Voigtländer tudásanyagok

A Voigtländer egyike volt a német optikai ipar nagy múlttal rendelkező vállalatainak. Székhelye eredetileg Braunschweigben volt. Bár a cég, mint önálló gyártó, ma már nem létezik, márkaként aktív és számtalan termékkel van jelen.

korai történet

A Voigtländer alapítása igen régre nyúlik vissza: Johann Christoph Voigtländer 1756-ban hozta létre Bécsben, ami akkor még nem is tartozott Németországhoz, hiszen maga Németország sem létezett (Bécs az osztrák főhercegség területén feküdt; nem a város ment odébb később, csak a főhercegség tűnt el). Az alapító korábban, 1757 és 1762 között egy matematikai mérőeszközöket gyártó műhelyben dolgozott, itt szerezte első tapasztalatait a finommechanikával kapcsolatban.

Johann Christoph Voigtländer szerencsecsillaga akkor indult el felfelé, amikor eredményei révén a Habsburg-monarchia államminisztere, Wenzel von Kaunitz herceg felhívta rá a figyelmet, és Mária Terézia osztrák császárnő 1763-ban kereskedelmi „védelmi rendeletet” adott ki számára. Ennek nyomán történt meg a saját műhely alapítása is.

Mivel az alapítás idején fotográfia sem volt, a cég kezdetben matematikai segédeszközöket, finommechanikai termékeket, optikai műszereket, köztük optikai mérőműszereket és opera-távcsöveket gyártott. Két fontos szerszám feltalálása 1767-ben történt a cég háza táján: az egyik egy készülék természetes és kúpos mérőeszközökhöz, a másik pedig egy kör alakú készülék magasságméréshez, asztrolábiumhoz, térképészethez. Több iparilag is értékes szerkezet megalkotása mellett a gyártási programot iránytűk, csipeszek, szintezőberendezések, dioptriák és egyéb finommechanikai termékek egészítették ki.

A látványos eredményekért a vállalat 1797-ben „országos kereskedelmi engedélyt kapott minden előnnyel és kiváltsággal” (Landesfabriksbefugnis), ami lehetővé tette a császári sas motívumának használatát is. Ez komoly minőségjelzőnek számított az akkori Európában, fontosabb volt azonban, hogy ezzel engedélyt nyert arra, hogy a birodalom nagyobb városaiban saját üzleteket nyisson. Még ugyanebben az évben az alapító elhunyt, azonban cégét özvegye és gyermekei továbbvitték és még sikeresebbé tették.

Valódi, a fotózás világában is fontos szereplővé akkor váltak, amikor 1840-től az alapító unokája, Peter Wilhelm Friedrich Ritter von Voigtländer Petzval-rendszerű optikák gyártásába fogott.

Voigtländer a fotózás világában

A fényképészet születésének éve 1839, ekkorra pedig a Voigtländer már komoly tapasztalatokkal bírt számos más rokon területen. Nem csoda, hogy az új piacra korán és ügyesen bekapcsolódó vállalat hamar fontos szereplővé vált. Ők kezdték gyártani az első, precíziós eszközökkel és számításokkal összeállított fényképészeti objektíveket, amiket Petzval József hozott létre Peter Voigtländer műszaki tanácsai mellett. 1840-ben került piacra az első Petzval portré objektív, korának leggyorsabb (legkisebb f értékű, f/3,6) optikája. Ezt követte az első teljesen fémből készített, dagerrotípiás eljárást használó fényképezőgép. Ehhez nem sokkal később csatlakoztak a cég által gyártott fotólemezek is.

A cég székhelye úgy került Braunschweigbe, hogy Peter Voigtländer egy itteni ügyvéd lányát vette feleségül. Volt már itt korábban is egy fiókjuk, hiszen ez volt az akkori német vasúti hálózat középpontja és a tengerhez is sokkal közelebb feküdt, így logisztikailag ideális helyen volt.

Az 1848-as forradalmak idején Peter Voigtländer a demokratákhoz csatlakozott és a bécsi nemzeti polgárőrség parancsnokának, Wenzel Messenhauser tábornoknak az adjutánsa lett. A forradalmakra adott megtorló válasz eredményeként aztán Peternek el kellett hagynia a polgárőrséget, és családjával együtt Bécs külvárosában próbálta átvészelni a zavaros időket. A feleség tanácsára végül elhagyták a monarchiát, és fokozatosan áttelepültek Braunschweigbe a gyártással együtt. 1852-től már teljes jogú engedéllyel űzhette az ipart a városban. Bár 1864-ben Ferenc József osztrák császár a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki Peter Voigtländert, a vállalat már szakított Béccsel, és 1868-ban az itteni gyárigazgató halálával végleg elhagyták a várost.

1898-ban részvénytársasággá alakultak Voigtländer & Sohn AG néven. 1923-ban a részvények szinte teljes egészét a Schering AG fotóipari részlege vásárolta meg, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 1925-ben megindult a nagyüzemi gyártás. A következő évtizedekben nem csak a volumen, de a minőség is felfutott: olyan ötletek és termékek fűződtek a céghez ekkoriban, mint az első zoom objektív 1959-ben, a Zoomar 36-82mm f/2.8, vagy az első beépített elektronikus vakus fényképezőgép, a Vitrona 1965-ben.

1956-ban a Schering eladta részesedését a Zeisst irányító Carl Zeiss alapítványnak. Pár évvel később, 1965-ben a Zeiss-Ikon és a Voigtländer-Vertriebsgesellschaft egyesültek. Sajnos az értékesítési számok csökkentek, így 1971-ben leállt a fényképezőgépek gyártása, majd a 2.037 főt foglalkoztató eredeti gyárat is be kellett zárni. A megmaradt részeket Optische Werke Voigtländer néven átszervezték, tulajdonosai a Carl Zeiss AG, Alsó-Szászország tartomány és a braunschweigi Rollei lettek három egyenlő részben. 1974-ben a Rollei megszerezte az összes részvényt. A Voigtländer ekkor már csak márkaként létezett. A Rollei 1982-es összeomlása után a Plusfoto vette át a brandet, majd 1997-ben eladta a Ringfotonak.

Jelenleg, azaz 1999 óta a Voigtländer típusjelzéssel futó optikákat a tulajdonos licenszei alapján a japán Cosina gyártja, aki előállítóként számos kisebb és nagyobb név mögött is régóta dolgozik.

A cikkek között olyanok is szerepelhetnek, melyek nem kifejezetten a gyártóhoz kapcsolódnak, de tartalmaznak tőle származó eszközöket, vagy más kapcsolatban állnak vele.