hispan's photoblog
              tudásbázis
              vintage pub
              műhely
              frissességek

    hispan's photoblog   |   műhely   |   feliratkozás

h

hispan's photoblog

F

Cyclop vs. Helios 40-2


Rántsuk le a leplet a városi legendáról: melyik 1.5/85-ös óriással lehet fotózni? Melyikért érdemes súlyos pénzeket kiadni?

Örök kérdés, hogy megúszhatod-e "olcsósítva" a Helios 40-2 85mm f/1.5 beszerzését egy Cyclop változattal? A választ megtalálod a cikkben, szokás szerint számtalan tesztképpel, gyakorlati tapasztalatokkal és néhány érdekes adalékkal.

A hatalmas Helios és az egyszemű tesója

Ha egyszer beránt a vintage fotózás világa, akkor biztosan lesz egy pár Helios 44-2 optikád. Ezeket sörért, gyöngyökért és némi aprópénzért is beszerezheted, így alig ismerek olyan fotóst, aki ne próbálta volna őket.

Ha valaki nagyon becsavarodik (figyeled, micsoda swirly poén?), hamar szemet vet azonban a kis Heliosok hatalmas tesójára, a 85mm-es változatra. A 40 vagy 40-2 jelzéssel futó, igazán fényerős (f/1.5) típus azonban sokkal ritkább és drágább, mint az 58mm-es kivitel. Vintidzs-luxus, ha fogalmazhatok így, mert egy eredeti (nem utángyártott), aránylag éles darab ára 100-150.000 forint között mozog az eBay-en. Habzsidőzsi.

Ennyit azért nehezen ad ki az ember egy objektívre, ami bár egyedülálló képi világgal rendelkezik, mégsem a képminőségéről híres. Amikor kölcsön kaptam tesztelni egy Biotar 1.5/75 M42 optikát (erről másolták az oroszok a Helios 40-est), akkor már volt szerencsém próbára tenni a szovjet csodát, és igen hamar kiderült, hogy a puszta perverzióból mellé tett 85mm-es császárnő, a Canon nFD 1.2/85L még nagyobb fényerőn is nagyságrendeket ver rá. De nem is ez volt a lényeg (nem esnek egy súlycsoportba), hiszen ezt már akkor tudtam, mikor még nem is sejtettem.

Azt most már gyaníthatjuk, hogy a 40-es pusztán a képminősége miatt nem éri meg az árát, ezért sokan keresnek olcsóbb alternatívát. Szovjet bajtársaink éjjellátó készülékekhez készítettek ebből az optikából sokkal egyszerűbb, rekesz nélkül szerelt változatot is. Ezt nevezik Cyclopnak (H3T-1). A Cyclop optikailag a 40-es széria másolata, így sokszor találkozok azzal az állítással a neten, hogy a rekesz hiányát leszámítva ugyanúgy lehet vele dolgozni, mint a kb. dupla olyan drága Helios 40(-2)-essel. Ennek a városi legendának teszek most pontot a végére.


Olvastad már a friss cikkeket a tudásbázisban?

Az a vicces helyzet állt elő, hogy előbb lesz összehasonlító teszt Helios 40-2 vs. Cyclop témában, mint típusteszt a Heliosról önmagában, mert azzal kb. sosem fogok elkészülni. De azért igyekszem. Addig is fogadjátok szeretettel ezeket a sorokat.

Mi a különbség a 40-es és a Cyclop között?

Kezdjük az egészet azzal, hogy a 85mm-es Heliosból létezik 40 és 40-2 jelölésű változat is. A fő különbség köztük a bevonatuk minősége, és ezáltal az alkotott képük. A sima 40-es, sokszor ezüst házzal közlekedő változatok gyengébb képet adnak, mint a fekete, későbbi gyártású 40-2-esek. Léteznek ezen kívül újabb gyártású, nem vintage 40-2-esek is, ezeket modern rendszerekre való bajonettekkel (Canon EF, Nikon F, stb.) is megvásárolhatjuk, de ne várjunk csodát: a régi lencserendszert gyártják új házba bújtatva, így teljesítményben ezek semmivel sem jobbak, mint az eredeti 40-2-es darabok. Ezt a piac is jelzi: a vintage kivitelek ára magasabb, mint az utángyártottaké.

