hispan's photoblog
              tudásbázis
              vintage pub
              frissességek

    hispan's photoblog   |   hozzászólás   |   feliratkozás

h

hispan's photoblog

F

Viltrox EF-NEX III gyorsteszt


Mivel ad többet a Viltrox legújabb adaptere, mint a kategória többi versenyzöje?

Következzen egy igen rövid szösszenet a Viltrox legújabb EF-NEX adapteréről, a III verzióról. Azért érdemel ez az apróság külön bejegyzést, mert megold néhány olyan kérdést, amit a hasonló árkategóriás (mondjuk ki: olcsó) adapterek korábban nem tudtak, illetve amikre csak a két jóval drágább konverter, a Sigma MC-11 és a Metabones voltak képesek.

Korábbi adapteres kalandozásaim

Mióta A7-el fotózok, több írásomban is szót ejtettem az autofókuszos EF adapterekről (legutóbb éppen a NEX kompatibilitási cikkemben). A Sony részben talán tudatosan komoly fejtörést okoz a Canonnak azzal, hogy a legtöbb objektívjét a Sony vázak kiválóan kezelik, így a Canonról Sonyra váltani szándékozók akár teljes objektív-parkjukat is megtarthatják minden gond nélkül.

A Canon optikák azonos fényerőket és gyújtótávolságokat nézve egyébként is olcsóbbak, mint az FE bajonettre szánt natív megoldások, így ez további érv lehet a "hibrid" rendszerek kedvelőinek.

Az EF üvegek adaptálásához persze egy megfelelő konverterre van szükség. Mivel én többnyire vintage MF objektívekkel dolgozok, a probléma csak részben érintett és először a legolcsóbb megoldást választottam pár Canon objektívemhez: a Fotga adapterét rendeltem meg, ami 15-20.000 forint közötti összegért már megvásárolható eBayen. Az anyagminőségére ugyan lehetett panasz (műanyag a konverter és könnyű alumíniumból vannak a bajonettek), azonban a kompatibilitása a maga nemében lenyűgöző volt: szinte mindent vitt, amit feltettem rá (részletes listaegy másik cikkemben). Egy videóban is bemutattam, mit tud A7 (cdAF) és A7II (pdAF) vázakon:

Viszont a Fotga-t pont a kivitele miatt cseréltem le egy Commlite adapterre. Ez talán a legrobosztusabb, amit kapni lehet manapság. Az egész átalakító fémből készül és a súlya is igen komoly. Sajnos a külcsín nem volt párhuzamban a belbeccsel: nem boldogult sem a Canon EF 1.4/50-essel, sem az EF 1.8/85-össel, sem pedig az EF 70-200 f/2.8L-el.

Bár utóbbi három optikával ebben a pillanatban nem rendelkezem, az EF 70-200 f/4L objektívemet mostanában akarom 70-200 f/2.8L-re cserélni, és mikor kipróbáltam egy ilyennel a Commlite adaptert, sajnos szinte egyáltalán nem működött az AF. Utána olvasva kiderült, hogy a 70-200 f/2.8L-el az olcsóbb, 20-30.000 forint körüli adapterek eleve nehezen (vagy sehogyan) sem boldogulnak, ezért döntöttem amellett, hogy a legfrissebb kivitelű átalakítót kell kipróbálni, hátha. Mielőtt azonban tovább megyünk, egy kis kitérő...

Az EF 1.4/50 és EF 1.8/85 problémája

Sokszor felmerül, hogy a Canonnak ezt a két igáslovát, az EF 1.4/50 USM-et és az 1.8/85 USM-et miért nem kezeli egyik olcsóbb adapter sem? E két optika annyira elterjedt és széles körben használt, hogy hatalmas piaci igény lenne hozzájuk egy megfizethető Sony adapterre.

