyen képek lapulhatnak egy évtizedek óta rejtőző, előhívatlan 35mm-es tekercsen? Vajon sikerült megmenteni őket, vagy győz az enyészet?

Hány évet él túl egy negatív? Ezzel a kérdéssel eddigi életem során nem sokat kellett foglalkoznom, mert alig pár friss 35mm-es tekercs elhasználásán és előhívatásán vagyok túl. Nemrégiben azonban boldog tulajdonosa lettem egy (sokadik) régi filmes váznak, és benne lapult egy előhívatlan filmtekercs is. Ennek a történetét fogom most bemutatni. Tovább olvasom...

További cikkek a tudásbázisban...

Köszönetnyilvánítás

A cikk összeállításában köszönöm Pap Gyula kiemelt segítségét. A borítókép forrása. A kódolásban nyújtott segítséget köszönöm Pintér Zsoltnak.

BIO

A cikk szerzője 2011-ben kezdett fotózni. A mai napig abszolút amatőrnek vallja magát, aki sokkal inkább az alkotás öröméért, mint bármilyen javadalmazásért dolgozik (kivéve, ha pizzáról van szó). Végigjárta a digitálisok ranglétráját (350D, 20D, 50D, 5DMII, A7, A7II, A7III), de egyre többet játszik analógokkal is. Időközben rájött, hogy az optika sokkal fontosabb, mint a váz. Valamiért ösztönösen szereti a mirrorless-t és a minél egyszerűbb, de agyafúrtabb megoldásokat. Saját magára a "géptulajdonos" megjelölést szereti alkalmazni, ami jobban lefedi technikai részletek iránti rajongását.

Manuális lencsékkel 2014 eleje óta foglalkozik, 2015-ben pedig összegyűjtötte és letesztelte a legtöbb elérhető árú 50mm-es optikát. Nem csak gyűjti, de szereti, javítja, és használja is objektívjeit, hiszen a vitrinben tartott felszerelésnek csak ára van, nem pedig értéke. Ha hívják, örömmel osztja meg tapasztalatait és élményeit személyesen is élő előadásokon vagy a vintage pub személyes találkozóin, ezen felül pedig szorgosan építi az online is elérhető tudásbázist.

A fotózásnak minden lépését fontosnak tartja, ezért a gondolat teremtő erejéről és az alkotás önmagára visszamutató értelméről és boldogságáról is sokat lehet hallani nála. Ha csatlakoznál hozzá, a vintage pubban általában megtalálod, a pult mellett rögtön jobbra. Tovább...

Horváth Krisztián C 2018 (eredeti megjelenés: 2018. december 19., utolsó módosítás: 2018. december 26.)