EZ EGY ARCHÍV OLDAL, 2017. 01. 01. ÓTA NEM FEJLESZTEM. A FRISS VERZIÓHOZ KATTINTS IDE.

kedvenc olvasmányaim

 

véletlenszerű sorrend

AZ ELEGÁNS UNIVERZUM

Brian Greene

Ami Einsteinnek nem sikerült - olyan elméletet találni, mely a természet erőit egyetlen, mindent magában foglaló egységes rendszerbe szervezi - azt Brian Greene könyvének "főhőse", a szuperhúrelmélet képes megmagyarázni. Az elegáns univerzum képzeletbeli űrutasok, a vidám park körforgása, locsolócsövön élő hangyák világa segítségével próbálja megmagyarázni a kozmosz megértésében az elmúlt tíz évben bekövetkezett lélegzetelállító fejlemények jelentős részét. A szerző megvilágítja a modern fizika néhány olyan alapvető fejezetét, mint a speciális relativitáselmélet, általános relativitáselmélet stb., miközben átad valamit a kutatók által sokáig keresett egyesített elmélet iránti lelkesedéséből. A szuperhúrelmélet egyesíti a kis és nagy kiterjedések fizikáját, a kozmosz legtávolabbi zugát jellemző és az anyag legkisebb morzsáját uraló törvényeket. A tér és az idő hagyományos dimenzióin túl féltárul egy mikroszkopikus rezgő húrok alkotta 11 dimenziós univerzum, amelyben a tér szövedéke télhasadhat, majd újra betöltozódhat.A korszerű kutatások álláspontjának tükrében Brian Greene a Világegyetem törvényszerűségeit firtatja, azt, hogy ezek hogyan változtatják meg a kozmoszról kialakut hagyományos képünket, és hogy milyen kihívásokkal szembesülünk a végső elmélet kidolgozásakor.

2003, Akkord

AZ ALAPÍTVÁNY TRILÓGIA

Isaac Asimov

Isaac Asimov világhírű science fiction regénytrilógiája azt kutatja, befolyásolható, irányítható-e a matematikai módszerekkel megjósolt, kiszámított jövő? Összeomlik-e a Galaktikus Birodalom, vagy sikerül megvalósítani azt a gigantikus tervet, amelyet Hari Seldon, a pszichohistória nagy tudósa dolgozott ki két Alapítvány létrehozásával? Az Első Alapítvány tudós tagjai elsősorban technikai eszközök birtokában próbálnak úrrá lenni a Galaxis felett és valóra váltani Seldon tervét. Egy előre nem látott probléma, az Öszvér felbukkanása meghiúsítaná az egész vállalkozást, ha nem létezne a Második Alapítvány, amely tökéletesen elrejtve és csak kevesek által ismert módszerekkel küzd a tervért.Ezer év izgalmas és döntő fordulatait sűríti történelmi regénnyé az Alapítvány-trilógia, a tudományos-fantasztikus irodalom klasszikus alkotása.Isaac Asimov 1920-ban született Oroszországban. Hároméves volt, amikor családja New Yorkba emigrált. A Columbia Egyetemen doktorált biokémiából, 1949-től a Bostoni Egyetemen tanított. Több mint 500 könyve jelent meg, számos igen különböző témában, köztük sok jelentős, nagy sikerű tudományos ismeretterjesztő könyve, neve mégis leginkább a tudományos-fantasztikus irodalom klasszikusaként az Alapítvány- és a Robot-könyvek szerzőjeként vált világszerte ismertté. 1992-ben New Yorkban hunyt el.

1951, 1952, 1953, Gabo

KOZMIKUS OTTHONUNK

Martin Rees

Az a Világegyetem, amelyben élünk, különös módon "biofilnak", vagyis az életet vendégszeretően fogadó Világegyetemnek tűnik. Vajon miért? Martin Rees szerint az erre a kérdésre adandó válasz attól függ, hogy mi a válasz Einstein régi kérdésére: "Vajon tudott volna Isten másfajta világot teremteni?" Ez a hallatlanul lebilincselő könyv az "igen" válasz esetén lehetséges megdöbbentő következményeket veszi nagyító alá. Rees alaposan megvizsgálja azt az elképzelést, hogy a mi világunk csak része egy hatalmas "multiverzumnak", vagyis a világegyetemek együttesének, amelyben a többi világegyetem túlnyomórészt nem rendelkezik élettel. Ebben az esetben az, amit a természet törvényeinek nevezünk, nem más, mint egy sor helyi jellegű szabály, amelyek saját Ősrobbanásunk következményei. Ebben a megjelenítésben kozmikus otthonunk különleges, minden valószínűség szerint egyedi világegyetem, ahol az uralkodó fizikai törvények lehetővé tették az élet létrejöttét. Rees azzal kezdi, hogy megvizsgálja Naprendszerünk természetét és egy sor olyan, ezzel kapcsolatos kérdést, mint például azt, hogy vajon véges vagy végtelen-e a mi világunk? Felvet olyan kérdéseket, mint hogy mennyire valószínű az élet megjelenése, mennyire hihető az Ősrobbanás elmélete stb. Ezután előretekint a hosszú távú kozmikus jövőbe, mielőtt végigkövetné az oksági láncolatot a kezdetekig. Végül pedig megpróbálja kibogozni azt a paradoxont, hogy egész Világegyetemünk, amely minden irányban több mint 10 milliárd fényévre terjed ki, egyetlen végtelenül parányi foltból alakult ki. MARTIN REES a Cambridge-i Egyetem kutató professzora, Nagy-Britannia királyi csillagásza, több kitűnő és népszerű tudományos és tudományos-ismeretterjesztő könyv szerzője. Magyarul megjelent könyvei A kezdetek kezdete és a Csak hat szám.