Internetes kutakodásaim során csak pletykákat találtam arra vonatkozóan, hogy mi a gond az adaptálással, de volt egy igen erős komment is: ezt a két objektívet 1992-ben és 1993-ban kezdték gyártani, szinte változatlan formában kerülnek a boltok polcaira a mai napig (ilyen értelemben tehát elég régiek). A bennük található USM motorok nincsenek hardwaresen sebesség-limitálva, így a Canon vázaknak kell egy "lassító parancsot" küldeniük nekik (command 0x50), mikor fókuszálnak velük, hogy értelmezhető sebességen dolgozzanak. Az olcsó EF-FE átalakítók ezt a parancsot nem tudják kiküldeni, így mindkét üveg félelmetes sebességgel fókuszál ide-oda (tulajdonképpen ez maga a hibajelenség), a Sony vázak meg követni sem tudják, mi történik.

Hogy ezt a problémát a Viltrox III adaptere megoldja-e, az nemsokára kiderül. Térjünk most rá magára a cikk tárgyára.

Jönnek fel a kínaiak

Amikor az ember fia vagy lánya eBay-ről rendel valamit, sosem tudhatja, hogy a ténylegesen kézhez kapott termék milyen minőségű lesz, illetve milyen csomagolásban érkezik. Egyre több azonban a kellemes meglepetés...

A Viltrox EF-NEX III a postai csomagolásból kibontva bármelyik prémium okostelefon dobozával vetekedő minőségű ékszeres dobozt mondhat magáénak. A kemény kartont szalag védi, amit lehúzva, és a tetőt leszedve a (kínai nyelvű, kétséges hasznosságú) garanciapapír alatt pontosan vágott fekete habszivacsban pihen maga a konverter, selyem-szerű "zacskóban". Még nedvesség-felszívó golyócskákat is tettek mellé. A konverteren magán ott az első és hátsó kupak és a leszedhető állványtalp is. Sehol egy sorja vagy festési hiba. Very prémium.

A konverter anyagminőségére sem lehet semmi panasz: minőségi fém bajonettek és hűvös tapintású, szórt festésű fekete külső, könnyen és pontosan járó biztosító billentyűvel. Az adapter mindkét csatlakozása igen precíz, holtjáték gyakorlatilag egyik oldalon sincsen. Egy pillanatra sem merül fel, hogy a nagyobb terhelés alatt esetleg eltörhet és leeshet a rá rakott objektív.

Funkciók

Korábban számított, hogy milyen sorrendben helyezzük fel az adaptert, az optikát, illetve mikor kapcsoljuk be a vázat, ám ennek már vége: bárhogyan is ügyeskedtem, sem a váz (A7II), sem a felhelyezett optika nem tudott megzavarodni a kezeim között, akárhogy váltogattam és kapcsolgattam őket. Az adapter természetesen támogatja a fázisos és kontrasztos üzemmódokat is (a megfelelő Sony vázakon), használat előtt tehát érdemes ellenőrizni a menüben, hogy biztosan fázisosban vagyunk-e.

A támogatott fókuszmódok között az AF-S és AF-C megoldásokat találjuk. Utóbbiról szólok először, mert a követő mód hatalmas előnye a Sony gépeknek, és saját natív objektívjeikkel el sem eresztik a kiválasztott célpontot addig, míg mi nem utasítjuk őket erre. Ez igaz az adaptált optikákkal is, viszont az is tény, hogy a Viltrox aktuális adapterével nagyon nehezen állnak rá AF-C módban az objektívek a kívánt célszemélyre vagy tárgyra, netán állatra. Sokat keresgélnek és szenvednek, azonban ha megvan, nincs menekvés. Ez igaz akkor is, ha maga a célpont mozog, illetve akkor is, ha a céltárgy fix, de mi járkálunk körülötte, közeledünk vagy távolodunk. Összességében tehát a C módot (ezzel az adapterrel) éles helyzetben nem ajánlom, de ha van idő kicsit "keresni", akkor nagyon hatékony tud lenni.