És most fogsz nevetni: az új darabokat gyártók is rájöttek arra, hogy a vintage példányok keresettebbek és drágábbak, ezért az új változatból létezik már olyan is, aminek a háza megszólalásig hasonlít a régi típusra. A sorozatszám persze rögtön lebuktatja őket: ezek jellemzően 16, 17 kezdetű számozással futnak (a gyártási évet a sorozatszám első két karaktere adja meg). Szóval ne lepődj meg, ha találsz egy teljesen vintage-nek látszó darabot, ami mellé azt írták az eBay-en, hogy "brand new".

A 40-2-esekkel kapcsolatban járja a legenda, hogy a '83-'84-ben gyártottak a legélesebbek. Hogy ez igaz-e, azt nem tudom, de az biztos, hogy volt szerencsém tesztelni Urbán Balázs '83-as feketéjét, illetve az én '84-es feketémet, és ezek bőven használható képet adnak (ha nem várunk nagy csodát).

De kanyarodjunk csak vissza a tárgyhoz: adott egy - szériájához képest - erős 40-2-es 1984-ből. Ezt fogjuk összemérni egy szervizelésre nálam járt 1990-ben gyártott Cyclopal. Mindkettő csodás állapotban van, a Cyclopnak egyedül egy baja van: egy ragasztott lencsepáros között apró olajfolyás van, ami majd a bokeh-karikás tesztnél fog csak látszódni.

Ha szemből tekintek rájuk egy pillanatra, még össze is lehetne őket keverni, hiszen a belépő pupilla és körülötte a front kialakítása nagyon hasonló.

Hátulról is azonnal látható, hogy ezek az üvegek bizony egyívásúak, egy szellemi műhely és egy kultúra termékei:

A hasonlóságok azonban itt véget is érnek. Bár mindkettő ugyanolyan állványgyűrűvel rendelkezik, a Cyclop sokkal soványabb háza a rekesz hiánya miatt ilyen karcsú. Teljesen más a fókuszgyűrű helyzete és elosztása is, viszont erről a cikk végén szeretnék szólni, amikor majd a gyakorlati használhatóságról lesz szó.

Elméletileg ha nyitva használjuk a két típust, akkor nagy különbségnek nem kellene jelentkeznie kettejük képében, hiszen ekkor kvázi blende nélkül üzemelnek. Éppen ezért a teszt során az lesz majd a logika, hogy sorozatonként 4 képet fogtok látni: az első mindig a Cyclop képe f/1.5-ön, majd a Helios 40-2 képe szintén f/1.5-ön, majd tovább a Helios f/2 és f/4 értékeken is. Utóbbi kettő azért, hogy lássátok, mennyit számít (vagy nem számít), hogy adott helyzetben lehet rekeszelni a Heliost (a Cyclopot pedig nem). A teljes képmezős képek tömörítve, a mintának kivett 1:1 felbontású kockák pedig tömörítés nélkül nyílnak majd meg, új ablakban.

Tesztek

A tesztek során a már említett C f/1.5 - H f/1.5 - H f/2 - H f/4 felosztáson kívül az érdekesebb részekről jön 1:1 arányú kivágás (amúgy pedig a teljes képkockákat is mutatom).

Elsőre a falamat vettem célba, kb. 1,6 méteres tárgytávval, sok szép karakteres éllel, így jól láthatóak a két üveg képességei:

Mutatom először külön az 1:1 kiemelést a képmező közepéről:

Itt pedig a képmező széléről az 1:1 kiemelés:

Pár dolgot már itt megállapíthatunk, ami végig igaz lesz: bár a széleken nincsen nagy különbség (mindkét optika teljesítménye elég gyászos), a kép közepén már az f/1.5 párosoknál teljesen világos, hogy a Heliosnak élesebb képe van. De menjünk tovább!