2003, Akkord

A MEGBUNDÁZOTT VILÁGEGYETEM

Paul Davies

Paul Davies kíváncsian várt visszatérése a kozmológiához a szerző elismerten nagy sikerű, Isten gondolatai című könyvének folytatása. Jellegzetesen világos és elegáns stílusában Davies ismerteti, miért tűnik úgy, mintha a Világegyetem számos különböző tulajdonsága éppen úgy lenne beállítva, hogy különösen alkalmas legyen az élet és az értelem számára.
Akár a sötét anyag vagy a sötét energia, akár az M-elmélet vagy a multiverzum mibenlétét magyarázza el, Davies mindig a tudomány legfrissebb eredményeit állítja a középpontba, arra késztetve az olvasót, hogy újszerű és magával ragadó módon gondolkozzék el a kozmoszról és az abban elfoglalt helyünkről.

2008, Akkord

SCHRÖDINGER MACSKÁJA

John Gribbin

A Schrödinger macskája ismerteti a kvantummechanika teljes történetét, a bármely kitalációnál különösebb igazságot. John Gribbin lépésről lépésre vezeti be az olvasót ebbe az egyre bizarrabb és lebilincselőbb világba, cserébe csak annyit kér, hogy nyitott elmével figyeljünk rá. Bemutatja azokat a tudósokat, akinek a kvantummechanika kifejlődését köszönhetjük. Szemügyre veszi az atomokat, a sugárzást, az időutazást, a Világegyetem születését, a szupravezetőket és magát az életet. Ebben a gyönyörűségekkel, rejtelmekkel és meglepetésekkel teli világban keresi Schrödinger macskáját - a kvantumok valóságát - miközben minden olvasó világosan megérti napjaink legfontosabb kutatási területét - a kvantummechanikát.

2001, Akkord

HA JÖVŐ, AKKOR VILÁGŰR

Almár Iván - Galántai Zoltán

Ötven évvel az űrkorszak kezdete után egyre világosabbá válik, hogy az emberiség jövője elválaszthatatlan a világűrtől – ezért fontos feladat már mai is egyrészt a kozmikus környezetünkből származó veszélyek, másrészt az űrhajózás távlati lehetőségeinek áttekintése. Jövőnk és a kozmosz viszonyának egész sor alapvető kérdése merülhet fel:

Mi gátolja jelenleg leginkább az emberiség terjeszkedését a világűrben? Veszélyezteti-e az űrhajózást az űrszemét felszaporodása? Segíthet-e a további lépések megtételében egy űrlift vagy az űrturizmus kifejlődése? Igazi perspektívát jelent-e a NASA tervezett Hold- és Mars-programja? A Földet előbb-utóbb eltaláló kisbolygók és üstökösök elől menekülve el kell-e hagynunk bolygónkat? Vannak-e már reális tervek idegen égitestek lakhatóvá tételére vagy űrvárosok építésére? Találkozhatunk-e ezen az úton idegen eredetű élőlényekkel, és van-e felelősségünk a más égitesteken kialakult természetért? Lesz-e valaha lehetőségünk arra, hogy elhagyva a Naprendszert eljussunk a távoli csillagokig? Lehetséges és kívánatos-e, hogy üzeneteket vagy eszközöket küldjünk feléjük, vagy inkább arra koncentráljunk, hogy megvédjük bolygónkat minden esetleges külső fenyegetéstől? Mostani elképzeléseink szerint milyen következményekkel járhatna a kapcsolatfelvétel egy nálunk sokkal fejlettebb, idegen civilizációval?

Ezekre a kérdésekre ezúttal egy űrkutató, illetve egy jövőkutató keres válaszokat – együtt, ám néha eltérően. Ma még messze nincs válasz mindegyikre. Ez azonban nem akadályozhatja meg, hogy megpróbáljuk objektíven és reálisan áttekinteni és megvitatni azokat a problémákat, amelyekkel az emberiségnek a nem túl távoli jövőben várhatólag szembe kell néznie.