Az AF-S azonban már teljesen hibátlan. A mérésre a Center, a Wide és a Flexible Spot M módokat is választhatjuk. Wide üzemmódban persze könnyebb a gép dolga, mert nagyobb területről tud egyszerre éles részek után kutatni, viszont így nem mindig azt találja meg, amit mi szeretnénk. Center és Flexible Spot M módban azonban már kellőképpen kicsi a választott terület ahhoz, hogy kifejezetten pontosan kijelölhessük, mire szeretnénk fókuszálni (Flexible Spot M módban a terület nagyságát 3 lépésben választhatjuk, lefelé az egészen apróig is, ami kifejezetten hasznos lehet portrénál, ha a modell szemét szeretnénk pontosan elkapni). Valójában ez az, amit a többségünk használ fényképezés közben. Itt tökéletesen működik a Viltrox III adapter.

A sebességet csak a Commlite és Fotga adapterekkel tudom összevetni, ezekhez képest nem fényévekkel gyorsabb, viszont jóval magabiztosabb a Viltrox megoldása. Kevesebbet keresgél és még kevesebbet hibázik. A tempó természetesen a fényviszonyok függvénye is: normál nappali fények vagy jól kivilágított belső terek esetén hibátlanul működik, sötétebb szobákban és az esti utcán viszont kicsit többet gondolkodik.

!

És még egy adalék a tudáshoz: a fényképező Settings Effect ON/OFF állásától függetlenül az adapter "Canonként" kezeli a rekeszt, vagyis csak az exponálás pillanatában húzza be (nem úgy, mint a natív Sony objektívek, amik folyamatosan a kiválasztott rekeszértéken tartják a blendét, és csak akkor nyitják ki, ha exponáláskor szükség van plusz fényre a fókuszáláshoz).

Kompatibilitás

És most jöjjenek a meglepetések! A kötelező kört a Canon EF 24-105 f/4L IS USM és az EF 70-200 f/4L jelentették. Ezekkel a korábbi adaptereim is hibátlanul dolgoztak, és természetesen a Viltrox III is sebesen működtette őket. A rekeszvezérlés és a stabilizátor árammal való ellátása is hibátlan.

Ugyanígy gond nélkül megy az EF-S 18-55mm f/3.5-5.6 harmadik generációs, stabilizátor nélküli alapváltozata is, ami persze nem fullframe objektív, de 35mm felett megszűnik az optika vetített képméretből következő vignettálása (csak a hátsó kialakítás miatt van minimális sötétedése a sarkoknak, de azt lehet orvosolni a borítás kismértékű reszelésével - már ha ez az ember szíve-vágya).

Korábban nagyon szerettem az EF 17-40 f/4L nagylátót is, mely ugyan az L-es széria egyik leggyengébb darabja, ugyanígy az egyik legolcsóbb is (és jó alternatíva crop-os vázakra a 18-55-ös KIT minőségi leváltására). Ez az optika is precízen teszi a dolgát a Viltrox III-assal.

Az EF 1.8/50 STM szintén "kötelező darab", ezzel is hibátlanul dolgozik a Viltrox III. Nem jön zavarba az STM motortól, és gyorsan, megbízhatóan teszi a dolgát. Erre az optikára a videós résznél még visszatérünk.

Próbára tettem egy EF 70-200 f/2.8L IS USM optikát is, bár itt nem volt kérdés a kompatibilitás, ugyanis a netes közösség szerint a stabilizátoros változat eddig is gond nélkül ment, és a Viltroxxal sincsen semmi baja.

A nagy meglepetés az EF 70-200 f/2.8L non-IS változatot érinti. Tulajdonképpen emiatt váltottam adaptert, és nagy megelégedésemre a korábbi adapter-verziókkal ellentétben itt lényegi előrelépés történt: a Viltrox III minden gyutávon hiba nélkül működteti a Canon optikáját (igaz azonban, hogy 200mm felé közeledve növekszik a bizonytalansága). Eddig ezt az objektívet csak a Sigma és a Metabones méregdrága adaptere kezelte megbízhatóan.

A Viltrox III és a 2.8/70-200 barátsága azért is nagyon fontos, mert azok, akik Sony rendszerre szeretnének egy 2.8-as fényerejű 70-200mm átfogású minőségi optikát vásárolni, nem minden esetben akarnak kifizetni 1,1 millió forintot a G-Master széria vonatkozó natív darabjáért, cserébe viszont most itt a Canon hasonló megoldása (stabilizátor nélkül használtan 250-300.000 forintért, stabival pedig 400-500.000 forint körül; stabilizátor egyébként úgyis van az A7II vázakban).