Íme a négyes sorozat az optika közelpontjáról:

És a kiemelések a kép közepéről:

A középső részen a Helios nyitva is jobb teljesítményt ad, rekeszelve azonban jelentősen javul a Cyclophoz képest.

Még egy sorozat kb. 1,7 méteres tárgytávolsággal:

És a kiemelések a kép közepéről:

Ezen a sorozaton nem csak az élesség eltérései látszanak, hanem az is, hogy a Helios kontrasztosabb képet is ad.

Ugyanezt lehet megfigyelni a "végtelen" tárgytávval felvett sorozatnál is:

És a kiemelések a kép közepéről:

A Helios itt is élesebb és kontrasztosabb képet ad.

Nézzük tovább, most a bokeh kérdését:

Mivel ezeket a képeket közelpontra fókuszálva vettem fel, és a Helios mechanikája egy lehellettel távolabb mozgatja a lencserendszert a szenzortól/filmtől, így ennek a változatnak kisebb a közelpontja és így nagyobbak a bokeh-karikái (ezt csak azért írom le, hogy világos legyen: a kicsivel nagyobb karikák nem a lencserendszer eltéréseiből fakadnak).

Sok különbség egyébként ebben a kérdésben nem figyelhető meg a két típus között. A Helios 40-2 f/4 környékére rekeszelve érdekes, csillag alakú bokeh-val ajándékoz meg minket a blende záródásának fura formája miatt.

Végezetül foglalkozzunk kicsit a becsillanásokkal.

Bár ebben a kérdésben az orosz üvegek legendásan rosszak, és ez bizony itt is kiütközik mind a két változatnál, a becsillanások karaktere mégis más. A Helios 40-2 ugyan jellegzetesebb formát ad, viszont a Cyclopnál a képmezőbe kerülő fényforrás sokkal nagyobb flare-t okoz és sokkal kontraszttalanabbá teszi a képet. Megint csak egy pont a Heliosnak.

Végezetül nézzük meg a vignettálás, vagyis az élsötétedés kérdését:

Túl nagy meglepetésekben nem lesz részed: mindkét típus nagyon erősen vignettál kezdő fényerőn, viszont ez a Heliosnál rekeszelve jelentősen javul. Igaz, ennek portrézás során nincsen nagy jelentősége, tájképre meg úgysem fogod ezt az aránylag gyenge rajzolatú optikát használni.

Ha végignézed a tesztképeket, akkor az alábbi megállapításokat teheted:

Azt bátran kijelenthetjük, hogy a Heliosnak jobb rajzú képe van, így fotózásra ezt ajánlom. Emellett ha tovább olvasol, két dologról lesz még szó, amik miatt fenntartom ezt a véleményemet.

Kell nekem az a rekesz?

Ha csak a tesztképeket nézzük, akkor nyitva édes mindegy, hogy van-e rekeszed, vagy sem, mert a Cyclop gyengébb képet ad.

A kérdést fordítsuk meg: kell-e egy portréoptikánál rekeszelni? Nos a helyzet az, hogy jelen esetben már f/2-re, de főleg f/2.8-ra vagy f/4-re rekeszelve is rengeteget javul a Helios képminősége, így igen, itt bizony nagyon fontos a blende megléte.

A presetes rendszerű blende bár nem a legszerencsésebb kialakítás (nehézkesen használható és a gyűrűje nagyobb is, mint maga a fókuszgyűrű, így sokszor véletlen beleteker az ember), de legalább van. Hálás leszel érte. (Meg szép is. Az roppant fontos.)

Fókusz és egyéb borzalmak

Oké, nem fogok kertelni, itt egy rossz és egy borzasztó fókuszmechanikával van dolgunk. Csináltam egy bontott ábrát, hogy lássátok, mekkora az eltérés a két optika felépítésében:

A bal oldalon látható a Helios 40-2 kettőbe csavarva (a komplett optikai blokk a rekeszeléssel /4-es jelöléssel/ elválik a fókuszmechanikától). Amit 3-as jelöléssel láttok, az a teljes, aránylag zárt fókuszmechanika, ami bár nem a legmodernebb (egy persely és egy helikoid alkotja), még mindig jobb lesz, mint a jobb oldali Cyclop felépítése. Egyébként ugyanez a persely+helikoid mechanika van a Helios 44, 44-2 és 44-3 változatokban is, csak piciben. A gond az vele, hogy megfelelő kenés hiányában nagyon hamar szétkopik. (Tervben van, hogy csapágyassá alakítom a 40-esem perselyét, de ez még a jövő zenéje.)