Dr. Almár Iván — csillagász-űrkutató, a fizikai tudomány doktora, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke.

Dr. Galántai Zoltán ? jövőkutató, a könyv írása idején BME Innovációmenedzsment és Technikatörténet Tanszék tanszékvezető-helyettese, az MTA Jövőkutatási Bizottság titkára.

2007, Typotex

AZ IDŐ MÉG RÖVIDEBB TÖRTÉNETE

Stephen W. Hawking

Stephen Hawking Az idő rövid története című könyve 1988-as első megjelenése óta új korszakot nyitott a tudományos ismeretterjesztő írások történetében: igazi nemzetközi bestsellerré vált, negyven nyelvre fordították le, és több mint tízmillió példányban kelt el.

Bár Az idő még rövidebb története a szó szoros értelmében valamivel „rövidebb” az előzőnél, mégis mindazokat a fontos kérdéseket érinti, amelyek a korábbi könyvben szerepeltek. Csak a tisztán technikai részletek maradtak ki, például a kaotikus határfeltételek matematikai leírása. Ezzel szemben önálló fejezetek tárgyalnak néhány olyan, széles körű érdeklődésre számot tartó témát, amelyek a korábbi könyv különböző fejezeteiben szétszórtan fordultak elő, és ezért nehéz volt követni őket. Ilyen a relativitáselmélet, a görbült tér és a kvantumelmélet.

A tartalom átszervezése lehetővé tette a szerzők számára, hogy néhány különösen érdekes területtel és új eredménnyel részletesen is foglalkozzanak, így például a húrelmélet legújabb fejleményeivel vagy az összes kölcsönhatást leíró, nagy egyesített elmélet keresésének eredményeivel. A könyv korábbi kiadásaihoz hasonlóan – vagy még inkább – Az idő még rövidebb története közérthető stílusban kalauzolja el a nem szakavatott olvasót a tér és az idő legrejtettebb titkainak világába.

Harminchét színes illusztráció egészíti ki a szöveget, és teszi Az idő még rövidebb történetét saját jogán is a természettudományos ismeretterjesztő irodalom gyöngyszemévé.

2006, Akkord

A VÉGTELEN KÖNYVE

John D. Barrow

Elvégezhetünk végtelen számú dolgot véges idő alatt? A Világegyetem végtelen? Végtelenül öreg, és örökké létezni fog? Az anyag végtelenül osztható egyre kisebb darabokká? Többek között a fenti kérdésekre keresi a választ könyvünk.

A végtelen biztos, hogy a legfurcsább gondolat, amelyet az ember valaha is kiötlött. Honnan jött, és mit mond nekünk Világegyetemünkről? Valóban vannak végtelenek? Vagy a végtelen csak egy címke valami elérhetetlenre, akármeddig számolunk is? A végtelenek, olyanok, mint a számok, ahol egyesek nagyobbak másoknál, és van egy végtelen mindenek fölött, ami nagyobb az összes többinél? Elvégezhetünk végtelen számú dolgot véges idő alatt? A Világegyetem végtelen? Végtelenül öreg, és örökké létezni fog? Az anyag végtelenül osztható egyre kisebb darabokká?
Ilyen mély kérdések merülhetnek fel bennünk a végtelen kapcsán. A történelem folyamán a végtelen régebben veszélyes gondolat volt. Sokan veszítették el életüket, szabadságukat vagy karrierjüket pusztán azért, mert beszéltek róla. A végtelen könyv végigvezeti az Olvasót ezeken a veszélyes gondolatokon, és a különös válaszokon, amelyekkel a tudósok, matematikusok, filozófusok és teológusok kísérelték meg ép elménk megőrzését.

2008, Akkord

KOZMIKUS KÖRFORGÁS

John Gribbin

Csillagok porából állunk- de nemcsak mi, hanem minden általunk ismert élőlény is. A hidrogén kivételével a Földön előforduló összes kémiai elem- beleértve a testünket felépítőket is- csillagok belsejében keletkezett, és hatalmas csillagrobbanások következtében szóródott szét a térben. A természet azután újra felhasználja ezeket az anyagokat, és új csillagokat, bolygókat vagy éppen emberi testeket épít belőlük. E könyv felidézi a csillagászat történetéből azokat az epizódokat, amelyek ehhez a megrázó felismeréshez vezettek. A történet az 1920-as években kezdődik, amikor a csilagászok felismerték, hogy a legöregebb csillagok szinte teljes egészében hidrogénből és héliumból állnak, vagyis abból a két ősi elemből, amelyek a Világegyetem születését eredményező Ősrobbanáskor keletkeztek. Ezután bemutatják az 1950-es és 1960-as évek kutatásait, amelyek kiderítették, miként „kotyvasztja ki” a kémiai elemeket a csillagok belsejében lejátszódó magfúzió. A trténet leglényegesebb szereplői a szupernóvák, amelyekről csak a közelmúltban bizonyosodott be, hogy hatalmas csillagrobbanások. Az ezek nyomán keletkező kozmikus hamu szerteszét szóródik a mindenségben, hogy csillagok új generációi, bolygók és emberek alapanyagául szolgáljon. Amikor a szerzők figyelme a Világegyetem és a Föld kapcsolata felé fordul, meggyőzően adják elő, miként teremtett a világ fizikai szerkezete ideális feltételeket az élet kialakulásához.