És akkor jöjjön a fent már említett kér "fekete ló", az 1.4/50 és 1.8/85.Az 1993 óta gyártott, még bőven filmes vázakra kifejlesztett EF 50mm f/1.4 USM sok eddigi adapterrel hadilábon állt, a Viltrox III azonban megbízhatóan fókuszál vele, és persze a rekeszelés is megy.

Sajnos a szintén igen régi, 1992 óta forgalomban levő EF 85mm f/1.8 USM továbbra sem adja be a derekát az olcsóbb adaptereknek, a Viltrox III esetében is darabosan és oda-vissza jár a fókusz, élességállításról nem is álmodik. Talán majd a IV-es verzióban...

Videó

Alig videózok, viszont kérdeztétek, ezért kipróbáltam ilyen téren is a Viltrox III-ast. Sajnos a követő fókusz gyakorlatilag használhatatlan (1.8/50 STM volt a tesztalany), viszont nem is ez volt az igazi kérdés (videózásnál úgyis manuálban vagyunk, mondjátok ti). A fő kérdés az volt, hogy hosszabb felvételnél mennyire marad stabil a rekeszvezérlés, ugyanis a korábbi Viltrox és más olcsó adapterek hajlamosak voltak menet közben lefagyni.

A (rekeszprioritásos) és M (full manual) módban is készítettem több perces próbafelvételeket, folyamatosan állítgatva az értékeket, kézzel fókuszálva az STM motorral, de nem tudtam térdre kényszeríteni az adaptert. Végig folyamatos volt a rekeszvezérlés. Ezen a téren is van tehát lényegi előrelépés.

Konklúziók

Mindent egybevetve ár/érték arányban a Viltrox III adaptere ma az egyik legjobb, amit ebben az árkategóriában beszerezhetünk. Biztos vagyok benne, hogy a Metabones sokkal jobb teljesítményt nyújt, a Sigma MC-11-et pedig próbáltam is, és főleg nagyobb gyutávokon (150-200mm között) jelentősen magabiztosabb és gyorsabb is, de míg a Viltrox III ára 20-25.000 forint körül alakul, addig a Sigma kb. 75.000, a Metabones pedig kb. 100.000 forint.

Ha valaki csak hobbi vagy amatőr fotósként szeretné megoldani EF üvegei adaptálását Sony vázakra, akkor nem fog ekkora összegeket kifizetni, főleg nem úgy, hogy a Viltrox legfrissebb adaptere az árához (és a piachoz) képest kiválóan teszi a dolgát, ráadásul minőségi külsőben.

Nyilvánvaló az előrelépés a videós stabilitás ügyében, valamint az is fontos, hogy az 1.4/50 USM és 2.8/70-200 non-IS optikákat is megbízhatóan működteti, de sajnos az 1.8/85 USM kérdése továbbra sem megoldott, ahogy az AF-C mód is elég bugosnak tekinthető.

eBay-es fellelhetőségért kattints ide!


Mutasd meg másoknak is, hogy mit találtál:


Share



Ha maradt még bármi kérdésed, vagy elmondanád véleményedet, várunk a Vintage Pubban és a blog facebook-oldalán.



Érdemes követni:



Elmondhatod a magadét:

Ezek is tetszeni fognak:


Így ölte meg az A7 a DSLR-emet

Lassan fél éve már, hogy elkezdtem kacérkodni a vázváltással, pedig 2015 nyarán még csak pár hónapja volt nálam az 5D MII, életem első fullframes gépe. A nagy 50-es teszt készítése során többnyire csak a baj volt a tükörrel, így érdeklődésem hamar a tükörmentes megoldások, konkrétan a Sony A7 felé fordult. A szenzorméret megtartása nem volt kérdés, minden más azonban igen, ilyen helyzetben pedig csak a próba dönthet, ezért 2016 ezzel kezdődött. Tovább olvasom...

Sony A7-re (NEX-re) minden felmegy?