!

A jobb oldalon látható, kettőbe szedett Cyclop egyetlen menettel rendelkezik: az optika alsó részében (ami az M42 menetet és az állványgyűrűt is tartalmazza) kompletten elforog a felső rész (ami az optikai blokk). Ez a szinte "nyitott" menet megfelelő kenés hiányában igen hajlamos a kopásra, ráadásul a végein nincsen semmilyen puha, vagy oldalirányú ütközés: szemből pacsizik a menet eleje és a vége is, amit fent három, a házba csavart csavar jelent, hogy ne tekeredhessen ki a felső rész használat közben. Bátran mondhatjuk, hogy ezt a kialakítást nem fotózásra és finom fókuszálásra találták ki: a végein szorul, közben pedig harcolni kell vele (hiába tisztítottam és kentem frissen a kérdéses darabot).

Röviden és tömören tehát sokszor a 40-2-es változattal sem könnyű fókuszálni, de még mindig fényévekkel jobb, mint a Cycloppal.

Ha szeretnéd nagyban javítani a Helios 40-2-esed fókuszálási élményét, akkor ebben a cikkben olvashatsz egy egyszerű megoldásomról.

Még pár kép...

Szegény Helios 40-2 önmagában is gyakran megkapja, hogy fotózásra nem nagyon alkalmas. Ez természetesen hülyeség.

Álljon itt pár tesztkép az utóbbi évekből, mely bizonyítja, hogy ha nem is könnyű, de feltétlenül érdemes megtanulni a Heliosidomítás csínját-bínját (mindegyiket teljesen nyitott rekesszel készítettem):

További képeket ebbe a flickr-albumba tettem nektek.

Zárszó

Nehéz bármit is mondanom neked ezek után. Mivel ez nem egy Helios 40-2 teszt, nem itt kell eldönteni, hogy ez az optika megéri-e a bőven 100.000+ forintos árát. Most arra kellene válaszolnom, hogy helyettesíthető-e a 40-2-es a Cycloppal.

Az egyszerű válasz az, hogy nem. Hiába azonos a kettejük képi világa (csavarás és téma-leválasztás), a Cyclop önmagában sokkal gyengébb képet ad, ráadásul a használhatósága is rengeteg kívánni valót hagy maga után a rekesz teljes hiánya és a fókuszmechanikának nehezen nevezhető kialakítás miatt.

Ezek után szerintem senkit sem fog vígasztalni, hogy a Cyclopok "csak" 60-80.000 forintos átlagáron, vagyis a 40-es Heliosok kb. feléért szoktak elkelni.


Mutasd meg másoknak is, hogy mit találtál:


Share



TÁMOGATÁS

A tudásbázis anyagai ingyenesek és mindig azok is maradnak majd. Természetesen a weboldalnak és minden hozzá kapcsolódó csatornának vannak fenntartási költségei. Ha szeretnéd segíteni a munkámat, ezekhez hozzájárulhatsz egy általad választott összeggel. A támogatást PayPal.me segítségével biztonságosan tudod elküldeni:

Köszönöm, hogy segítetted a tudás terjedését! Ha a megjegyzés rovatban megadtad a nevedet is (nem kötelező), szerepelni fogsz a támogatók között: Rostás Csaba, Kováts Péter, Szász Márton, Hunyadi Áron, Tipold Gábor, Gyarmati Balázs, Tamás Éva, Zsoldos Tibor, Hajdu Máté, Horváth Kitti, Szlávik József, Tordai László, Keserű Gergő, Keresztes László Péter


Ha maradt még bármi kérdésed, vagy elmondanád véleményedet, várunk a Vintage Pubban és a blog facebook-oldalán.