2007, Akord

AZ ÉLET JÖVŐJE

Edward O. Wilson

Edward O. Wilson, a világ egyik legtekintélyesebb tudósa elkészítette eddigi legidőszerűbb és legfontosabb könyvét, amely egyszerre szenvedélyes felhívás, hogy mentsük meg a Föld élő örökségét, és terv a mentőakció megvalósítására. Ebben a káprázatosan intelligens és végső soron reményteli könyvben Wilson leírja a természet világának kincseit, amelyeket örökre elveszíthetünk (sokszor olyan állatokat, rovarokat, növényeket, amelyeket csak a minap fedeztek fel, és amelyek mérhetetlen értéket jelenthetnek számunkra táplálékként, védelemként és betegségeink gyógyításában), és hogy mit tehetünk a megmentésükért. Menet közben feltérképezi a természetvédelmi mozgalom etikai és vallási alapjait, és kipukkasztja a mítoszt, miszerint a környezetvédelmi jog nem fér össze a gazdasági növekedéssel, megmutatva, hogyan biztosíthatják a természetvédelem új módszerei a gazdaság hosszú távú virágzását. Az élet jövője talán az egyik legfontosabb könyv, ami valaha megjelent: megindítóan írja le bioszféránkat, de útmutatást is ad, hogy miként védjük meg összes faját, beleértve az emberiséget is.

2006, Akkord

A DOLGOK ÉRTELME

Richard Feynman

Richard P. Feynman többek között azzal is hírnevet szerzett magának, hogy különleges előadói képessegeivel a fizika legnehezebb fejezeteit is meg tudta értetni hallgatóságával. Ha valaki azt kérdezi, hogy mit tartalmaz ez a könyv, a felelet az, hogy "egy Nobel-díjas fizikus három előadását". A válasz igaz ugyan, de félrevezető. Ezekben, a nagyközönség számára tartott előadásaiban ugyanis Feynman "kibújt fizikusi bőréből: nem tárgyal egyetlen fizikai tételt sem, helyette "egyszerű polgártársként" elmondja véleményét, gondolatait egy sor alapvető és közérdekű kérdésről. Nehéz volna végig venni valamennyi érintett témát, ezért csak ízelítőül sorolunk fel néhányat: a tudomány jellegzetes vonásai, a kételkedéshez való jogunk és annak hasznossága a tudományban, a vallás főbb aspektusai, tudomány és etika, a tudomány és vallás közötti konfliktus, tudomány és erkölcs, tudósok vallásossága, XIII. János pápa enciklikája. mint egy új, békésebb jövő kezdete, kormányzat és diktatúra, választási ígéretek, asztrológia, hit alapján történő gyógyítás, repülő csészealjak, gondolatolvasás, a megfigyelés szerepe a tudományban, analógiákkal való érvelés, űrkutatással kapcsolatos problémák, miért kell a Holdra mennünk, a nukleáris kísérletek veszélyessége, stb. stb. A könyvben a ténylegesen elhangzott mondatokat adjuk vissza, Feynman jellegzetes stílusával - az Olvasó szinte maga elé tudja képzelni az előadót, ahogy egyik esetet vagy érvet sorolja a másik után, hogy megértsük, esetleg magunkévá tegyük, néha egyáltalán nem hétköznapi véleményét.

2001, Akkord

 

A KOZMOSZ SZÖVEDÉKE

Brian Green

A világ vezető fizikusainak egyike, Az elegáns Univerzum szerzője, a Pulitzer-díjra jelölt Brian Greene a Világegyetemen átívelő túrára visz minket, mely után teljesen másként fogjuk látni a világot. Bár a kozmosz alapvető szerkezetét a tér és az idő határozza meg, ezek mindmáig legrejtélyesebb fogalmaink közé tartoznak. Létezik-e a tér? Miért van iránya az időnek? Létezhet-e a Világegyetem tér és idő nélkül? Visszautazhatunk-e a múltba? Greene felfedezőútra visz bennünket, melynek során megismerkedhetünk a modern fizika által feltárt, a mindennapi világunk felszíne alatt meghúzódó valóság új rétegeivel. A szerző végigkíséri az olvasót Newton abszolút térrel és idővel bíró világától a téridő einsteini elgondolásáig vezető úton, és a kvantummechanika izgalmasan bizarr elmélete mellett bemutatja a tudományos életet napjainkban foglalkoztató, többségében eddig megválaszolatlan problémákat is. A magyar kiadásban megemlítjük a témában a könyv megírása óta elért világraszóló eredményeket is.