Amikor megkérdezi valaki, hogy "mégis mit lehet feltenni Sony A7-re?", akkor jön a válasz: mindent. Ez egyébként igaz is, de sokan nem érik be a kurta replikázással, így most összeszedtem a legnépszerűbb csatlakozó-típusokat, és a többségnél azt is megmutatom, hogyan is néz ki a használatuk az A7-esen, másképpen szólva E-mount-on. A cikkben szerepel többek között az M42, EF, FD, Nikon-F, T2, Minolta SR/MC/MD, Pentax-K, Olympus OM, L39 (távmérős), M39, Leica M, C-mount, Contax/Yashica C/Y, Sony/Minolta A, Exakta, és Konica AR csatlakozás is, és ha objektívem nem is volt mindegyikre, átalakító gyűrűt azért mutatok mindenhol. Canon EF és Nikon F rendszereken nem egyszerűen csak a fizikai adaptálhatóságot nézzük majd meg, hanem a képstabilizátor, sőt az autofokusz kérdését is, videókkal. Tovább olvasom...

Altix-NEX konverter házilag

Mivel az Altix csatlakozás elég régi, és eredetileg is kevésbé volt elterjedt, ezért elég nehéz hozzá konvertergyűrűt találni akár NEX-re, akár másra. Ez a probléma nem sokkal a NEX-konverteres cikkem után jött velem szembe, amikor egy karbantartáson átesett Trioplan 2.9/50-est akartam kipróbálni. Altix-NEX adaptert azonban sehol sem találtam hozzá. A problémát el is engedhetnénk, ám a 2.9/50-es pokoli jó kis objektív, és a vadászösztön elvezetett egy saját darabhoz. Ehhez azonban adaptert is építenem kellett. Az ötlet a következő volt: szerzek egy régi Altix-bajonettes masinát, arról leszedem a csatlakozást, és azt hozzáillesztem egy L39-NEX konverterhez. Ezzel univerzális megoldásra teszek szert, hiszen ez a saját készítésű gyűrű fogadhat minden más Altix-os optikát is, nem csak a Trioplant. Tovább olvasom...

További cikkek...

Köszönetnyilvánítás

Az adapterrel kapcsolatos információkat és az MC-11 tesztlehetőséget köszönöm Födemesi Attilának. Az objektívek tesztelésében nyújtott segítséget köszönöm Fehérváry Róbertnek.

BIO

A cikk szerzője 2011-ben kezdett fotózni. A mai napig abszolút amatőrnek vallja magát, aki sokkal inkább az alkotás öröméért, mint bármilyen javadalmazásért dolgozik (kivéve, ha pizzáról van szó). Végigjárta a digitálisok ranglétráját (350D, 20D, 50D, 5D MII, A7, A7II), sokat játszott analógokkal is, közben pedig rájött, hogy az optika sokkal fontosabb, mint a váz. Valamiért ösztönösen szereti a mirrorless-t és a minél egyszerűbb, de agyafúrtabb megoldásokat. Saját magára a "géptulajdonos" megjelölést szereti alkalmazni, ami jobban lefedi technikai részletek iránti rajongását.

Manuális lencsékkel 2014 eleje óta foglalkozik, 2015-ben pedig összegyűjtötte és letesztelte a legtöbb elérhető árú 50mm-es optikát. Nem csak gyűjti, de szereti, javítja, és használja is objektívjeit, hiszen a vitrinben tartott felszerelésnek csak ára van, nem pedig értéke. Ha hívják, örömmel osztja meg tapasztalatait és élményeit személyesen is élő előadásokon vagy a vintage pub személyes találkozóin, ezen felül pedig szorgosan építi az online is elérhető tudásbázist.

A fotózásnak minden lépését fontosnak tartja, ezért a gondolat teremtő erejéről és az alkotás önmagára visszamutató értelméről és boldogságáról is sokat lehet hallani nála. Ha csatlakoznál hozzá, a vintage pubban általában megtalálod, a pult mellett rögtön jobbra. Tovább...

Horváth Krisztián C 2016 (eredeti megjelenés: 2016. október 8., utolsó módosítás: 2017. november 5.)