Érdemes követni:



Elmondhatod a magadét:

Népszavazol?

További szerelős tartalmak:


Canon nFD 300mm f/2.8 L IF tisztítás és tesztképek

Internal Focus - titkok egy legendás optika mélyéről, plusz egy kis útmutatás: így tisztíts belső fókuszos objektíveket.

Üdvözöllek ismét a blog szerelőműhelyében, ahol ez alkalommal egy igazi ínyencség, egy Canon nFD 2.8/300-as kerül terítékre. Nagy baja nincsen, azonban egy kis portalanítás ráfér. Eredetileg nem akartam erről cikket írni, de egy külföldi fórumon közölték velem, hogy "ez nem fog sikerülni", ilyenkor pedig a szakmai alázat vita helyett bizonyítást kíván. Tovább olvasom...

A csapágyazott Helios 40-2 története

Teher alatt is szépen forog ezentúl a 85mm-es Helios fókusza.

Az egész sztori ott kezdődik, hogy már évek óta tulajdonosa vagyok egy Helios 40-2 optikának, amit imádok. A fókuszmechanikája azonban éppen olyan felépítésű, és emiatt olyan rossz is, mint a korai Helios 44 és 44-2 változatoknak. Erre már a Cyclop vs. Helios 40-2 cikkben is kitértem pár sor erejéig, és most ideje orvosolni ezt a problémát. Tovább olvasom...

Így ragaszthatod újra az elvált objektív-lencsetagokat

Nem könnyű és nem mindennapi, de biztosan igen érdekes kalandra hívlak: több évtizedes üvegeket fogunk (újra)ragasztani!

Teher alatt nő a pálma: nem aranyozta be a napomat, amikor egy javításra kapott CZJ Tele-Ennalyt 400mm-es objektív 12cm széles, két darabból összeragasztott frontlencséje a kezemben pattant ketté. Viszont ez kiváló lehetőség arra, hogy megmutassam nektek a vintage objektív javítás határterületét, ahol már csak az UV-fényre keményedő ragasztó jár... Tovább olvasom...

Erre a 20 dologra lesz szükséged objektív szereléshez (+tippek)

Közkívánatra: objektív-szerelős eszköztár, amivel te is könnyen és gyorsan javíthatsz vagy tisztíthatsz optikákat.

FIGYELEM! A cikkben látott eszközök némelyikével a pozitív eredmény mellett percek alatt kukába is juttathatsz bármilyen objektívet, így kizárólag saját felelősségre, saját műszaki érzéked ismeretében kezdj hozzá javításokhoz. Ha nem érzed magadat elég bátornak, bízd tapasztaltabbakra a szerelést. Tovább olvasom...

Gyönyörű bokeh-robbantás frontlencse-fordítással

Avagy végre egy értelmes frontmod: MIR-1B 2.8/37. A frontlencsék megfordításának inkább csak divatja, mint értelme van - legalábbis ezt gondoltam eddig. Viszont most találkoztam egy olyan megoldással, ami kipróbálva is lélegzetelállító eredményekkel jár, és még használni is lehet valamire. Tartsatok velem, mutatom a hogyant és az eredményeket is.

A frontlencsék megfordításának inkább csak divatja, mint értelme van - legalábbis ezt gondoltam eddig. Viszont most találkoztam egy olyan megoldással, ami kipróbálva is lélegzetelállító eredményekkel jár, és még használni is lehet valamire. Tartsatok velem, mutatom a hogyant és az eredményeket is. Tovább olvasom...

Retekobi újjászületése

Egy csodálatos karácsonyi történet, mely reményt adhat más nehéz sorsú optikáknak is arra, hogy szépen rendbe teszed majd őket.

Időről időre találkozol koszos, gombás, elsőre használhatatlannak tűnő objektívekkel? Ne hagyd őket az út szélén! Sokan és sokszor kéritek, ezért ismét egy "tisztítós cikket" mutatok. A 300-as Takumarról szóló írást is rengetegen forgattátok, most viszont egy kisebb, jobb sorsra érdemes optika felújítása következik. Íme egy Minolta MC Rokkor 3.5/50 Macro kalandos útja. Tovább olvasom...