2011, Akkord

HIPERTÉR

Michio Kaku

Léteznek-e további dimenziók? Lehetséges-e az időutazás? Meg tudjuk-e változtatni a múltat? Vannak-e átjárók párhuzamos univerzumokba? A tudósok egykor puszta spekulációnak tartották a fenti, valamennyiünket foglalkoztató kérdéseket. Az idők során azonban a helyzet változott: ma már ezek a kérdések állnak az utóbbi idők egyik legpezsgőbb kutatási területének középpontjában. Michio Kaku e könyvben a modern fizika legizgalmasabb (és talán legfurcsább) fejezetébe, a tízedik dimenzió, az időhurkok, a fekete lyukak és a párhuzamos univerzumok világába vezeti be az olvasót.

Korunk egyik legnépszerűbb tudományos publicistája, aki nem csak könyveivel, de televíziós és internetes aktivitásával is élen jár a legmodernebb tudásanyag népszerűsítésében, egyedülálló és izgalmas, közérthető összefoglalót ad a témáról.

2006, Akkord

A VILÁGMINDENSÉG

Timothy Ferris

Amióta a kozmológia tudománnyá nőtte ki magát, szorosan összekapcsolódott a fizikával. Nem véletlen, hogy az általános relativitáselmélet jelentéstartalmának letisztulásával kapott szárnyakat. Einstein elmélete volt az első, melytől univerzális megoldást lehelett remélni a világegyetem kialakulására és fejlődésére vonatkozóan is. Ezek a remények nem minden tekintetben váltak valóra, egyre inkább kiderült, hogy az univerzum megértéséhez még Einstein gravitációs elméleténél is bonyolultabb, általánosabb elméletre van szükség. Így aztán a kozmológia lassanként szerves egységbe olvad a fizika makroszkopikus szintű általános elméleteivel, de ami még ennél is furcsább, napjainkban úgy látszik, hogy a világegyetem jellegét a szubatomi szinten megnyilvánuló kölcsönhatások alakították. Az elméletalkotás alapja a megfigyelés. Bizonyos alapvető természeti állandók értékének pontos meghatározását csak műszereink fokozatos fejlesztésétől remélhetjük. A Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk? kérdésekre nem csak a tudomány keresi a választ. A filozófia, a művészet, a vallás egyként illetékes. Ferris, aki kozmológus, szakmájának prominens képviselője, emellett tud is, szeret is írni, toleráns ember. Önmagát és kollégáit nem tekinti csalhatatlannak, a tudomány válaszait sem kizárólagosaknak. Ez is csak egy út, mely a megismeréshez elvezethet, tele buktatókkal, fordulalokkal, ragyogó szellemi alkotásokkal és esendő emberi életekkel. De mint oly sok területen, itt is igaz, hogy a megismeréshez vezető út legalább olyan fontos, mint az eredmény maga.

2006, Typotex

PÁRHUZAMOS VILÁGOK

Michio Kaku

Haldoklik az Univerzumunk? Létezhetnek más univerzumok is? A Párhuzamos világokban a világhírű fizikus és bestselleríró a kozmológia és az M-elmélet lenyűgöző világába repíti az olvasót, és az Univerzum végső sorsát tárgyalja. Első fizikai témájú könyvében, a Hipertérben, Michio Kaku annak a rendkívüli fejlődésnek a leírásával indít, amely az utóbbi évtizedben a tudósokat az Univerzum születéséről és végső sorsáról alkotott elképzelések újragondolására kényszerítette. Kaku szemében a fizika aranykorában elünk, mivel a W'MAP és GOBE műholdak, továbbá a Hubble-űrtávcső által tett új felfedezések a "gyermekkorú" Univerzum kepeit tarjak elénk. Amint a csillagászok a W'MAP műholdról érkező adatok özönén átverekszik magukat, egy új kozmológiai kép tarul elénk. Az Univerzum születéséről alkotott máig legelfogadottabb elmélet a felfúvódó Univerzum elmelete. Ezen elmelet szerint az Univerzum a buborék-univerzumok végtelen tengerében lebegő buborékok egyike, talán csak egy a multiverzumban helyet foglaló sok-sok univerzum közül és új univerzumok állandóan keletkeznek. Egy párhuzamos univerzum csupán csak milliméterekre heverhet a mienktől. A húrelmélet és a párhuzamos univerzumok elképzelése sokáig a misztikum, a sarlatánok és a bolondok területe volt. Mara az elméleti fizikusok messzemenőleg elfogadjak a húr-elméletet és annak legutóbbi változatát, az M-elméletet mint az egyetlen olyan elméletet, amely - ha helyesnek bizonyul - az Univerzum négy alapvető erőfajtáját egyszerű és elegáns úton újraegyesítheti, és megadhatja a választ arra a kérdésre, hogy mi történt az Ősrobbanás előtt.

2009, Akkord

A NAGY BUMM MÁSODIK FELVONÁSA

Harald Lesch - Jörn Müller

A földönkívüliek sokáig kizárólag a tudományos-fantasztikus írók képzeletét mozgatták meg, ám az utóbbi évtizedekben neves csillagászok, asztrofizikusok, biológusok és űrkutatók is keresik a választ: a világegyetem más részein kialakulhatott-e a földihez hasonló élet? Sok komoly tudós vallja meggyőződéssel, hogy létezik földön kívüli élet, sőt nem kevesen abban is reménykednek, hogy az - például űrteleszkópokkal - felderíthető. Harald Lesch és Jörn Müller kötete a nem szakavatott olvasóval is megismerteti az élet kibontakozásának feltételeit, miközben a természettudományok szerteágazó területeire is elkalauzolja az érdeklődőt. Az alapos kutatás, a szakszerű és világos megfogalmazás/ valamint az ábrák sokasága gondoskodik arról, hogy e kötet közérthetö és olvasmányos módon igazítson el a világegyetem és az emberi élet szempontjából egyaránt alapvető tudományterület útvesztőiben.

2006, Athenaeum

SCHRÖDINGER KISCICÁI ÉS A VALÓSÁG KERESÉSE

John Gribbin

Igaz-e az, hogy egy fényrészecske két helyen is lehet egyszerre? Képes-e egy atom valóságosan egyidejűleg két különböző úton végigmenni? Megállhat-e az idő? Ebben a lebilincselően érdekes könyvben John Gribbin, a népszerű ismeretterjesztő író a kvantumvilág rejtelmeit veszi szemügyre. A címben szereplő "kiscicák" Schrödinger híresen határozatlan macskájának a kölykei. A szerző gondolatban elviszi őket a Világegyetem átellenes végeire - kalandjaikon keresztül teszi szemléletessé a modern kvantummechanika zavarba ejtő paradoxonait. Gribbin elkalauzolja az olvasót az új tudományterület meghökkentő lehetőségeinek világába, így például megismerkedhetünk a feltörhetetlen "kvantumkóddal" és a Star Trek típusú teleprotációs géppel.

2004, Akkord

AZ IDŐ RÖVID TÖRTÉNETE

Stephen W. Hawking

Az angol szerző ugyanannak a tanszéknek a vezetője Cambridge-ben, amely valamikor Sir Isaac Newtoné volt. Teljesítményét Einsteinével veti össze a tudományos közvélemény. Hawking az Univerzum keletkezésének és megszűnésének, a fekete lyukaknak, a térnek, az időnek, a téridőnek a kutatója. Könyve olvasmányosan, szellemesen foglalja össze a "teremtés" legfontosabb kérdéseit.

A szerző, aki kihívásnak tekinti a kérdést, képtelen beszélni és képtelen írni? Meglepő, de a válaszok benne vannak a könyvben a kérdéseinkre. Az USA-ban és Nagy-Britanniában a mű az eladási sikerlistákat vezeti. A könyvben Hawking a világegyetem kezdetével, az idő kezdetével és amikor szükséges Isten jelenlétével is foglalkozik. Érdekes kérdéseket feszeget: - Isten valóban létezik-e? - miért úgy érzékeljük a világegyetemet, ahogy érzékeljük? - miért emlékszünk a múltra és a jövőre nem?

2003, Akkord

MILLIÁRDOK ÉS MILLIÁRDOK

Carl Sagan

A csillagász Carl Sagan, a világ legelismertebb tudományos írója, Pulitzer-díjas, és számos ismeretterjesztő bestseller szerzője ezúttal utolsó, gondolatébresztő és provokatív tanulmánygyűjteményét adja közre. Az írások témája széles skálát ölel fel, a sakkjáték keletkezésétől a marsbeli élet problémáján és a globális felmelegedésen keresztül az abortuszról folyó vitáig. Sagan utolsó könyve a természettudományokban, a matematikában és az űrkutatásban szerzett ismereteinket a mindennapokra alkalmazza. Emellett napjaink legellentmondásosabb kérdései közül is érint néhányat, és segít felfogni a minket körülvevő világot, amint az a közelgő új évezred kihívásaival készül szembenézni. Ráadásként az utolsó tanulmányban különleges bepillantást merünk Sagan gondolatainak legmélyébe, hiszen ezt akkor írta, amikor már tisztában volt saját halála közeledtével.