Altix-NEX konverter házilag

Gépkannibalizmus és egy újabb NEX-konverter.

Mivel az Altix csatlakozás aránylag régi, és eredetileg is kevésbé volt elterjedt, ezért elég nehéz hozzá konvertergyűrűt találni akár NEX-re, akár másra. Ez a probléma nem sokkal a NEX-konverteres cikkem után jött velem szembe, amikor egy karbantartáson átesett Trioplan 2.9/50-est akartam kipróbálni. Altix-NEX adaptert azonban sehol sem találtam hozzá. A problémát el is engedhetnénk, ám a 2.9/50-es pokoli jó kis objektív, és a vadászösztön elvezetett egy saját darabhoz. Ehhez azonban adaptert is építenem kellett. Tovább olvasom...

És most beszéljünk az objektív-gombáról!

És tisztítsuk is ki, házilag! Jöjjön egy kis DIY projekt vállalkozó szelleműeknek.

Ha az ember antik optikákkal foglalkozik, gyakran belefut a gombásodás jelenségébe. Ez a bosszantó kis képződmény nem csak a régi, de a helytelenül, párás helyen tárolt új optikákat is érintheti, ezért is szeretném most megmutatni, hogyan távolítható el házilag. Tovább olvasom...



Vannak még itt további érdekességek is:


Képzelt beszélgetés egy TFCD/portré fotózás előtt, alatt és után

Nem voltál még portréfotózáson? Akkor olvass bele egy beszélgetésbe, amiből minden kérdésedre választ kaphatsz a témáról (nem csak modellként). Tovább olvasom...

8 kocka egy közel 100 éves, középformátumú Zeiss Ikonnal

Hét elfogadható és egy pocsék fotó története, avagy: hogyan fotózz 120-as rollfilmre egy évszázados fényképezővel. Tovább olvasom...

A szürke színei

Az író e ponton bevallja, hogy sokszor (s mentség nélkül álljon itt: nem csak lázálmaiban) történetek jelennek meg a fejében, hiába csak pillanatképeket akar látni. Álljon hát itt egy ilyen szilánkszövevény, Kodak T-Max400-assal elbeszélve. Tovább olvasom...

Sony A7III: a mirrorless jelene és jövője

Hol van, hova tart és mivé lesz a mirrorless forradalom? Miért váltottam A7III-ra? A7II vs. A7III. Provokatív gondolatok és desszertnek sajttorta. Tovább olvasom...

In memoriam Mamiya ZE

Rég elfeledett kisfilmes rendszer Japánból, mely a műanyag erejével ötvözi a minőséget. Tovább olvasom...

13 különleges kamera a fotózás történetéből

Időutazás elfeledett technikai megoldásokkal, képtelen és képes elképzelésekkel és sok minden mással, amivel az évtizedek során az emberek képesek voltak fényképezni. Tovább olvasom...

Miért radioaktív az objektívem?

Tudom, hogy izgatja a fantáziádat a kérdés: miért radioaktívak egyes objektívek? Vajon ez veszélyes? Szándékos vagy lekváros? Nő vagy csökken a sugárzás az idők során? Pokoli sebességű időutazásra invitállak a válaszokért. Tovább olvasom...

Kezdő fotós kisokos

Van egy hármas aranyszabály, amit csak egyszer kell megértened ahhoz, hogy átlásd fényképeződ (vagy telefonod) működését. Utána sokkal könnyebb lesz a fotózás, ígérem. Tovább olvasom...

A 60 utolsó fotó a bontásra ítélt Olimpia Szellemhotelből

Haláltusájának utolsó óráiban készítettünk már pár posztapokaliptikus fotót a teljesen kifosztott, évek óta üresen álló Olimpia Hotelről, a Normafa csúfságáról. Tovább olvasom...