2003, Akkord

AZ IDŐ SZÜLETÉSE

John Gribbin

Korunk egyik nagy tudományos talányának történetét tartja a kezében az Olvasó: a világegyetem korának titkát és a rejtély megoldását. A XIX. században a csillagászok, a geológusok és az evolúció kutatói először vetették fel, hogy - a Biblia tanításával ellentétben - a Föld és a Nap (legalább) néhány millió éves. A XX. század elején sok csillagász már hallgatólagosan azt tételezte fel, hogy a világegyetem végtelenül öreg. Az 1920-as években Edwin Hubble felfedezte a világegyetem tágulását. Ezt Einstein általános relativitáselméletével összevetve arra a következtetésre jutottak, hogy a Világegyetem történetének kellett, hogy legyen egy kezdőpontja - az Ősrobbanás.

Hubble korai méréseit szóról szóra elfogadva azonban az derült ki, hogy a világegyetem fiatalabb, mint a Föld. Úgy tűnt, hogy Walter Baade az 1950-es évek elején fel tudta oldani ezt az ellentmondást, kimutatta ugyanis, hogy a világegyetem kétszer olyan nagy és kétszer olyan öreg, mint ahogy azt azelőtt feltételezték. Amikor azonban a csillagászok kezdték megérteni a csillagok működését, kiderült, hogy egyes csillagok öregebbek, mint maga az egész világegyetem. A csillagászat tudománya súlyos válságba került. Az 1970-es és 1980-as években nemcsak a munka, hanem a vita is folytatódott. A szakma nagy reményeket fűzött a Hubble-űrtávcsőhöz (HST). A HST mérései azonban 1994-95-ben szertefoszlatták ezt a reményt, ugyanis úgy tűnt, hogy a viszonylag fiatal világegyetem képét támasztják alá. A HST mérései világszerte arra késztették a csillagászokat, hogy újult erővel keressék a titok nyitját. A Sussex Egyetemen (Nagy-Britannia) John Gribbin és munkatársai új módszert dolgoztak ki a Hubble-állandó egyértelmű és pontos mérésére.

1997 közepén sikerült az áttörés. A HST adatait felhasználva sikerült bebizonyítani, hogy a világegyetem valóban öregebb, mint a benne található csillagok.

Az idő születése a hamis nyomok és zsákutcák félhomályos útvesztőjében az igazság felé araszolás hiteles története, amelyet az a ragyogó tehetségű tudományos író beszél el, aki kutató csillagászként maga is részese volt a döntő ütközetnek.

2000, Akkord

IDŐJÁRÁS-CSINÁLÓK

Tim Flannery

Mit jelent a klímaváltozás? Milyen hatással lesz a globális felmelegedés az életünkre? Ez az oka a hevesebb viharoknak és az egyre gyakoribb szárazságnak? Elkerülhetetlenek ezek az események? Tim Flannery ezekre a sürgető kérdésekre keresi a magyarázatot. Elmeséli az éghajlati ingadozások több millió éves lebilincselő történetét, hogy felfoghassuk a ránk leselkedő veszélyeket.
Még a mi évszázadunkban eljön a nap, amikor az ember éghajlatra gyakorolt hatása minden egyéb természeti tényezőn túl fog tenni. Az utóbbi évtizedben a világ megtapasztalta a valaha feljegyzett legerőteljesebb El Niñót, két évszázad legpusztítóbb hurrikánját, az emberemlékezet óta legforróbb európai nyarat (amely két hónap alatt 26 ezer ember halálát okozta), az első dél-atlanti hurrikánt és minden idők egyik legborzasztóbb viharszezonját, amely Floridára lesújtott. Lassan globális éghajlati fordulóponthoz érkezünk, amikor az előttünk álló néhány évtizedben felhalmozódó, üvegházhatást okozó gázok mennyisége következtében bolygónk minden ötödik élőlénye a kihalás szélére kerül.
Az Időjárás-csinálók egyszerre sürgető figyelmeztetés és fegyverbe szólítás, amely felvázolja a klímaváltozás történetét, előrevetíti az elkövetkező évszázad történéseit, és számba veszi, hogy mit tehetünk egy jövőbeli kataklizma elkerülése érdekében. A globális felmelegedésre eleinte kétkedve tekintő Tim Flannery éveket töltött a téma tanulmányozásával, és most egy ok-okozati megközelítést kínál olvasóinak, akik ez ügyben eddig csak szedett-vedett, félrevezető információkat kaptak. A klímaváltozást történelmi perspektívából a tudós szaktudásával ismertető Flannery azt is elmagyarázza, hogy mindez hogyan függ össze a bolygó különböző pontjain.
A klímaváltozásnak bolygónk evolúciójára gyakorolt hatásait ismertető, lebilincselő történet mellett, Flannery konkrét akciójavaslatokkal is előáll mind a törvényhozók, mind az egyes emberek számára. A szél-, nap- és geotermikus energiához hasonló, megújuló energiaforrásokat célzó beruházások ösztönzése mellett egy olyan akciótervet is javasol, amelynek lépéseit valamennyien minden további nélkül követhetjük, és így akár 70%-kal is csökkenthetjük a halálos széndioxid-kibocsátást.
Az Időjárás-csinálók, amely az ausztrál kormány globális felmelegedéssel kapcsolatos álláspontját máris megváltoztatta, az eddigi legigényesebb könyv, amelyet korunk legnagyobb krízishelyzetéről írtak.