A kamu vörös karika pszichológiája

Avagy mi áll a “hamis” L-es objektívek hátterében? Mekkora bűn a csalás? Milyen hatással van ránk, ha csalunk? És jobb lesz az objektív képe a rá festett vörös karikától? Tovább olvasom...

Pirosszka (ingyom-bingyom TFCD fotózás)

Egyszer volt, hol nem volt, a fényerős üvegek hegyén is túl, de még a messzi-messzi galaxis határán belül... Tovább olvasom...

Viltrox EF-NEX III gyorsteszt

Mivel ad többet a Viltrox legújabb adaptere, mint a kategória többi versenyzője? Tovább olvasom...

A boldog fotós lájk nélkül él

Ne hagyd, hogy kedved szegjék a közösségi média fals visszajelzései. Legyél te is örömfotós! Tovább olvasom...

10 tipp régi objektív vásárláshoz

Milyet, hogyan, hol, mennyiért és mikor? Kisokos vintage-optikák beszerzéséhez, 10 hasznos tippel. Tovább olvasom...

Mi a gond a modern objektívekkel?

Hova vezet bennünket az egyre több lencsetag, és miért adnak sokszor a régebbi optikák életszerűbb képeket? Tovább olvasom...

Így ölte meg az A7 a DSLR-emet

(FRISSÍTVE A7II TAPASZTALATOKKAL!) Avagy a manuálozók álma, egy szelet XXI. század Tovább olvasom...

35mm történelem

Milyen képek lapulhatnak egy évtizedek óta rejtőző, előhívatlan 35mm-es tekercsen? Vajon sikerült megmenteni őket, vagy győz az enyészet? Tovább olvasom...

További cikkek a tudásbázisban...

Köszönetnyilvánítás

Az anyag előzetes áttekintését és meglátásait köszönöm Urbán Balázsnak. A folyamatos és mindig érdekes szakmai eszmecseréket, javításokkal kapcsolatos tippeket és ötleteket köszönöm Pap Gyulának. Szintén hálával tartozom a bizalmatokért, hiszen számtalan alkalommal adtátok nekem féltve őrzött vintage optikáitokat, hogy tisztítsam vagy javítsam őket. Részemről az öröm, ha segíthetek nektek. A kódolásban nyújtott segítséget köszönöm Pintér Zsoltnak.

BIO

A cikk szerzője 2011-ben kezdett fotózni. A mai napig abszolút amatőrnek vallja magát, aki sokkal inkább az alkotás öröméért, mint bármilyen javadalmazásért dolgozik (kivéve, ha pizzáról van szó). Végigjárta a digitálisok ranglétráját (350D, 20D, 50D, 5DMII, A7, A7II, A7III), de egyre többet játszik analógokkal is. Időközben rájött, hogy az optika sokkal fontosabb, mint a váz. Valamiért ösztönösen szereti a mirrorless-t és a minél egyszerűbb, de agyafúrtabb megoldásokat. Saját magára a "géptulajdonos" megjelölést szereti alkalmazni, ami jobban lefedi technikai részletek iránti rajongását.

Manuális lencsékkel 2014 eleje óta foglalkozik, 2015-ben pedig összegyűjtötte és letesztelte a legtöbb elérhető árú 50mm-es optikát. Nem csak gyűjti, de szereti, javítja, és használja is objektívjeit, hiszen a vitrinben tartott felszerelésnek csak ára van, nem pedig értéke. Ha hívják, örömmel osztja meg tapasztalatait és élményeit személyesen is élő előadásokon vagy a vintage pub személyes találkozóin, ezen felül pedig szorgosan építi az online is elérhető tudásbázist.

A fotózásnak minden lépését fontosnak tartja, ezért a gondolat teremtő erejéről és az alkotás önmagára visszamutató értelméről és boldogságáról is sokat lehet hallani nála. Ha csatlakoznál hozzá, a vintage pubban általában megtalálod, a pult mellett rögtön jobbra. Tovább...

hispan's photoblog C 2011-2019 (eredeti megjelenés: 2018. március 16., utolsó módosítás: 2018. június 23.)