2006, Akkord

A MINDENSÉG ELMÉLETE

Stephen W. Hawking

A kötet hét előadást tartalmaz, amelyekben Stephen W. Hawking, a neves tudós, a tudomány nagy népszerűsítője fejti ki a világegyetem ismereteink szerinti történetét. Hawking a világegyetemről alkotott elképzelések történelmi áttekintésével kezdi az előadás-sorozatot: Arisztotelész megállapításától - hogy a Föld gömbölyű - eljut Hubble kétezer évvel későbbi felfedezéséig, nevezetesen addig, hogy a világegyetem tágul. Ezek ismeretében tárja fel a modern fizika eredményeit, mondja el a világegyetem kezdetével, a fekete lyukak természetével és a téridővel kapcsolatos elméleteit. Végül felteszi a modern fizika által megválaszolatlanul hagyott kérdést: hogyan lehet az összes részelméletet összehozni a Mindenség egyesített elméletében. Ha megtaláljuk erre a választ - mondja -, az lesz az emberi értelem végső győzelme. Hawking felfedező utazásra hív tehát mindenkit a kozmosz világába, és arra késztet, hogy megtaláljuk benne saját helyünket. Ez a könyv azoknak íródott, akik már néztek fel az éjszakai égboltra, és eltűnődtek azon, hogy mi is van odafönn, és mindaz hogyan került oda.

2005, Kossuth

EUKLEIDÉSZ ABLAKA

Leonard Mlodinow

Az Eukleidész ablaka című könyvben Leonard Mlodinow pompás idegenvezetőként kalauzol végig bennünket a geometria öt forradalmának eseményein, a görögök párhuzamosokról alkottott fogalmától a legutolsó hipertér-elképzelésekig. Bemutatja, hogy a térrel - legyen az a nappali szoba vagy egy másik galaxis - kapcsolatos egyszerű kérdések miként lehettek a legmagasabb szintű tudományos és technikai eredmények rejtett mozgatórugói.A precíz és hiteles kutatás, valamint a könnyen érthető, humoros történetmesélés szerencsés elegye teszi megdöbbentően eredetivé a geometria elsőbbségének bizonygatását. Akik valaha átnéztek már Eukleidész ablakán, azok számára a tér, az anyag és az idő már soha nem lesz olyan, mint előtte volt.

Kívülről nézve és belül olvasgatva (azaz látszólag) ez nem csillagászati könyv. Nem az általunk (unalomig) ismert világegyetembeli objektumokat tárgyalja. De minden oldalán van valami: ami kapcsolódik a csillagászathoz, aminek valami köze van a Világegyetem elrendezéséhez.

Már maga az egész térnek a geometriája: az ősi görögök világképét összegző eukleidészi. Szép görög tudománytörténetet kapunk. Már abban olyan sok a csillagászati utalás, hát még Descartesban. Aztán a görbült terek képviselői: Gauss, Lobacsevszkij, Bolyai, Poincaré, Riemann. Megjelenik: Michelson, Fizeau, Lorentz, Morley, Einstein, Eddington, egy csomó kvantumfizikus, Schwarz szuperhúr-elmélete és Witten M- vagy brán-elmélete.

Világunk felépítése, szerkezete, terünk milyensége a tét. És ezeket a fontos, nehéz, komoly kérdéseket a könyv kedvesen, könnyedén, olvasmányosan tálalja. Tele szórakozató, apró emberi történetekkel.

Próbáljuk meg regényként olvasni, a fizika-geometria- kozmológia regényeként, és bizonyara csillagász szemmel is jól szórakozunk.

2003, Akkord

 

További (részletesebb listát) moly oldalamon találhat.

.

Horváth Krisztián - hispan – C 2004 - 2013 – Minden jog fenntartva

Az oldalon található munkák saját készítésűek, továbbközlésükhöz engedély kell.

Ajánlott minimum böngésző: Internet Explorer 8 vagy Mozilla Firefox 3 vagy Google Chrome 3.

e-mail   |   facebook

   

Az oldal betöltése 0.003255 másodpercet vett igénybe.   |   552,138 lapletöltés   |   log   |   lapinfó